Környezet, energia

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.

Az elmúlt két napban az Európai Unió Tanácsa számos jelentős döntést hozott, amelyek meghatározhatják az EU jövőbeli szakpolitikai irányvonalát. Ezek a döntések a közlekedésbiztonságtól a környezetvédelemig terjednek, és mindegyikük a fenntartható fejlődés és a biztonság előmozdítását célozza. Lássuk, melyek a legfontosabbak.

A francia elnök figyelmeztette egész Európát. Úgy látja, az EU-nak újra kell gondolnia a kereskedelempolitikáját és a védelmi stratégiáját is. Az új uniós elképzelések megvalósítására új vezetőt javasolt az Európai Bizottság élére, akinek támogatásáról már a tavalyi év végén pletykák keringtek. Azonban a legfontosabb tény, hogy Macron megszólalásával ismételten a legbefolyásosabb színben tűnik fel, és tematizálhatja az európai közbeszédet.

Az Európai Parlament új, a Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehéz tehergépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket szigorítása érdekében. A megszavazott jogszabálytervezet 2030-tól 45%-kal, 2035-től 65%-kal, 2040-től pedig 90%-kal csökkenti az új nehéz tehergépjárművek átlagos szén-dioxid-kibocsátását. A városi buszok esetében a szabályok még szigorúbbak, és az új dízelüzemű járművek 2035-ig történő teljes kivonását írják elő. Az uniós döntés hamar felfordulást okozhat a személy- és teherszállítás területén is.

Az Európai Bizottság rekordként értékelte az eredményt. Az ETS 2005-ös bevezetése óta nem tapasztaltak ilyen jelentőségű éves kibocsátáscsökkentést, amely kifejezetten a villamosenergia-ágazat áttérésének köszönhető a szén-dioxid-mentesítés terén.

Franciaország vezeti az informális Európai Atomenergia Szövetséget, aminek fő célja azt elérni, hogy az Európai Unióban az atomenergia teljes mértékben megújuló energiaként legyen számontartva. Ezentúl a francia kormány az összes európai atomenergetikai beruházásból is igyekszik kivenni a részét. Ennek a folyamatnak a legújabb fejezete a Bulgáriával kötött együttműködési megállapodás.

Az 1980-as évek óta az EU szigorú intézkedéseket fogadott el a levegőminőséggel kapcsolatban. Az EU levegőminőségi irányelvei 12 légszennyező anyagra vonatkozóan állapítanak meg levegőminőségi előírásokat. Ezek az irányelvek közös módszereket is meghatároznak az EU-ban a környezeti levegő minőségének nyomon követésére, értékelésére és a nyilvánosság tájékoztatására. Egy új lépéssel viszont az EU szigorítja a jelenleg hatályos szabályokat.

Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartottak csütörtökön Brüsszelben, ahol megállapodás született Ukrajna négyéves finanszírozásáról. Mire megy pontosan majd a pénz, ki fogja a folyósítást felülvizsgálni, milyen feltételekkel kapja Ukrajna? Mindeközben lángokban állt a Luxemburg tér, nem egy átlagos napon vagyunk túl! Mutatjuk, mi történt!

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normákról. A cél a közúti közlekedési ágazat károsanyag-kibocsátásának további csökkentése és új célok bevezetése 2030-ra, 2035-re és 2040-re. A döntéshozók szerint az új szabályok hozzájárulnak majd az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljainak eléréséhez és a klímasemlegesség 2050-re történő megvalósításához.