Az Európai Unió energiapolitikai jövője körüli viták egyre élesebbé válnak, különösen az atomenergia szerepéről. Míg Franciaország és számos kelet-európai ország az atomenergia fenntarthatóságát hangsúlyozza, Németország és több más tagállam a megújuló energiaforrásokra helyezné a hangsúlyt. Ahogy közeledik a COP29 klímacsúcs, az EU tagállamainak egyezségre kell jutniuk egy közös álláspont kialakításában, hogy hatékonyan képviselhessék érdekeiket a nemzetközi színtéren.

Elkészült a részletes időbeosztás a biztosjelöltek meghallgatására, ezzel párhuzamosan megkapták az előzetes írásbeli kérdéseket, amikre a hónap végéig kell válaszolniuk. Újonnan elfogadott szabályok miatt a folyamat lezárásakor a plenáris ülésen név szerint fognak szavazni a jelöltekről.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta Oroszország destabilizáló tevékenységei ellen irányuló új szankciós keretrendszert, amely lehetőséget biztosít arra, hogy célzott korlátozó intézkedésekkel sújtsa azokat a személyeket és szervezeteket, akik vagy amelyek részt vesznek az Európai Unió és tagállamai alapvető értékeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának aláásásában. Az új szabályozás azon hibrid fenyegetésekre is kiterjed, amelyek káros hatással lehetnek nemzetközi szervezetekre és harmadik országokra.

Az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága, a JURI, éppen most vizsgálja a 26 leendő biztos érdekeltségi nyilatkozatait, hogy megállapítsa, teljesen függetlenül képesek-e ellátni a feladatukat, és ha jelentős összeférhetetlenséget talál, akár el is utasíthatja egy jelölt kinevezését. A bizottság tagjainak azonban mindössze három napjuk volt a nyilatkozatok áttekintésére, amelyek több száz oldalból állnak – ennek következtében megkérdőjelezhető a folyamat átláthatósága és pontossága.

Az Európai Parlament friss, 2024-es választások utáni felmérése szerint a megélhetési költségek és a gazdasági kihívások jelentették a legfőbb témákat, amelyek motiválták a polgárokat a szavazásra. Az uniós polgárok 42%-a emelte ki, hogy a megélhetési költségek, míg 41%-uk a gazdasági helyzet miatt érezte fontosnak a részvételt az idei európai parlamenti választásokon. Ez a trend különösen élesen jelent meg Magyarországon, ahol a válaszadók több mint fele (53%) az emelkedő árakat és a mindennapi megélhetési költségeket tartotta az elsődleges motiváló tényezőnek.

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított 26 tagállammal, köztük Magyarországgal szemben, mivel nem sikerült teljes mértékben átültetniük az EU fontos irányelveit a nemzeti jogba. Az eljárások öt fő területet érintenek, mint az igazságügy, pénzügyi stabilitás, energia és környezetvédelem.

Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy szövetségeseivel közösen nyersanyag-biztonsági finanszírozási hálózatot hoz létre, ami a legújabb lépés a Kína globális dominanciájának megállítására a kritikus ásványkincsek terén. A közös pénzügyi hálózat „az együttműködés megerősítésére, az információcsere és a társfinanszírozás előmozdítására” szolgál majd az indo-csendes-óceáni és európai nemzetek intézményei között.

Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezete körüli viták fokozódnak, miután az Európai Parlament szociáldemokrata (S&D) képviselőcsoportja határozottan bírálta a Tanács által benyújtott megszorító javaslatokat. A magyar elnökség vezette Tanács költségvetési módosításai forráscsökkentéseket irányoznak elő a nyári bizottsági javaslathoz képest. Az S&D szerint a Tanács konzervatív hozzáállása súlyosan veszélyezteti az EU gazdasági és társadalmi fejlődését, különösen a zöld és digitális átmenet kritikus időszakában.

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője bejelentette, hogy kancellárjelöltként indul a következő évi választásokon. Döntése nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió számára is meghatározó lehet. A CDU/CSU hiába vezeti toronymagasan a közvélemény-kutatásokat a választások még odébb vannak, ráadásul a jelen állás szerint komplikált koalíciós tárgyalások következhetnek egy év múlva.

Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok feszültsége szintet lépett az elektromos járművek piacán. Kína kereskedelmi minisztere az EU-ba készül, hogy tárgyaljon a potenciális vámemelésekről, amelyeket az EU a kínai elektromos járművekre tervez bevezetni. Az EU állítása szerint a kínai EV-gyártók dömpingárai torzítják a piaci versenyt, és jelentős vámokat helyezhetnek kilátásba, amelyek megnehezíthetik a kínai autók európai piacra való belépését.