Search
Close

Újabb egy milliárd euró a migráció megfékezésére

Brüsszel, 2024. május 2.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Bejrútban tett látogatása során - Nikosz Hrisztodulidesz, a Ciprusi Köztársaság elnöke kíséretében - bejelentette, hogy az EU 2024 és 2027 között 1 milliárd euró értékű pénzügyi támogatási csomagot nyújt Libanon számára. A bejelentést azt követően tették, hogy a Ciprusra érkező szíriai migránsok száma meredeken emelkedett, ami arra késztette Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnököt, hogy az EU segítségét kérje. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az év első három hónapjában több mint negyven hajón mintegy 2500 ember érkezett a mediterrán szigetországba.

Egy hónappal ezelőtt kérte Ciprus az EU segítségét 

A ciprusi elnök és a libanoni kormányfő egy hónappal ezelőtt tárgyalásaik után felszólították az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül a Szíriával kapcsolatos politikáját, és adjon több pénzt az onnan kiinduló migráció kezelésére. A felhívás ellenére az EU nem a szír helyzetre reagált közvetlenül, hanem közvetett módon próbálja feltartóztatni az illegális bevándorlókat. 

A nicosiai kormány ezenkívül a közelmúltban már többször hangsúlyozta, hogy a sziget déli részére érkező migránsok már öt százalékát teszik ki az ott élő mintegy 915 ezer fős lakosságnak, ezért több pénzre és politikai támogatásra van szükség Brüsszeltől a kialakult helyzet kezelésére. 

A libanoni helyzet 

Libanon gazdasága 2019-ben kezdett szétesni a pazarló kiadások és a korrupció évtizedei után. Az uralkodó elit érdekei azonban megakasztották a pénzügyi reformokat, amelyek lehetővé tennék Libanon számára, hogy hozzáférjen a Nemzetközi Valutaalap 3 milliárd dolláros segélycsomagjához. 

Mivel a válságot hagyták elmélyülni, a libanoniak többsége nem jutott hozzá banki megtakarításaihoz, a helyi valuta összeomlott, és az állami intézmények - az iskoláktól a hadseregig - nehezen tudtak tovább működni. 

Ezzel párhuzamosan Libanonban megnőtt a partjairól Európába induló migránscsónakok száma - a szakértők szerint a közeli Ciprus és egyre inkább Olaszország is a fő célpontok közé tartozik. Általánosságban a fedélzeten egyaránt vannak szíriaiak és libanoniak is. Mivel körülbelül 210 000 palesztin és 1,5 millió szíriai menekült tartózkodik Libanonban, aggodalomra ad okot, hogy a regionális instabilitás újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé. 

A libanoni miniszterelnök csütörtökön azt mondta, hogy a menekültek tovább terhelik Libanon romokban heverő gazdaságát, és hogy Szíria nagy része már elég biztonságos ahhoz, hogy visszatérjenek hazájukba. 

Az ENSZ szerint azonban Szíria még mindig túl veszélyes ahhoz, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült állampolgárok visszatérjenek. Tavaly a szíriai menekülteket még mindig letartóztatták vagy besorozták, amikor a libanoni hatóságok erőszakkal visszaküldték őket az országukba. 

Hrisztodulidesz ciprusi elnök szerint a szíriaiak elhúzódó libanoni jelenlétével foglalkozni kell. "Hadd legyek világos, a jelenlegi helyzet nem fenntartható Libanon, nem fenntartható Ciprus és nem fenntartható az Európai Unió számára sem. Évek óta nem fenntartható" - jelentette ki újságírók előtt. 

Az EU megoldási kísérlete: egy milliárd euró 

Ursula von der Leyen látogatása során bejelentette, hogy az EU 2024 és 2027 között 1 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot nyújt Libanon számára. Az Európai Bizottság elnöke a most bejelentett támogatással kapcsolatban Najib Mikati libanoni miniszterelnökkel és Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel együtt felszólalva elmondta, hogy a libanoni hadsereg és más biztonsági ügynökségek támogatása a képzésre, a felszerelésre és az infrastruktúrára összpontosít majd a határigazgatás javítása érdekében. 

Ahogy az elmúlt időszakban tapasztalhattuk az Európai Unió több észak-afrikai állammal kötött megállapodást az illegális migráció visszaszorítása érdekében. A megállapodások több-kevesebb sikert arattak, melyek hatékonyságáról sokat lehet vitatkozni, ám az biztos, hogy a tranzitországok a jövőben is folyamatosan zsarolási potenciállal rendelkeznek az EU-val szemben.