Már az uniós energiaügyi miniszterek csütörtöki rendkívüli találkozója előtt politikai vita robbant ki a Bizottság gázársapka javaslata körül. Úgy tűnt ugyanis, hogy az import földgáz ár felső szintjének meghatározása visszafelé sülhet el. A földgáz árának maximálást Brüsszel a magas árak megfékezésére akarná bevezetni, ám a kiszivárgott hírek szerint 275 euró per megawattóra áron határozná meg az import gáz árát. A túl magas központi árszabás miatt pedig 15 tagállam tiltakozik.

Szeptember és október után hétfőn újra Magyarországról tartottak vitát az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A téma ismét az uniós pénzek átláthatósága, és Európai Bizottság és a Magyarország között folyó tárgyalássorozat volt.

Miközben az európai nagyvárosoknak kulcsszerep jut az uniós klímavédelmi célok elérésében, többségük az EU átlagos fejlettségi szintje felett van, és ezért korlátozott a hozzáférése a kohéziós politikai támogatásokhoz. Egyes országokban a politikai konstelláció is tovább nehezíti a fővárosok dolgát. Utánanéztünk, hogy Budapest esetében mire van kilátás.

Sajtótájékoztatón mondott véleményt a jogállamisági feltételeségi eljárásban a jogállamisági aggályok orvoslására és a szeptemberben befagyasztott költségvetési pénzek zárolásának feloldására tett 17 magyar vállalásról az Európai Parlamentben egy -egy liberális, zöld, szociáldemokrata és néppárti képviselő.

Indulatokkal tarkított vita zajlott hétfőn az uniós külügyminiszterek ülésén Brüsszelben. Erre lehet következtetni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatójából.

Miközben a magyar helyreállítási tervről küszöbön áll a döntés, a 2021 és 2027 közötti kohéziós források lehívásához szükséges feltételek is kezdenek összeállni. A politikai jóváhagyás ugyanakkor elválhat a tényleges kifizetésektől, ha a magyar kormány nem felel meg az úgynevezett feljogosító feltételeknek.

A három német balliberális kormánypárt, a szocialisták, a zöldek és a szabad demokraták parlamenti határozatot kezdeményeztek a Bundestagban, Arra szólítják fel Olaf Scholz kancellárt, hogy „alaposan” vizsgálja meg a magyar kormány által tett korrupcióellenes reformokat és csak akkor támogassa a Magyarországnak járó euró milliárdok felszabadítását, ha Budapest bizonyítani tudja, hogy komolyan gondolja a jogállamisági aggodalmak orvoslását.

Ursula von der Leyen vasárnapi, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után jelentette be, hogy havi másfél milliárd eurós, összesen évi 18 milliárd eurós pénzügyi támogatást javasol Ukrajna számára. Az újabb európai uniós csomag a gyakorlatilag a csőd szélére került ukrán állam finanszírozását látná el 2023-ban.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott első határokon átnyúló együttműködési program keretében 66 millió euró áll majd Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna rendelkezésére 2021 és 2027 között.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, a luxembourgi székhelyű Eurostat 24 tagállamban vizsgálta, hogy miképp emelkedett meg 2022 első felében a háztartási villany és földgáz ára 2021 azonos időszakához képest. Az Eurostat szerint a meredek emelkedést főleg az ukrajnai orosz katonai agresszió által befolyásolt energia- és ellátási költségek okozták.

Szerdán három napos tényfeltáró látogatásra Budapestre érkezett az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának képviselői. 7-en az EP legfőbb frakcióit képviselik, a kísérő tag pedig a Fidesz EP képviselője, Bocskor Andrea.
A látogatás céljáról szakbizottság elnöke, Sabine Verhayen előzetesen úgy nyilatkozott, hogy aggasztó jelenségekről értesültek a magyar közoktatás, művészeti közösségek és civil szervezetek szereplőitől, ezért első kézből és minden felet meghallgatva szeretnének tájékozódni a magyar oktatás, kultúra és média helyzetéről.