Bel- és igazságügy

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Az összes európai politikai párt aláírta az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejövő magatartási kódexet, ami a júniusi európai parlamenti választások kampányára vonatkozik. A pártok közös célja megelőzni a külföldi beavatkozási kísérleteket és kiszűrni a dezinformációs műveleteket a választási kampány során. A megegyezés “szépséghibája”, hogy a nemzeti pártokra egyáltalán nem vonatkozik, ráadásul az európai pártcsaládok a kódex alapján önmagukat ellenőrzik majd.

A Tanács is rábólintott, így 2026-ig bevezetik az európai digitális személyazonosság (eID) új keretrendszerét. Az új rendszer célja annak biztosítása, hogy az emberek és a vállalkozások Európa-szerte biztonságosan, elektronikus úton azonosíthassák és hitelesíthessék magukat. Az elektronikus azonosítás nem lesz kötelező az állampolgároknak, önkéntes alapon opcionális lesz a használata.

Az uniós tagállamok állandó képviselői (Coreper II) jóváhagyták a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között tavaly év végén létrejött ideiglenes megállapodást, amely az EU menekültügyi és migrációs rendszerének reformját célzó, öt kulcsfontosságú jogszabályból álló paktumot alkot. A reformok véglegesítése még ebben a ciklusban nagy valószínűséggel megtörténik, mert az EP áprilisban szavaz róla, sőt az uniós miniszterek akár már március elején elfogadhatják.

Bűncselekménynek minősülhetnek majd azok a Facebook-bejegyzések, amelyek segítik vagy felszólítják a migránsokat, hogy illegális úton jöjjenek az Európai Unióba, miután az Európai Bizottság új jogszabálytervezetet javasolt a migránscsempészet elleni küzdelemre. A javaslat egy 20 éves jogszabályt korszerűsítene.

A napokban valós esély nyílt arra, hogy az Európai Unió tagállamai dűlőre jussanak az új menekültügyi paktummal kapcsolatban. A megállapodás egyik jelentős ellenzője Németország volt, azonban a német fél beadta a derekát, majd ezután Olaszország húzta be a féket. Jelenleg is aktívan folynak a tárgyalások, a magyar álláspont világos és változatlan, Magyarország nem támogatja az illegális migránsok semmiféle szétosztását. Ha létrejön a konszenzus, utána a tagállamoknak közös álláspontra kell jutniuk az Európai Parlamenttel is. A teljes csomag végleges elfogadására várhatóan 2024 áprilisára kerül majd sor.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.

Az Európai Parlament uniós szinten szabályozná a médiát egy új jogszabállyal. Új felügyelet szervet terveznek létrehozni, emellett egységes átláthatósági szabályokat is bevezetnének. Több tagállam felemelte a hangját a kezdeményezés ellen, mert szerintük csak egy újabb nemzeti hatáskört emelne el az EP.