EU-ügyek

Csütörtökön az Európai Bizottság elindította a harmadik lehetőséget az európai vállalatok számára, hogy a nemzetközi piacon történő közös gázbeszerzés céljából az AggregateEU mechanizmuson keresztül regisztrálják gázvásárlási igényeiket.

Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében nemrég jelentette be a szubvencióellenes vizsgálatot a kínai elektromos autóipar ellen. A támogatók és a tervet ellenzők is egyetértenek abban, hogy politikai és gazdasági szempontból is nagyon kockázatos lépésre szánja el magát a Bizottság. A kérdésben, mint mindig, ott van a német-francia érdekellentét, ami nehézkessé teszi a közös uniós fellépést.

Az idei évben újra jelentősen erősödött az illegális migrációs nyomás az Európai Unió külső határain. A nyugat-balkáni útvonalon magas az illegális határátlépések száma, de nincsen nagy változás az arányokban az elmúlt évekhez képest. A középső útvonalon (Olaszország) elképesztő számokat közölt a Frontex, ugyanis 2023 januárja és augusztusa között az előző évhez képest 96 százalékkal emelkedett az illegális bevándorlók száma. A Frontex szerint a következő hónapokban egyre nőhet az intenzitás a Földközi-tengeren.

Az Európai Parlament szerdán elfogadta álláspontját az EU levegőminőségének javítását célzó jogszabály felülvizsgálatáról, hogy az európai polgárok számára tiszta és egészséges környezetet teremtsen.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó tervről. Ennek célja az uniós kritikus infrastruktúrák megzavarására tett kísérletekre való reagálás koordinációjának javítása. Ezen szolgáltatások létfontosságúak a társadalmi funkciók szempontjából, emiatt a folyamatos működésüket semminek sem szabad akadályoznia az uniós belső piacon. „Az uniós polgárok és vállalkozások az alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus infrastruktúrákra támaszkodnak. Ezért fokoznunk kell fellépéseinket annak érdekében, hogy javítsuk e kritikus infrastruktúrák rezilienciáját az egyre összetettebb biztonsági környezetben - nyilatkozta Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos.

Az Európai Parlament uniós szinten szabályozná a médiát egy új jogszabállyal. Új felügyelet szervet terveznek létrehozni, emellett egységes átláthatósági szabályokat is bevezetnének. Több tagállam felemelte a hangját a kezdeményezés ellen, mert szerintük csak egy újabb nemzeti hatáskört emelne el az EP.

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnökei Frans Timmermans, illetve Margrethe Vestager jelentették be elsőkként az EU-s politikai vezetők közül, hogy nem maradnak a von der Leyen-bizottság tagjai, más babérokra törnek. Közben a bolgár belpolitika is hozott változásokat, ennek következtében a bolgár biztos, Mariya Gabriel hazatért. A biztosok távozásai jelentős változásokat idéztek elő a Bizottság személyi állományában, és részben már beindították a politikai helyezkedést a jövő évi európai parlamenti választások előtt.

Kilenc tagállam és EU-s vezetők megváltoztatnák az Unió közös külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát. A kezdeményezés támogatói egy hatékonyabb, a “béna kacsa” jellegét elhagyó Unióban reménykednek, míg a változtatás ellenzői szerint Brüsszel egy újabb nemzeti hatáskört vonna el, ami ismét egy lépést jelentene a föderális Európa felé. Egy biztos, egyhangúság nélkül változtatás nem lesz.

Elindította az európai uniós politika szezont a Tanács elnöke, Charles Michel új színt hozott a bővítéspolitika palettájára. A Tanács elnöke egy viszonylag távoli, viszont annál bizonytalanabb évszámot adott az uniós tagjelölt országoknak. A kijelentés kuriózum, mert uniós politikai vezető mindeddig nem jelölt meg pontos dátumot. A bejelentést követően másnap az Európai Bizottság utasította vissza az állítást. Az újabb uniós egyet nem értés a tagjelöltek szemében a kompetencia hiányát mutathatja.