Az Európai Bizottság több döntést is hozott Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárások keretében, melyek különböző területeken hivatottak biztosítani az uniós jogszabályok betartását és végrehajtását. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb pontokat.

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok versenyhatóságai közös elveket határoztak meg a mesterséges intelligencia piacának szabályozására. A cél, hogy megakadályozzák a nagy technológiai cégek túlzott piaci erőfölényét, miközben a saját joghatóságukban függetlenül járnak el.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, újabb öt évre szóló mandátumot nyert az Európai Parlament sorsdöntő csütörtöki szavazásán. A német politikus 401 támogató szavazatot kapott a titkos szavazáson, jóval meghaladva a szükséges 361-es többségi minimumot. A számokból kiolvasható, hogy a Zöld frakció támogatása bizonyult kulcsfontosságúnak, hiszen a legtöbb szélsőbaloldali, konzervatív és szélsőjobboldali képviselő végül nemmel szavazott. Ursula von der Leyen újrázása mögött a különféle pártokkal és pártcsaládokkal kötött alkuk szövevénye sejlik fel, amelyek a következő ciklus működése során válnak majd manifesztté.

Az Európai Parlament újraválasztotta Roberta Metsolát elnökévé, aki így további két és fél évig vezetheti a testületet. Az elnök mellett 14 alelnököt is megválasztottak a képviselők az új jogalkotási időszak első felére. Az elnök így az Európai Néppártból (EPP) került ki, míg az alelnökök közül hárman az EPP-ből, hárman a szocialisták (S&D) közül, két fő az Európai Reformerek és Konzervatívok (ECR) frakcióból, illetve 1-1 fő a liberálisok (Renew), a zöldek (Greens/EFA) és a baloldal (The Left) soraiból kerültek ki. Ilyen formán a cordon sanitaire jelenség elszenvedőjévé vált a Patrióták Európáért frakció.

Az utóbbi turbulens időszakban az Európai Parlamentben jelentős átrendeződések történtek, hiszen frakciók alakultak és szűntek meg. Változásokra talán mindenki számított már a júniusi választások közeledtével, ám a történtekre pontosan kevesen voksoltak volna. A politikai átrendeződésnek azonban nincs még vége, így végigvesszük a legújabb fejleményeket.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Igencsak megoszlik az európai és az ukrán közvélemény a háború lezárását és Kijev európai integrációját illetően, derült ki az ECFR legfrissebb felméréséből. Míg Ukrajna pénzügyi és hadianyag támogatása iránt az EU lakosságának többsége továbbra is elkötelezett, szerintük ennek célja nem a háború megnyerése, hanem hogy Kijev kedvezőbb pozíciót tudjon majd a tárgyalóasztalnál elfoglalni. Ezzel szemben az ukrán lakosság többsége a totális győzelemben, garantált EU és NATO tagságban gondolkodik.

Európa gazdasága jelenleg nem teljesít különösebben jól. Nemcsak olyan strukturális kérdések okoznak problémát, mint a mélyen széttöredezett egységes piac, hanem a befektetések hiánya is gondot jelent. Emiatt látható, hogy sokkal lassabban növekedési ütem elé néz, mint Kína és az Egyesült Államok. Sok elemző az ukrajnai konfliktust tartja a gazdasági kihívások legközvetlenebb kiváltójának, különösen a megugró energiaáraknak, amelyek aztán magas inflációt idéztek elő – ez az Unióban 2022-ben tetőzött 10,6%-on. Az Európai Központi Bank a kihívásokra kamatemelésekkel válaszolt, aminek eredménye a csökkenő kereslet és a nehézkessé váló befektetések lettek. Ez pedig, az EKB legnagyobb igyekezete ellenére a globális versenytársakhoz képest még nagyobb visszaesést eredményezett.

Montenegró történelmi előrelépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás útján azáltal, hogy pozitív értékelést kapott az Európai Bizottság által készített IBAR (Interim Benchmark Assessment Report) jelentésben. Ez az értékelés kulcsfontosságú a montenegrói uniós integráció szempontjából, mivel meghatározza, hogy az ország milyen mértékben felelt meg az EU által támasztott jogállamisági és igazságszolgáltatási követelményeknek. A jelentés pozitív hangvétele komoly reményeket táplálhat a montenegrói kormányban és lakosságban, hiszen a csatlakozási folyamat következő lépéseinek megnyitását teszi lehetővé.

Az Európai Unió és Kirgizisztán új megállapodást írtak alá, amelynek célja az együttműködés elmélyítése. Azonban aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Kirgizisztánt esetlegesen felhasználják az Oroszország elleni szankciók megkerülésére. A közép-ázsiai ország álláspontja szerint az ország nem érdekelt ebben, azonban elismerték, hogy nem képesek teljes mértékben ellenőrizni az összes tranzakciót. A megállapodás kényes kérdésben kényszerítheti kötéltáncra az EU-t.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.