Gazdaság, pénzügyek

Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok feszültsége szintet lépett az elektromos járművek piacán. Kína kereskedelmi minisztere az EU-ba készül, hogy tárgyaljon a potenciális vámemelésekről, amelyeket az EU a kínai elektromos járművekre tervez bevezetni. Az EU állítása szerint a kínai EV-gyártók dömpingárai torzítják a piaci versenyt, és jelentős vámokat helyezhetnek kilátásba, amelyek megnehezíthetik a kínai autók európai piacra való belépését.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Három évvel az Európai Unió 723 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) bevezetése után a támogatások folyósítása és a projektek megvalósítása jelentős késedelmeket szenvedett – derül ki az Európai Számvevőszék kiadott jelentéséből. A késedelmek veszélyeztetik az RRF céljainak megvalósítását, aminek így negatív hatása lehet az egész közösségre.

A Tőkepiaci Unió (CMU) létrehozása körüli sürgés-forgás és vita korábban soha nem volt olyan intenzív, mint napjainkban. Politikusok és szakértők közül többen is gyorsított előrehaladást sürgetnek. A tőke szabad áramlása uniós szintű intézményrendszerének hiányát egyre többen azonosítják az európai versenyképesség hanyatlásának egyik okozójaként. A tőkepiaci integrációt szorgalmazók politikai lendülete ellenére azonban nem egyértelmű, hogy ez a törekvés vajon érdemi cselekvéssé is változik majd?

A hónap elején az Eurostat közzétette legújabb statisztikáját az európai uniós országok kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadásairól a 2023-as évre vonatkozóan. 2023-ban a K+F-re fordított kormányzati költségvetési kiadások az EU-ban összesen 123 684 millió eurót tettek ki, ami az össz-uniós GDP 0,73%-ának felelt meg. Ez 5,3%-os növekedést jelent 2022-hez képest és 54,8%-os növekedést 2013-hoz képest.

A nyári piaci zűrzavarok és az amerikai recesszióval kapcsolatos aggodalmak árnyékában Európa gazdasága jelentős kihívásokkal néz szembe. Míg az amerikai részvényindexek rekord ingadozásokat mutatnak, és a pénzügyi piacok volatilitása az egekbe szökik, addig Németország gazdasági teljesítménye stagnál. A globális politikai és gazdasági környezet változásai egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az európai gazdaságra, miközben a politikai döntéshozók próbálnak navigálni a szigorú fiskális szabályok és a gazdasági növekedés lassulása között.

Az Európai Unióban életbe lépett az AI Act, a világ első átfogó mesterséges intelligencia-szabályozása, amelynek célja, hogy biztonságos és megbízható AI rendszerek kialakítását segítse elő az EU területén. Az új jogszabály különös figyelmet fordít a munkaerő védelmére, mivel a becslések szerint az IT szakemberek 91,5%-ának munkahelyét fenyegeti az AI fejlődése. Az AI Act négy kockázati kategóriába sorolja az AI rendszereket, és szigorú szabályokat vezet be a magas és elfogadhatatlan kockázatot jelentő alkalmazásokra.

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok versenyhatóságai közös elveket határoztak meg a mesterséges intelligencia piacának szabályozására. A cél, hogy megakadályozzák a nagy technológiai cégek túlzott piaci erőfölényét, miközben a saját joghatóságukban függetlenül járnak el.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Európa gazdasága jelenleg nem teljesít különösebben jól. Nemcsak olyan strukturális kérdések okoznak problémát, mint a mélyen széttöredezett egységes piac, hanem a befektetések hiánya is gondot jelent. Emiatt látható, hogy sokkal lassabban növekedési ütem elé néz, mint Kína és az Egyesült Államok. Sok elemző az ukrajnai konfliktust tartja a gazdasági kihívások legközvetlenebb kiváltójának, különösen a megugró energiaáraknak, amelyek aztán magas inflációt idéztek elő – ez az Unióban 2022-ben tetőzött 10,6%-on. Az Európai Központi Bank a kihívásokra kamatemelésekkel válaszolt, aminek eredménye a csökkenő kereslet és a nehézkessé váló befektetések lettek. Ez pedig, az EKB legnagyobb igyekezete ellenére a globális versenytársakhoz képest még nagyobb visszaesést eredményezett.