Search
Close
2024. július 11.
További átrendeződés az EP-ben
Az utóbbi turbulens időszakban az Európai Parlamentben jelentős átrendeződések történtek, hiszen frakciók alakultak és szűntek meg. Változásokra talán mindenki számított már a júniusi választások közeledtével, ám a történtekre pontosan kevesen voksoltak volna. A politikai átrendeződésnek azonban nincs még vége, így végigvesszük a legújabb fejleményeket.
2024. július 4.
Markáns különbséget mutat az ukrán és EU-s közvélemény a háború lezárását illetően
Igencsak megoszlik az európai és az ukrán közvélemény a háború lezárását és Kijev európai integrációját illetően, derült ki az ECFR legfrissebb felméréséből. Míg Ukrajna pénzügyi és hadianyag támogatása iránt az EU lakosságának többsége továbbra is elkötelezett, szerintük ennek célja nem a háború megnyerése, hanem hogy Kijev kedvezőbb pozíciót tudjon majd a tárgyalóasztalnál elfoglalni. Ezzel szemben az ukrán lakosság többsége a totális győzelemben, garantált EU és NATO tagságban gondolkodik.
2024. július 3.
Draghi és az európai versenyképesség
Európa gazdasága jelenleg nem teljesít különösebben jól. Nemcsak olyan strukturális kérdések okoznak problémát, mint a mélyen széttöredezett egységes piac, hanem a befektetések hiánya is gondot jelent. Emiatt látható, hogy sokkal lassabban növekedési ütem elé néz, mint Kína és az Egyesült Államok. Sok elemző az ukrajnai konfliktust tartja a gazdasági kihívások legközvetlenebb kiváltójának, különösen a megugró energiaáraknak, amelyek aztán magas inflációt idéztek elő – ez az Unióban 2022-ben tetőzött 10,6%-on. Az Európai Központi Bank a kihívásokra kamatemelésekkel válaszolt, aminek eredménye a csökkenő kereslet és a nehézkessé váló befektetések lettek. Ez pedig, az EKB legnagyobb igyekezete ellenére a globális versenytársakhoz képest még nagyobb visszaesést eredményezett.
2024. június 27.
Montenegró közeledése a magyar elnökség lehetősége
Montenegró történelmi előrelépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás útján azáltal, hogy pozitív értékelést kapott az Európai Bizottság által készített IBAR (Interim Benchmark Assessment Report) jelentésben. Ez az értékelés kulcsfontosságú a montenegrói uniós integráció szempontjából, mivel meghatározza, hogy az ország milyen mértékben felelt meg az EU által támasztott jogállamisági és igazságszolgáltatási követelményeknek. A jelentés pozitív hangvétele komoly reményeket táplálhat a montenegrói kormányban és lakosságban, hiszen a csatlakozási folyamat következő lépéseinek megnyitását teszi lehetővé.
2024. június 25.
Az EU és Kirgizisztán a szankciók kijátszása miatti aggodalmak ellenére állapodott meg
Az Európai Unió és Kirgizisztán új megállapodást írtak alá, amelynek célja az együttműködés elmélyítése. Azonban aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Kirgizisztánt esetlegesen felhasználják az Oroszország elleni szankciók megkerülésére. A közép-ázsiai ország álláspontja szerint az ország nem érdekelt ebben, azonban elismerték, hogy nem képesek teljes mértékben ellenőrizni az összes tranzakciót. A megállapodás kényes kérdésben kényszerítheti kötéltáncra az EU-t.
2024. június 20.
Elfogadták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen
Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.
2024. június 20.
Egy helyett akár három is: az AfD új EP-frakciót alapítana
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt a közelmúltban történt kizárása után az Identitás és Demokrácia (ID) csoportból, új parlamenti frakció létrehozását tervezi az Európai Parlamentben. Az eredeti tervük az volt, hogy visszatérnek az ID-be, de a párt most új szövetségesek keresésébe kezdett. A választások előtti hónapokban intenzív diskurzus volt arról, hogyan foghatnának össze az Európai Néppárttól jobbra álló konzervatív, radikális pártok, azonban a jelenlegi állás szerint egy frakció helyett három is lesz a következő öt évben.
