EU-ügyek

A rendkívüli csúcson a külpolitikai témák mellett az EU versenyképességéről tanácskoztak az uniós állam- és kormányfők. A kétnapos ülés során a külpolitikai kérdésekben egyetértettek, azonban a belső reform javaslatokkal kapcsolatban élesen eltértek az álláspontok, így nem lettek konkrét eredmények. A levegőben már érezhető volt, hogy minden vezető kampányüzemódra kapcsolt.

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök csütörtökön mutatja majd be az uniós állam- és kormányfőknek az új jelentést Brüsszelben, ami az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére törekvő javaslatokat tartalmaz. Jacques Delors Intézet elnöke szerint az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. Az előzetesen nyilvánosságra kerültek alapján több szakértő átfogónak, illetve helyenként radikálisnak értékelte a javaslatcsomagot, amelynek végső megoldási javaslata az európai integráció fokozása.

Az Európai Parlament új, a Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehéz tehergépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket szigorítása érdekében. A megszavazott jogszabálytervezet 2030-tól 45%-kal, 2035-től 65%-kal, 2040-től pedig 90%-kal csökkenti az új nehéz tehergépjárművek átlagos szén-dioxid-kibocsátását. A városi buszok esetében a szabályok még szigorúbbak, és az új dízelüzemű járművek 2035-ig történő teljes kivonását írják elő. Az uniós döntés hamar felfordulást okozhat a személy- és teherszállítás területén is.

Az összes európai politikai párt aláírta az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejövő magatartási kódexet, ami a júniusi európai parlamenti választások kampányára vonatkozik. A pártok közös célja megelőzni a külföldi beavatkozási kísérleteket és kiszűrni a dezinformációs műveleteket a választási kampány során. A megegyezés “szépséghibája”, hogy a nemzeti pártokra egyáltalán nem vonatkozik, ráadásul az európai pártcsaládok a kódex alapján önmagukat ellenőrzik majd.

Az Európai Bizottság rekordként értékelte az eredményt. Az ETS 2005-ös bevezetése óta nem tapasztaltak ilyen jelentőségű éves kibocsátáscsökkentést, amely kifejezetten a villamosenergia-ágazat áttérésének köszönhető a szén-dioxid-mentesítés terén.

Az elmúlt hónapok tendenciái folytatódni látszanak, ami a jobbközép EPP további erősödését mutatja. Ezzel párhuzamosan a Néppárttól jobbra álló pártcsaládok (ECR, ID) veszítettek lendületükből, enyhén visszaestek a mostani mérésekben. Következtetésképpen egyelőre úgy tűnik, az EPP továbbra is kezében tartja az európai politika marsallbotját. Az ID pozícióvesztése, egyenesen arányos a német AfD és a francia Nemzeti Tömörülés népszerűségének mérséklődésével. A magyar kormánypárt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség részére két mandátummal kevesebbet (11) prognosztizálnak a jelenlegi 13-hoz képest.

A Tanács is rábólintott, így 2026-ig bevezetik az európai digitális személyazonosság (eID) új keretrendszerét. Az új rendszer célja annak biztosítása, hogy az emberek és a vállalkozások Európa-szerte biztonságosan, elektronikus úton azonosíthassák és hitelesíthessék magukat. Az elektronikus azonosítás nem lesz kötelező az állampolgároknak, önkéntes alapon opcionális lesz a használata.

Az Európai Bizottság bejelentette 2025-ben részletes szakpolitikai felülvizsgálatot készít arra vonatkozóan, hogy milyen belső reformok lennének szükségesek egy kibővített Európai Unióhoz. Részletes kifejtés nélkül, de a felvázolt elképzelések között szerepel a szavazási mechanizmus megváltoztatása és a differenciált csatlakozási lehetőség megteremtése. Azonban felmerül a kérdés: mi a jelentősége a bejelentésnek, ha a jövő év elejére biztosan változni fog a brüsszeli testület összetétele, vagy akár az elnökének személye is, illetve hogyan hat a terv az év második felében esedékes magyar elnökség munkájára?

Marek Výborný mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy Csehország javasolni fogja az Európai Tanács e heti ülésén, hogy tiltsák be az orosz és fehérorosz gabona behozatalát az Európai Unióba.

Az Európai Bizottság egy új javaslattal előnybe részesítené az elektromos tehergépjárműveket a jövőben. A tervezett irányelvről az Európai Parlament is elfogadta az álláspontját. Szakértői vélemények szerint, azonban az új szabályok bevezetése éppen az eredeti célhoz képest ellentétes hatást váltana ki. Ráadásul, a tehergépjárművek tömegnövekedésének előre beláthatatlan következményei lehetnek az európai közúthálózatra.