Környezet, energia

Az Európai Unió energiapolitikai jövője körüli viták egyre élesebbé válnak, különösen az atomenergia szerepéről. Míg Franciaország és számos kelet-európai ország az atomenergia fenntarthatóságát hangsúlyozza, Németország és több más tagállam a megújuló energiaforrásokra helyezné a hangsúlyt. Ahogy közeledik a COP29 klímacsúcs, az EU tagállamainak egyezségre kell jutniuk egy közös álláspont kialakításában, hogy hatékonyan képviselhessék érdekeiket a nemzetközi színtéren.

Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy szövetségeseivel közösen nyersanyag-biztonsági finanszírozási hálózatot hoz létre, ami a legújabb lépés a Kína globális dominanciájának megállítására a kritikus ásványkincsek terén. A közös pénzügyi hálózat „az együttműködés megerősítésére, az információcsere és a társfinanszírozás előmozdítására” szolgál majd az indo-csendes-óceáni és európai nemzetek intézményei között.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában jelentős lítiumkészletekre bukkantak, ami alapvetően alakíthatja át a régió gazdasági és geopolitikai helyzetét. Jelen pillanatban az Európai Unió került versenyelőnybe a készletekért folytatott küzdelemben, ami új lendületet adhat akár a csatlakozási tárgyalásoknak is. Az új projektek beindítása azonban nem mentes a politikai és társadalmi kihívásoktól, amik kockázatokat rejtenek.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.

Az elmúlt két napban az Európai Unió Tanácsa számos jelentős döntést hozott, amelyek meghatározhatják az EU jövőbeli szakpolitikai irányvonalát. Ezek a döntések a közlekedésbiztonságtól a környezetvédelemig terjednek, és mindegyikük a fenntartható fejlődés és a biztonság előmozdítását célozza. Lássuk, melyek a legfontosabbak.

A francia elnök figyelmeztette egész Európát. Úgy látja, az EU-nak újra kell gondolnia a kereskedelempolitikáját és a védelmi stratégiáját is. Az új uniós elképzelések megvalósítására új vezetőt javasolt az Európai Bizottság élére, akinek támogatásáról már a tavalyi év végén pletykák keringtek. Azonban a legfontosabb tény, hogy Macron megszólalásával ismételten a legbefolyásosabb színben tűnik fel, és tematizálhatja az európai közbeszédet.

Az Európai Parlament új, a Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehéz tehergépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket szigorítása érdekében. A megszavazott jogszabálytervezet 2030-tól 45%-kal, 2035-től 65%-kal, 2040-től pedig 90%-kal csökkenti az új nehéz tehergépjárművek átlagos szén-dioxid-kibocsátását. A városi buszok esetében a szabályok még szigorúbbak, és az új dízelüzemű járművek 2035-ig történő teljes kivonását írják elő. Az uniós döntés hamar felfordulást okozhat a személy- és teherszállítás területén is.

Az Európai Bizottság rekordként értékelte az eredményt. Az ETS 2005-ös bevezetése óta nem tapasztaltak ilyen jelentőségű éves kibocsátáscsökkentést, amely kifejezetten a villamosenergia-ágazat áttérésének köszönhető a szén-dioxid-mentesítés terén.