2024. június 18.
Az EU Tanácsának új szakpolitikai döntései
Az elmúlt két napban az Európai Unió Tanácsa számos jelentős döntést hozott, amelyek meghatározhatják az EU jövőbeli szakpolitikai irányvonalát. Ezek a döntések a közlekedésbiztonságtól a környezetvédelemig terjednek, és mindegyikük a fenntartható fejlődés és a biztonság előmozdítását célozza. Lássuk, melyek a legfontosabbak.
2024. június 14.
Franciaország fokozná az EU Kína elleni fellépést
Az Európai Unió szigorítja Kínával szembeni kereskedelmi intézkedéseit, Franciaország pedig tovább fokozná a nyomást, más ágazatokban is hasonló lépéseket javasol a kínai dömping ellen. Ezzel szemben a német autógyártók élesen tiltakoznak a Bizottság döntése ellen, komoly vitákat generálva az EU-n belül. Az ideiglenes vámok véglegesítése a következő hónapokban várható, az uniós tagállamok szavazatai alapján.
2024. június 11.
Érkezhetnek a részletes AI-szabályok
Az uniós mesterséges intelligencia jogszabály (AI Act) egy hosszú szabályozási folyamat kezdete volt. Az elfogadott jogszabály az Európai Bizottságra és az újonnan létrehozott Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatalra (AI Office – MI Iroda) ruházta a felelősséget abban, hogy végrehajtási utasításokat és iránymutatásokat dolgozzon ki a kihívások kezelésére. Ezen részletszabályok intenzív kidolgozása ebben a hónapban kezdődhet meg.
2024. június 6.
Melyik tagállamokra lesz érdemes figyelni az EP választáson?
A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.
2024. június 4.
Scholz és Macron tehet keresztbe az európai jobboldal tömbösödésének?
Az európai jobboldal tömbösödésének kérdése központi téma az idei európai parlamenti választásokon. Az Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök stratégiája döntően befolyásolhatja a jobboldali frakciók alakulását. Az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában és az európai jobboldal frakcióinak formálódásában is kulcsszerepet játszanak majd, akár szétzilálva, akár szövetségre kényszerítve a különböző politikai erőket.
2024. július 4.
Markáns különbséget mutat az ukrán és EU-s közvélemény a háború lezárását illetően
Igencsak megoszlik az európai és az ukrán közvélemény a háború lezárását és Kijev európai integrációját illetően, derült ki az ECFR legfrissebb felméréséből. Míg Ukrajna pénzügyi és hadianyag támogatása iránt az EU lakosságának többsége továbbra is elkötelezett, szerintük ennek célja nem a háború megnyerése, hanem hogy Kijev kedvezőbb pozíciót tudjon majd a tárgyalóasztalnál elfoglalni. Ezzel szemben az ukrán lakosság többsége a totális győzelemben, garantált EU és NATO tagságban gondolkodik.
2024. július 3.
Draghi és az európai versenyképesség
Európa gazdasága jelenleg nem teljesít különösebben jól. Nemcsak olyan strukturális kérdések okoznak problémát, mint a mélyen széttöredezett egységes piac, hanem a befektetések hiánya is gondot jelent. Emiatt látható, hogy sokkal lassabban növekedési ütem elé néz, mint Kína és az Egyesült Államok. Sok elemző az ukrajnai konfliktust tartja a gazdasági kihívások legközvetlenebb kiváltójának, különösen a megugró energiaáraknak, amelyek aztán magas inflációt idéztek elő – ez az Unióban 2022-ben tetőzött 10,6%-on. Az Európai Központi Bank a kihívásokra kamatemelésekkel válaszolt, aminek eredménye a csökkenő kereslet és a nehézkessé váló befektetések lettek. Ez pedig, az EKB legnagyobb igyekezete ellenére a globális versenytársakhoz képest még nagyobb visszaesést eredményezett.
2024. június 20.
Elfogadták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen
Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.
2024. június 20.
