Search
Close
2025. március 18.
Korlátozott tűzszünet jöhet Ukrajnában
Az Egyesült Államok közvetítésével Oroszország beleegyezett egy korlátozott energia- és infrastrukturális tűzszünetbe Ukrajnában, amely a konfliktus enyhítését célozza. Az egyezség részletei és a felek közötti további tárgyalások azonban számos kihívással néznek szembe, mindeközben pedig az Európai Unió egy több milliárd eurós katonai segélycsomag elfogadását szorgalmazza Ukrajna számára.
2025. február 20.
Az Európai Bizottság új javaslata: 2,5 milliárd eurós növekedés az InvestEU garanciában
Az Európai Bizottság a következő héten tervezi bemutatni második "Omnibus" egyszerűsítési csomagját, amelynek központi eleme az InvestEU program garanciakeretének 2,5 milliárd eurós emelése. Ezzel a lépéssel a program teljes keretösszege 28,7 milliárd euróra nőne, ami várhatóan további 25 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást generálna az Európai Unióban.
2025. február 18.
Az USA, Oroszország és a háttérben maradó Európa – Új hatalmi egyensúly születik?
A közelmúltban Szaúd-Arábiában zajló titkos tárgyalások új fordulatot hozhatnak az ukrajnai háború diplomáciai rendezésében, ugyanakkor komoly aggályokat vetnek fel mind Kijev, mind az európai hatalmak körében. Az amerikai és orosz tisztviselők találkozóján a kapcsolatok normalizálásáról és a háború lezárásának lehetőségeiről folytak megbeszélések, ám Ukrajna és az Európai Unió távolmaradása vitát gerjesztett a tárgyalási folyamat átláthatóságáról és jogosultságáról.
2025. február 13.
Európa ipari termelése zuhan: Magyarország a legnagyobb visszaesők között
Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2024 decemberében az euróövezet és az Európai Unió ipari termelése csökkent, amit az egész éves trendek is alátámasztanak. Az ipari szektor az év során jelentős volatilitást mutatott, az év eleji fellendülést a második félévben tapasztalt csökkenés követte. Egyes országok, például Írország kiemelkedően teljesítettek, míg mások, köztük Magyarország, komoly visszaesést szenvedtek el.
2025. február 11.
Washington kontra Brüsszel: Az AI-szabályozás globális törésvonalai
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti mesterséges intelligencia (AI) szabályozási vita egy újabb fordulópontjához érkezett. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke, a Párizsi AI Csúcstalálkozón élesen kritizálta az EU szigorú technológiai szabályozását, amely szerinte veszélyezteti az innovációt és hátráltatja az amerikai technológiai cégek globális versenyelőnyét. A beszéd rávilágított a transzatlanti törésvonalakra, miközben Kína egyre nagyobb szerepet követel magának az AI fejlesztésében.
2025. február 6.
Kiszivárgott az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramja
A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket.
2025. február 4.
Trump kereskedelmi háborúja: Európa és Kína a célkeresztben
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét a kereskedelmi tarifák eszközéhez nyúlt, újabb gazdasági feszültségeket keltve. Miközben a világ figyelme a NATO keleti védelmi erőfeszítéseire és az európai gazdaság jövőjére irányult, Trump bejelentései azonnali reakciókat váltottak ki. Az EU és Kína most arra kényszerül, hogy határozott válaszokat dolgozzon ki az amerikai vámok és fenyegetések kezelésére. A kérdés az, hogy sikerül-e tárgyalásos úton megoldást találni, vagy újabb gazdasági háború robban ki a nemzetközi színtéren.
2025. január 30.
Új versenyképességi javaslatot mutatott be az Európai Bizottság
2025. január 29-én az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass), egy stratégiai kezdeményezést, amelynek célja az EU globális versenyképességének növelése és a fenntartható jólét biztosítása. Ez a kezdeményezés a Draghi-jelentés megállapításain alapul, amely hangsúlyozta az innovációs deficit, az energiapolitikai kihívások és a geopolitikai függőségek kezelésének szükségességét. A Versenyképességi Iránytű célja, hogy Európát a jövő technológiáinak vezetőjévé tegye, miközben eléri a klímasemlegességet.
