Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Az Európai Unió belső politikai feszültségei újabb fordulóponthoz érkeztek, miután az európai szocialisták egyre élesebb kritikával illetik az Európai Bizottság várható összetételét. A szocialisták szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt (EPP) dominanciája veszélyezteti a politikai egyensúlyt, és alááshatja az unió demokratikus működését.

Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtott több mint 400 szervezetet és magánszemélyt, amelyek az oroszországi háborús erőfeszítések támogatásában játszanak szerepet. Ezek az intézkedések főként azokra a vállalatokra irányulnak, amelyek segítik Moszkvát a nyugati szankciók kijátszásában és az orosz hadigépezet fenntartásában.

Németország, a háború sújtotta Ukrajna második legnagyobb segélyezője, 2025-re a felére tervezi csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amelyet a továbbiakban nem a német költségvetésből terveznek finanszírozni, ehelyett Olaf Scholz kancellár kormánya a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzre támaszkodna, bármennyire is jogilag kétes ez a lépés.

Németországban a közelgő tartományi választások ráerősíthetnek a belpolitikai trendekre. Az Alternative für Deutschland (AfD) és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) pártok előretörése olyan méreteket öltött a keleti tartományokban, hogy aggodalmak merülnek fel a jövőbeli kormányozhatósággal kapcsolatban. Ráadásul szeptemberben választások következnek, amiket egyértelműen a jövő őszi szövetségi választásokra való felkészülés jegyében érdemes értelmezni.

A Tőkepiaci Unió (CMU) létrehozása körüli sürgés-forgás és vita korábban soha nem volt olyan intenzív, mint napjainkban. Politikusok és szakértők közül többen is gyorsított előrehaladást sürgetnek. A tőke szabad áramlása uniós szintű intézményrendszerének hiányát egyre többen azonosítják az európai versenyképesség hanyatlásának egyik okozójaként. A tőkepiaci integrációt szorgalmazók politikai lendülete ellenére azonban nem egyértelmű, hogy ez a törekvés vajon érdemi cselekvéssé is változik majd?

A hónap elején az Eurostat közzétette legújabb statisztikáját az európai uniós országok kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadásairól a 2023-as évre vonatkozóan. 2023-ban a K+F-re fordított kormányzati költségvetési kiadások az EU-ban összesen 123 684 millió eurót tettek ki, ami az össz-uniós GDP 0,73%-ának felelt meg. Ez 5,3%-os növekedést jelent 2022-hez képest és 54,8%-os növekedést 2013-hoz képest.

A nyári piaci zűrzavarok és az amerikai recesszióval kapcsolatos aggodalmak árnyékában Európa gazdasága jelentős kihívásokkal néz szembe. Míg az amerikai részvényindexek rekord ingadozásokat mutatnak, és a pénzügyi piacok volatilitása az egekbe szökik, addig Németország gazdasági teljesítménye stagnál. A globális politikai és gazdasági környezet változásai egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az európai gazdaságra, miközben a politikai döntéshozók próbálnak navigálni a szigorú fiskális szabályok és a gazdasági növekedés lassulása között.

Az Európai Unióban életbe lépett az AI Act, a világ első átfogó mesterséges intelligencia-szabályozása, amelynek célja, hogy biztonságos és megbízható AI rendszerek kialakítását segítse elő az EU területén. Az új jogszabály különös figyelmet fordít a munkaerő védelmére, mivel a becslések szerint az IT szakemberek 91,5%-ának munkahelyét fenyegeti az AI fejlődése. Az AI Act négy kockázati kategóriába sorolja az AI rendszereket, és szigorú szabályokat vezet be a magas és elfogadhatatlan kockázatot jelentő alkalmazásokra.

Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában jelentős lítiumkészletekre bukkantak, ami alapvetően alakíthatja át a régió gazdasági és geopolitikai helyzetét. Jelen pillanatban az Európai Unió került versenyelőnybe a készletekért folytatott küzdelemben, ami új lendületet adhat akár a csatlakozási tárgyalásoknak is. Az új projektek beindítása azonban nem mentes a politikai és társadalmi kihívásoktól, amik kockázatokat rejtenek.

Az Európai Bizottság több döntést is hozott Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárások keretében, melyek különböző területeken hivatottak biztosítani az uniós jogszabályok betartását és végrehajtását. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb pontokat.