Josep Borrell, az EU vezető diplomatája május 30-án kedden felszólította Koszovó és Szerbia vezetőit, hogy haladéktalanul kezeljék az eszkalálódó helyzetet, miután "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte az elmúlt napokban látott észak-koszovói összecsapásokat.

Az ír adatvédelmi hatóság hétfőn, május 22-én rekordösszegű, 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki a Meta vállalatra, és felszólította, hogy szűntesse be az uniós személyes adatok Egyesült Államokba történő továbbítását.

Május 15-én, hétfőn még a legtöbb sajtóinformáció alapján úgy tűnt, hogy az Európai Unió országai május 17-én, szerdán véglegesíthetik az új megújulóenergiákra vonatkozó irányelvet, amely szerint 2030-ra a blokk energiájának 42,5%-át megújuló forrásokból kell előállítani. A szerdai COREPER II nagyköveti ülés napirendjéről a svéd soros elnökség az utolsó pillanatokban távolította el a megújulóenergiákról szóló irányelv megvitatását attól tartva, hogy a francia fél keresztbe tenne a tárgyalásoknak.

Az európai közös gázbeszerzési platform keretében, amelynek célja a gázkeresletet a legjobb ajánlatokkal történő párosítása, összesen 10,9 milliárd köbméternyi ajánlatot tettek, amivel az eszköz már majdnem teljesítette a jogszabályi kötelezettségét - jelentette ki az Európai Bizottság kedden (május 16-án).

Hivatalosan a 2023. május 9-től 2024. május 8-ig terjedő időszak a készségek európai éve. A legfőbb célkitűzése a tematikus évnek, hogy fokozza az uniós vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét, és hozzájáruljon a minőségi munkahelyteremtéshez. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) lesz a fő finanszírozási eszköze a következő évi vonatkozó programoknak, ami a 2021-2027-es időszakra több mint 99 milliárd eurós forrással rendelkezik.

Robert Habeck német gazdasági miniszter tervei az energiaigényes vállalatok villamosenergia-támogatásáról bírálatot váltott ki Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke részéről.

Szerdán az Országgyűlés elfogadta azt az igazságügyi reformcsomagot, melynek elsődleges célja az európai uniós kohéziós források felszabadítása. Věra Jourová értékért és átláthatóságért felelős uniós biztos a csomag elfogadására úgy reflektált, hogy „Ez egy nagyon jó lépés, Magyarország megfelelően reagált”. A biztos a reformcsomag elfogadása mellett azt is egyértelművé tette, hogy ez a csomag csak négy mérföldkövet jelent abból a 27-ből, amelyet a tagállamok előírtak Magyarországnak az uniós forrásokhoz való hozzáférések érdekében.

Kedden Budapestre látogatott az Európai Bizottság költségvetési biztosa, Johannes Hahn, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel, Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is találkozott.

Hétfőn Brüsszel és Budapest között szakértői szinten feltételes megállapodás született egy igazságügyi reformcsomagról, amely a legfontosabb feltétele annak, hogy Magyarország 2021 és 2027 között részesülhessen a kohéziós forrásokból, melyek mintegy közel 22 milliárd eurót (megközelítőleg 8 ezer milliárd forint) tesznek ki. Az igazságügyi reformcsomagról szóló tárgyalások Brüsszel és Budapest között csak az egyik részét képezik a két fél között folyamatban lévő tárgyalásoknak.

Április 24-én, hétfőn kilenc európai ország aláírta az ostendei nyilatkozatot, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 120 gigawatt, 2050-ig pedig legalább 300 gigawatt tengeri szélenergiát termeljenek közösen az Északi-tengeren. A célkitűzések kimondottan ambiciózusok, figyelembe véve, hogy az EU jelenleg 200 GW beépített szélerőművi kapacitással rendelkezik, amelyből csak 15 GW tengeri.

Az Európai Parlament és az EU-tagállamok kedden megállapodásra jutottak arról, hogyan lehetne fellendíteni az európai félvezető-ellátást, hiszen az Unió igyekszik csökkenteni az ázsiai beszállítóktól való függőségét. A félvezetők gyártásában és exportjában jelenleg az ázsiai, különösen a kínai és tajvani vállalatok dominálnak, ennek megváltoztatását tűzte ki céljául az EU.