Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított 26 tagállammal, köztük Magyarországgal szemben, mivel nem sikerült teljes mértékben átültetniük az EU fontos irányelveit a nemzeti jogba. Az eljárások öt fő területet érintenek, mint az igazságügy, pénzügyi stabilitás, energia és környezetvédelem.

Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy szövetségeseivel közösen nyersanyag-biztonsági finanszírozási hálózatot hoz létre, ami a legújabb lépés a Kína globális dominanciájának megállítására a kritikus ásványkincsek terén. A közös pénzügyi hálózat „az együttműködés megerősítésére, az információcsere és a társfinanszírozás előmozdítására” szolgál majd az indo-csendes-óceáni és európai nemzetek intézményei között.

Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezete körüli viták fokozódnak, miután az Európai Parlament szociáldemokrata (S&D) képviselőcsoportja határozottan bírálta a Tanács által benyújtott megszorító javaslatokat. A magyar elnökség vezette Tanács költségvetési módosításai forráscsökkentéseket irányoznak elő a nyári bizottsági javaslathoz képest. Az S&D szerint a Tanács konzervatív hozzáállása súlyosan veszélyezteti az EU gazdasági és társadalmi fejlődését, különösen a zöld és digitális átmenet kritikus időszakában.

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője bejelentette, hogy kancellárjelöltként indul a következő évi választásokon. Döntése nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió számára is meghatározó lehet. A CDU/CSU hiába vezeti toronymagasan a közvélemény-kutatásokat a választások még odébb vannak, ráadásul a jelen állás szerint komplikált koalíciós tárgyalások következhetnek egy év múlva.

Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok feszültsége szintet lépett az elektromos járművek piacán. Kína kereskedelmi minisztere az EU-ba készül, hogy tárgyaljon a potenciális vámemelésekről, amelyeket az EU a kínai elektromos járművekre tervez bevezetni. Az EU állítása szerint a kínai EV-gyártók dömpingárai torzítják a piaci versenyt, és jelentős vámokat helyezhetnek kilátásba, amelyek megnehezíthetik a kínai autók európai piacra való belépését.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

A mesterséges intelligencia (AI) terén jelentős előrelépés történhet: aláírhatják az első jogilag kötelező erejű nemzetközi egyezményt, amely a technológia használatának szabályozását célozza. Az új megállapodást, amelyet az Európa Tanács kezdeményezett, számos ország, köztük az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is támogatja. Az egyezmény célja a mesterséges intelligencia által okozott kockázatok kezelése, valamint az emberi jogok és a jogállamiság védelmének biztosítása.

Három évvel az Európai Unió 723 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) bevezetése után a támogatások folyósítása és a projektek megvalósítása jelentős késedelmeket szenvedett – derül ki az Európai Számvevőszék kiadott jelentéséből. A késedelmek veszélyeztetik az RRF céljainak megvalósítását, aminek így negatív hatása lehet az egész közösségre.

Az Európai Unió belső politikai feszültségei újabb fordulóponthoz érkeztek, miután az európai szocialisták egyre élesebb kritikával illetik az Európai Bizottság várható összetételét. A szocialisták szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt (EPP) dominanciája veszélyezteti a politikai egyensúlyt, és alááshatja az unió demokratikus működését.

Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtott több mint 400 szervezetet és magánszemélyt, amelyek az oroszországi háborús erőfeszítések támogatásában játszanak szerepet. Ezek az intézkedések főként azokra a vállalatokra irányulnak, amelyek segítik Moszkvát a nyugati szankciók kijátszásában és az orosz hadigépezet fenntartásában.

Németország, a háború sújtotta Ukrajna második legnagyobb segélyezője, 2025-re a felére tervezi csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amelyet a továbbiakban nem a német költségvetésből terveznek finanszírozni, ehelyett Olaf Scholz kancellár kormánya a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzre támaszkodna, bármennyire is jogilag kétes ez a lépés.