2025. január 28.
Dominóhatás Szerbiában: hol áll meg?
November 1-én történt az a tragédia, amely 15 ember életét követelte az újvidéki vasútállomáson. Az események hatására Milošević bukása óta nem látott politikai és társadalmi feszültségek sora indult el Szerbiában, a felelősök keresése pedig mind a kivitelezők, mind a kormányzati szereplők körében folyamatos. Aleksandar Vučić szerint a kormány felének távoznia kellene. Egy biztos, a politikai vezetésnek most nem érdeke egy – a már korábban jól bevált – gyorsan megtartott előrehozott választás. Ki tudja, hol áll meg a dominó?
2025. január 23.
Németország kimondja: elég volt!
Egy tragikus késeléses támadás rázta meg Németországot, és a migrációról, valamint a közbiztonságról szóló viták új szakaszát nyitotta meg a február 23-i szövetségi választások előtt. Az Aschaffenburg városában történt támadás során egy 28 éves afgán férfi két ember életét oltotta ki – köztük egy kétéves kisfiúét –, és három másik személyt megsebesített. Az eset nyomán kiéleződött a politikai vita a német migrációs politika hiányosságairól és a vezetők felelősségéről. Egy hónap múlva választás.
2025. január 21.
Davos: Európa új irányt keres Trump árnyékában
A 2025-ös davosi Világgazdasági Fórum középpontjában az európai önállóság és egység megerősítése állt, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke virtuálisan, de érezhetően jelen volt a beszélgetések témáiban. Bár az új amerikai elnök személyesen nem vett részt a svájci síparadicsomban tartott eseményen, politikája és hatása szinte minden felszólalásban megjelent.
2025. január 16.
Vámháború napról napra
Amíg az EU dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából érkező eritritol édesítőszerre, addig az ázsiai nagyhatalom válaszként súlyos vámokat rótt ki az ipari műanyagok importjára Európából és más jelentős kereskedelmi partnereitől. Az új szabályozások nem csupán gazdasági, hanem politikai üzenetek is, amelyek világosan tükrözik a vámok szerepét a globális piaci versenyben.
2025. február 20.
Az Európai Bizottság új javaslata: 2,5 milliárd eurós növekedés az InvestEU garanciában
Az Európai Bizottság a következő héten tervezi bemutatni második "Omnibus" egyszerűsítési csomagját, amelynek központi eleme az InvestEU program garanciakeretének 2,5 milliárd eurós emelése. Ezzel a lépéssel a program teljes keretösszege 28,7 milliárd euróra nőne, ami várhatóan további 25 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást generálna az Európai Unióban.
2025. február 18.
Az USA, Oroszország és a háttérben maradó Európa – Új hatalmi egyensúly születik?
A közelmúltban Szaúd-Arábiában zajló titkos tárgyalások új fordulatot hozhatnak az ukrajnai háború diplomáciai rendezésében, ugyanakkor komoly aggályokat vetnek fel mind Kijev, mind az európai hatalmak körében. Az amerikai és orosz tisztviselők találkozóján a kapcsolatok normalizálásáról és a háború lezárásának lehetőségeiről folytak megbeszélések, ám Ukrajna és az Európai Unió távolmaradása vitát gerjesztett a tárgyalási folyamat átláthatóságáról és jogosultságáról.
2025. február 6.
Kiszivárgott az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramja
A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket.
2025. február 4.
Trump kereskedelmi háborúja: Európa és Kína a célkeresztben
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét a kereskedelmi tarifák eszközéhez nyúlt, újabb gazdasági feszültségeket keltve. Miközben a világ figyelme a NATO keleti védelmi erőfeszítéseire és az európai gazdaság jövőjére irányult, Trump bejelentései azonnali reakciókat váltottak ki. Az EU és Kína most arra kényszerül, hogy határozott válaszokat dolgozzon ki az amerikai vámok és fenyegetések kezelésére. A kérdés az, hogy sikerül-e tárgyalásos úton megoldást találni, vagy újabb gazdasági háború robban ki a nemzetközi színtéren.
