Külügyek

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője bejelentette, hogy kancellárjelöltként indul a következő évi választásokon. Döntése nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió számára is meghatározó lehet. A CDU/CSU hiába vezeti toronymagasan a közvélemény-kutatásokat a választások még odébb vannak, ráadásul a jelen állás szerint komplikált koalíciós tárgyalások következhetnek egy év múlva.

Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtott több mint 400 szervezetet és magánszemélyt, amelyek az oroszországi háborús erőfeszítések támogatásában játszanak szerepet. Ezek az intézkedések főként azokra a vállalatokra irányulnak, amelyek segítik Moszkvát a nyugati szankciók kijátszásában és az orosz hadigépezet fenntartásában.

Németország, a háború sújtotta Ukrajna második legnagyobb segélyezője, 2025-re a felére tervezi csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amelyet a továbbiakban nem a német költségvetésből terveznek finanszírozni, ehelyett Olaf Scholz kancellár kormánya a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzre támaszkodna, bármennyire is jogilag kétes ez a lépés.

Németországban a közelgő tartományi választások ráerősíthetnek a belpolitikai trendekre. Az Alternative für Deutschland (AfD) és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) pártok előretörése olyan méreteket öltött a keleti tartományokban, hogy aggodalmak merülnek fel a jövőbeli kormányozhatósággal kapcsolatban. Ráadásul szeptemberben választások következnek, amiket egyértelműen a jövő őszi szövetségi választásokra való felkészülés jegyében érdemes értelmezni.

Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában jelentős lítiumkészletekre bukkantak, ami alapvetően alakíthatja át a régió gazdasági és geopolitikai helyzetét. Jelen pillanatban az Európai Unió került versenyelőnybe a készletekért folytatott küzdelemben, ami új lendületet adhat akár a csatlakozási tárgyalásoknak is. Az új projektek beindítása azonban nem mentes a politikai és társadalmi kihívásoktól, amik kockázatokat rejtenek.

Az Európai Bizottság több döntést is hozott Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárások keretében, melyek különböző területeken hivatottak biztosítani az uniós jogszabályok betartását és végrehajtását. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb pontokat.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Igencsak megoszlik az európai és az ukrán közvélemény a háború lezárását és Kijev európai integrációját illetően, derült ki az ECFR legfrissebb felméréséből. Míg Ukrajna pénzügyi és hadianyag támogatása iránt az EU lakosságának többsége továbbra is elkötelezett, szerintük ennek célja nem a háború megnyerése, hanem hogy Kijev kedvezőbb pozíciót tudjon majd a tárgyalóasztalnál elfoglalni. Ezzel szemben az ukrán lakosság többsége a totális győzelemben, garantált EU és NATO tagságban gondolkodik.

Montenegró történelmi előrelépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás útján azáltal, hogy pozitív értékelést kapott az Európai Bizottság által készített IBAR (Interim Benchmark Assessment Report) jelentésben. Ez az értékelés kulcsfontosságú a montenegrói uniós integráció szempontjából, mivel meghatározza, hogy az ország milyen mértékben felelt meg az EU által támasztott jogállamisági és igazságszolgáltatási követelményeknek. A jelentés pozitív hangvétele komoly reményeket táplálhat a montenegrói kormányban és lakosságban, hiszen a csatlakozási folyamat következő lépéseinek megnyitását teszi lehetővé.

Az Európai Unió és Kirgizisztán új megállapodást írtak alá, amelynek célja az együttműködés elmélyítése. Azonban aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Kirgizisztánt esetlegesen felhasználják az Oroszország elleni szankciók megkerülésére. A közép-ázsiai ország álláspontja szerint az ország nem érdekelt ebben, azonban elismerték, hogy nem képesek teljes mértékben ellenőrizni az összes tranzakciót. A megállapodás kényes kérdésben kényszerítheti kötéltáncra az EU-t.