Két nap alatt 6 uniós biztossal tárgyalt Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. Köztük volt Johannes Hahn költségvetési, Didier Reynders igazságügyi és Vera Jourová, a jogérvényülésért is felelős uniós biztos. Varga Judit Facebook oldalán összegezte a látogatás eredményeit. Úgy fogalmazott, hogy intenzív tárgyalásokat folytatott a bizottság tagjaival, konkrét kérdések és konkrét vállalások ügyében egyeztettek. "Azt gondolom, hogy az utóbbi időszakban fontos előrelépést tettünk a megállapodás érdekében. " – értékelte a brüsszeli találkozóit. Hozzátette azt is, hogy az uniós pénzek hatékony és átlátható felhasználása közös érdek. „Erre mi készek vagyunk messzemenő garanciákat biztosítani” -szögezte le Varga Judit a közösségi oldalán közzétett összegzésében és utalt arra is, a magyar kormány azért dolgozik, hogy Magyarország hozzájuthasson az őt megillető forrásokhoz.

Számos hírügynökség szellőztetett meg híreket az elmúlt napokban arról, hogy az Európai Bizottság ársapkát vezetne be az orosz földgázra. Ezt a hétvégén az Európai Bizottság elnöke aztán maga is megerősítette. „Szilárd meggyőződésem, hogy itt az ideje, hogy bevezessük az Európába irányuló orosz gáz árplafonját.” - fogalmazott Ursula von der Leyen a német konzervatívok hétvégi találkozóján. A Handelsblatt német üzleti lap pedig úgy értesült, hogy a brüsszeli testület egyszerre két megoldási terven is dolgozik.

Az energiaválság Európára gyakorolt hatása egyre nő, ami kifejezetten rossz előjel a közelgő telet megelőzően. Már augusztus 29-én a jövő évi német áram benchmark ára rövid időre ugyan, de meghaladta az 1000 eurót MWh-ként. A német gazdaság befolyása az európai és a magyar gazdaságra számottevő és nincs ez másként az energia zsinór ár mértékének vonatkozásában sem. Ez azt jelentené, hogy jövő év elejére 208 KWh-s magyar havi átlagfogyasztással számolva az áram havidíja piaci áron megközelítőleg 85.000 Ft-ot tenne ki egy mérőponton Magyarországon.

Európának az egekbe szökő energiaárak miatt meredeken emelkedő áramszámlákkal kell szembenéznie, mivel az ukrajnai háború és az Oroszországgal szembeni európai szankciók fokozzák a gázellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmakat. Az alábbiakban felvázolunk néhányat azok közül az intézkedések közül, amelyeket az Európai Unió egyes tagállamai jelentettek be a fogyasztók védelmére.

Még javában tart a nyári szünidő, ugyanakkor egyre égetőbbé válik a téli hónapok közeledtével az Európai Unió gázellátásának megfelelő mértékű biztosítása. Az EU tavaly 155 milliárd köbméter gázt importált Oroszországból, ami az unió teljes fogyasztásának mintegy 40%-át tette ki. Oroszország indokolatlan agressziójára válaszul az EU hozzálátott az orosz gázról történő fokozatos leváláshoz és ezzel együtt elkezdte diverzifikálni földgáz beszerzési portfólióját. Annak érdekében, hogy realitássá váljon az orosz földgáz kiesését pótolni az európai fogyasztók számára, júliusban az EU tagállamai megállapodtak abban, hogy idén télen önkéntes alapon 15%-kal csökkentik a földgáz iránti keresletet.

Olaszország egykor legfiatalabb minisztere, az Olaszország Fivérei párt alapítója, a most 45 éves Georgia Meloni szerdán egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy az Olaszország új miniszterelnöke legyen. A három jobboldali olasz párt ugyanis választási megállapodást kötött: eszerint a szeptember 25-i voksoláson a legtöbb szavazatot szerző pártelnököt jelölik miniszterelnöknek.

Alig kezdték el zárt ülésen az egyeztetést kedden délelőtt az unió energiaügyi miniszterei, amikor a DPA német hírügynökség már bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az Európai Bizottság augusztus 1-jétől jövő március végéig szóló, 15%-os uniós földgázfelhasználás csökkentési javaslatáról.
A német megkönnyebbülés nem volt véletlen, hiszen még a hétvégén is kétséges volt, hogy a tagállamok megszavazzák az Európai Bizottság -elemzők szerint Németországnak kedvező – előterjesztését. A testület az elfogadás érdekében -és a presztízsvesztés elkerülésére- felvizezte az eredeti, alig egy hete ismertetett javaslatot. Számos tagállam mentességet kapott a rendelkezés alól.

„Fel kell készülnünk az orosz földgáz import teljes leállására, ez reális forgatókönyv.” - ezzel indokolta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós vészhelyzeti terv kidolgozását. Az ajánlás szerint a tagállamoknak augusztus elsejétől jövő március végéig, 15 %-kal kell csökkenteniük a földgázfogyasztásukat, az elmúlt 5 év átlagfogyasztásához képest.

Kedden Edi Rama albán- és Dimitar Kovecevski észak-macedón miniszterelnökkel tartott közös brüsszeli sajtótájékoztatón jelentette be Ursula von der Leyen, hogy megindultak az uniós csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.

Csütörtökön adta közre az Európai Bizottság a nyári gazdasági előrejelzését, amely szerint az ukrajnai háború, valamint a koronavírus járvány újabb hulláma negatívan hat a következő hónapokban is az Unió gazdaságára. A jelentés a tavaszi bizottsági prognózishoz képest alacsonyabb növekedést és magasabb inflációt vetít előre: 2022-ben az EU gazdasága 2,7%-kal, 2023-ban pedig 1,5 %-kal nő. Az euróövezet pedig 2,6%-os bővülésre számíthat idén, ami jövőre 1,4%-ra mérséklődhet.

Az Ipsos European Public Affairs április 26 és május 11. között, az Európai Unió mind a 27 tagállamában kutatást végzett arról, hogy az uniós polgárok mennyire figyelnek az európai uniós hírekre, és általában a hírek kapcsán milyen felületekről tájékozódnak. Az online felmérésben több mint 52 ezer, 15 éves, vagy annál idősebb uniós polgár vett részt.