Együttes ülést tartott a költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottság az Európai Parlamentben, ahol a főkérdés a befagyasztott magyar pénzek sorsa volt. Johannes Hahn költségvetési és Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos számolt be a bizottság és a magyar kormány elmúlt fél évben történt egyeztetéseiről.

Azerbajdzsán ismét erősíti kapcsolatait Oroszországgal, miután az ukrajnai inváziója óta eltávolodott tőle. A közeledést az váltotta ki, hogy a nyugati nemzetek rendkívül kritikusan fogadták Azerbajdzsán hegyi-karabahi katonai műveletét és a több mint 100 000 örmény nemzetiségű lakos ebből eredő elvándorlását. Ez arra késztette Azerbajdzsánt, hogy megvizsgálja külpolitikai lehetőségeit, és igyekszik mind a keletiekre, mind a nyugatiakra hatást gyakorolni.

Olaszországban a legújabb bejelentések nyomán nem lesz átfogó jobboldali összefogás az EP-választásokra a közös kormányzati együttműködés ellenére. Ezzel ellentétben Csehországban a kormányzó ODS, Petr Fiala miniszterelnök pártja - amely az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládjához tartozik - közös uniós választási listát alakít az Európai Néppárt cseh tagpártjaival (TOP 09 és a KDU-ČSL).

A spanyolországi Leónban tartott informális miniszteri találkozón az Európai Unió telekommunikációért és digitalizációért felelős miniszterei közös nyilatkozatot fogadtak el egy olyan emberközpontú neurotechnológia kifejlesztéséről, amely védi a digitális jogokat és hozzájárul a nyílt stratégiai autonómia felé való haladáshoz. Az Európai Bizottság a találkozón jelezte, egy fehér könyvben dolgozza ki hivatalos javaslatait a távközlési szektorra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megállapodást ír alá a zöld és digitális ágazatban működő magyar kkv-k támogatására irányuló, akár 1,5 milliárd eurós beruházás felszabadításáról. A megállapodással a Garantiqa lett az első magyar InvestEU program végrehajtó partner.

Uniós szinten felmerülő probléma a gyógyszerhiány, ami visszatérően egyre több tagállamban is problémát okoz. A világjárvány óta az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít az egészségügyre, mindeddig több-kevesebb sikerrel. Az Európai Bizottság új jogszabályon dolgozik, válságmechanizmusokat vezet be, diverzifikálná az ellátási láncokat és felhalmozná a gyógyszerkészleteket, hogy hosszú távon megoldja a kihívást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Washingtonba utaznak pénteken, ahol Joe Biden amerikai elnök fogadja őket. Ezzel több mint két év után az első hivatalos csúcstalálkozóját tartja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok.

A sorozatos válságok és geopolitikai folyamatok többször a globális piac megrendülését hozták magukkal az elmúlt években. Ennek következtében az Európai Unió kiemelt célja lett, hogy csökkentse a globális függőségét a kritikus gazdasági ágazatokban. Az Európai Bizottság javaslata szerint, amit most módosításokkal az Európai Parlament is megszavazott, a stratégiailag kiemelt, kritikus ágazatokban működő uniós vállalatok egy hivatalos pecsétet és plusz forrást kaphatnának, hogy gyors növekedésre legyenek képesek, ezzel elérve a kitűzött versenyképességi célokat. Az új uniós eszköz közvetlenül 13 milliárd eurót biztosítana a vállalatok számára.

Az Európai Bizottság jelentős győzelmet könyvelhet el, mert a ciklus elején meghirdetett prioritások közül is kiemelkedett a zöld átmenet megszervezése. Rengeteg vita és alku árán, de sikerült átvinni a Fit for 55 javaslatcsomagot az Európai Parlamenten és az Európai Tanácson is, így hamarosan minden elem hatályba léphet. Mindez sikerült a következő választások előtt szűk 10 hónappal.

A hétvégén a Hamász terrorszervezet nagyszabású támadást intézett Izrael ellen a Gázai-övezetből. Az uniós tagállamok egyértelműen kiálltak Izrael önvédelemhez való joga mellett, ezzel együtt komoly kérdésként merült fel ebben a helyzetben a Palesztinának szánt fejlesztési támogatások léte. A közös uniós és a külön tagállami palesztin támogatások sorsa eltéréseket mutat. Eközben az Európai Bizottságban kommunikációs blamázs lépett fel.

Az elmúlt néhány év technológiai fejlődése elvitathatatlanul hozott magával szinte bárki által elérhető, hasznos vívmányokat. Példának okáért megemlíthetjük az egyre inkább elterjedő felhőalapú számítástechnikát, illetve a generatív mesterséges intelligenciát. Noha az említett megoldások új lehetőségeket nyitottak meg számunkra, nem csak ezek előnyeiről, hanem hátrányairól is érdemes beszélni. Ez utóbbi ösztökélte az Európai Unió intézményeit is az információs és kommunikációs technológiai biztonság növelésére.