2025. január 23.
Németország kimondja: elég volt!
Egy tragikus késeléses támadás rázta meg Németországot, és a migrációról, valamint a közbiztonságról szóló viták új szakaszát nyitotta meg a február 23-i szövetségi választások előtt. Az Aschaffenburg városában történt támadás során egy 28 éves afgán férfi két ember életét oltotta ki – köztük egy kétéves kisfiúét –, és három másik személyt megsebesített. Az eset nyomán kiéleződött a politikai vita a német migrációs politika hiányosságairól és a vezetők felelősségéről. Egy hónap múlva választás.
2025. január 21.
Davos: Európa új irányt keres Trump árnyékában
A 2025-ös davosi Világgazdasági Fórum középpontjában az európai önállóság és egység megerősítése állt, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke virtuálisan, de érezhetően jelen volt a beszélgetések témáiban. Bár az új amerikai elnök személyesen nem vett részt a svájci síparadicsomban tartott eseményen, politikája és hatása szinte minden felszólalásban megjelent.
2025. február 13.
Európa ipari termelése zuhan: Magyarország a legnagyobb visszaesők között
Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2024 decemberében az euróövezet és az Európai Unió ipari termelése csökkent, amit az egész éves trendek is alátámasztanak. Az ipari szektor az év során jelentős volatilitást mutatott, az év eleji fellendülést a második félévben tapasztalt csökkenés követte. Egyes országok, például Írország kiemelkedően teljesítettek, míg mások, köztük Magyarország, komoly visszaesést szenvedtek el.
2025. február 11.
Washington kontra Brüsszel: Az AI-szabályozás globális törésvonalai
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti mesterséges intelligencia (AI) szabályozási vita egy újabb fordulópontjához érkezett. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke, a Párizsi AI Csúcstalálkozón élesen kritizálta az EU szigorú technológiai szabályozását, amely szerinte veszélyezteti az innovációt és hátráltatja az amerikai technológiai cégek globális versenyelőnyét. A beszéd rávilágított a transzatlanti törésvonalakra, miközben Kína egyre nagyobb szerepet követel magának az AI fejlesztésében.
2025. január 30.
Új versenyképességi javaslatot mutatott be az Európai Bizottság
2025. január 29-én az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass), egy stratégiai kezdeményezést, amelynek célja az EU globális versenyképességének növelése és a fenntartható jólét biztosítása. Ez a kezdeményezés a Draghi-jelentés megállapításain alapul, amely hangsúlyozta az innovációs deficit, az energiapolitikai kihívások és a geopolitikai függőségek kezelésének szükségességét. A Versenyképességi Iránytű célja, hogy Európát a jövő technológiáinak vezetőjévé tegye, miközben eléri a klímasemlegességet.
2025. január 28.
Dominóhatás Szerbiában: hol áll meg?
November 1-én történt az a tragédia, amely 15 ember életét követelte az újvidéki vasútállomáson. Az események hatására Milošević bukása óta nem látott politikai és társadalmi feszültségek sora indult el Szerbiában, a felelősök keresése pedig mind a kivitelezők, mind a kormányzati szereplők körében folyamatos. Aleksandar Vučić szerint a kormány felének távoznia kellene. Egy biztos, a politikai vezetésnek most nem érdeke egy – a már korábban jól bevált – gyorsan megtartott előrehozott választás. Ki tudja, hol áll meg a dominó?
2025. január 16.
Vámháború napról napra
Amíg az EU dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából érkező eritritol édesítőszerre, addig az ázsiai nagyhatalom válaszként súlyos vámokat rótt ki az ipari műanyagok importjára Európából és más jelentős kereskedelmi partnereitől. Az új szabályozások nem csupán gazdasági, hanem politikai üzenetek is, amelyek világosan tükrözik a vámok szerepét a globális piaci versenyben.