Egy helyett akár három is: az AfD új EP-frakciót alapítana
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt a közelmúltban történt kizárása után az Identitás és Demokrácia (ID) csoportból, új parlamenti frakció létrehozását tervezi az Európai Parlamentben. Az eredeti tervük az volt, hogy visszatérnek az ID-be, de a párt most új szövetségesek keresésébe kezdett. A választások előtti hónapokban intenzív diskurzus volt arról, hogyan foghatnának össze az Európai Néppárttól jobbra álló konzervatív, radikális pártok, azonban a jelenlegi állás szerint egy frakció helyett három is lesz a következő öt évben.
2024. június 11.
Érkezhetnek a részletes AI-szabályok
Az uniós mesterséges intelligencia jogszabály (AI Act) egy hosszú szabályozási folyamat kezdete volt. Az elfogadott jogszabály az Európai Bizottságra és az újonnan létrehozott Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatalra (AI Office – MI Iroda) ruházta a felelősséget abban, hogy végrehajtási utasításokat és iránymutatásokat dolgozzon ki a kihívások kezelésére. Ezen részletszabályok intenzív kidolgozása ebben a hónapban kezdődhet meg.
2024. június 6.
Melyik tagállamokra lesz érdemes figyelni az EP választáson?
A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.
2024. június 27.
Montenegró közeledése a magyar elnökség lehetősége
Montenegró történelmi előrelépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás útján azáltal, hogy pozitív értékelést kapott az Európai Bizottság által készített IBAR (Interim Benchmark Assessment Report) jelentésben. Ez az értékelés kulcsfontosságú a montenegrói uniós integráció szempontjából, mivel meghatározza, hogy az ország milyen mértékben felelt meg az EU által támasztott jogállamisági és igazságszolgáltatási követelményeknek. A jelentés pozitív hangvétele komoly reményeket táplálhat a montenegrói kormányban és lakosságban, hiszen a csatlakozási folyamat következő lépéseinek megnyitását teszi lehetővé.
2024. június 25.
Az EU és Kirgizisztán a szankciók kijátszása miatti aggodalmak ellenére állapodott meg
Az Európai Unió és Kirgizisztán új megállapodást írtak alá, amelynek célja az együttműködés elmélyítése. Azonban aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Kirgizisztánt esetlegesen felhasználják az Oroszország elleni szankciók megkerülésére. A közép-ázsiai ország álláspontja szerint az ország nem érdekelt ebben, azonban elismerték, hogy nem képesek teljes mértékben ellenőrizni az összes tranzakciót. A megállapodás kényes kérdésben kényszerítheti kötéltáncra az EU-t.
2024. június 18.
Az EU Tanácsának új szakpolitikai döntései
Az elmúlt két napban az Európai Unió Tanácsa számos jelentős döntést hozott, amelyek meghatározhatják az EU jövőbeli szakpolitikai irányvonalát. Ezek a döntések a közlekedésbiztonságtól a környezetvédelemig terjednek, és mindegyikük a fenntartható fejlődés és a biztonság előmozdítását célozza. Lássuk, melyek a legfontosabbak.
2024. június 14.
Franciaország fokozná az EU Kína elleni fellépést
Az Európai Unió szigorítja Kínával szembeni kereskedelmi intézkedéseit, Franciaország pedig tovább fokozná a nyomást, más ágazatokban is hasonló lépéseket javasol a kínai dömping ellen. Ezzel szemben a német autógyártók élesen tiltakoznak a Bizottság döntése ellen, komoly vitákat generálva az EU-n belül. Az ideiglenes vámok véglegesítése a következő hónapokban várható, az uniós tagállamok szavazatai alapján.
2024. június 4.
Scholz és Macron tehet keresztbe az európai jobboldal tömbösödésének?
Az európai jobboldal tömbösödésének kérdése központi téma az idei európai parlamenti választásokon. Az Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök stratégiája döntően befolyásolhatja a jobboldali frakciók alakulását. Az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában és az európai jobboldal frakcióinak formálódásában is kulcsszerepet játszanak majd, akár szétzilálva, akár szövetségre kényszerítve a különböző politikai erőket.