Az új német kormány nem akar Európa döntőbírója lenni

Nagyon ambiciózus európai fejezetet tartalmaz, az EU megerősítése melletti kiállással a hárompárti német koalíciós megállapodás – mutatott rá brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva szerdán Sven Giegold, zöldpárti EP-képviselő. 

Giegold, aki maga is tagja volt a kormányalakítási tárgyalásokon a zöldek tárgyalóküldöttségének az EU-Monitor kérdésére válaszolva leszögezte, hogy az új szociáldemokrata-zöld-liberális német kormány nem kívánja magára vállalni az EU döntőbírójának szerepét, de teljes vállszélességgel támogatni fogja az Európai Bizottságot abban a törekvésében, hogy érvényt szerezzen a jogállamiság elveinek az Unióban. 

„Elvárjuk az Európai Bizottságtól, hogy rigorózusan lássa el a Szerződések őrének szerepét” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy jelenleg a jogállam ellen elkövetett számos potenciális jogsértést nem vizsgálnak ki, és többre van szükség. „Nem pécézünk ki egyetlen országot sem, de a jelzés hangos és világos” – szögezte le. 

Mint elmondta, a kormányalakítási tárgyalásokon a zöldek kapták a következő uniós biztos kijelölésének a jogát, ám nem ragaszkodnak majd mindenáron ehhez a privilégiumhoz, ha a következő bizottsági elnök személye a pártok által kiállított csúcsjelöltek közül kerül majd ki. Ez a Bizottság jelenlegi, kereszténydemokrata német elnökére is érvényes, ha meg akarja méretni magát a választáson. Giegold megjegyezte, hogy Ursula von der Leyen élvezi az új kormány támogatását és nem kell attól tartani, hogy hátralevő hivatali idejében béna kacsa lesz belőle. A német balliberális kormánykoalíció a transznacionális listák állítását is támogatja a következő EP-választásokon.

A zöldek gazdasági és pénzügyi szóvivője nagy eredménynek tekinti azt, hogy Németország tíz év blokkolás után hozzá fog járulni az európai betétbiztosítási rendszer létrehozásához annak érdekében, hogy „minden európai polgár banki megtakarításai azonos mértékű védelmet élvezzenek. Azt is egyértelművé tette ugyanakkor, hogy az új kabinet nem fog támogatni egy teljesen páneurópai rendszert, amelyben például feloldódnának a német vidéki takarékszövetkezetek. 

Sven Giegold elismerte, hogy a progresszív adózás kérdésében meg kellett hátrálniuk a zöldeknek és az új kancellárt adó szociáldemokratáknak, mivel a szabaddemokraták nem járultak hozzá semmilyen adóemeléshez. Christian Lindner, az FDP elnöke és majdani pénzügyminiszter viszont cserébe elfogadta azt, hogy megerősítsék a pénzmosás és az adóelkerülés elleni keretet.

Az új kormány a szabaddemokraták korábbi tartózkodása ellenére végül egyetért a fiskális szabályok (stabilitási és növekedési paktum) reformjával, bár azt egyelőre nem részletezték, hogy pontosan mit értenek ezalatt. A zöldek gazdasági ügyekben illetékes tárgyalója mindenesetre azt mondta, hogy a kormány a stabilitáshoz és a szolidaritáshoz is ragaszkodni fog.

Az új berlini kormány azon lesz, hogy EU-szerte nagy határokon átnyúló beruházások induljanak a vasúti összeköttetés (éjszakai vasutak például) javítása, és a digitális és az energetikai infrastruktúra fejlesztésére.

Ami a Fit for 55 elnevezésű klímacsomagot illeti, figyelemreméltó, hogy az új kabinet támogatni fogja azt, hogy legkésőbb 2035-ig fokozatosan kivonják a belső égésű motorokkal működő gépkocsikat úgy, hogy a tehetősebb országok már 2030-ra megtegyék ezt. Az új kormány azt tervezi, hogy 2030-ra 15 millió elektromos autó közlekedjen a német utakon. 

A közös agrárpolitika végleges formájáért nem rajonganak a kormánykoalíció tagjai, de – mint a zöldpárti képviselő közölte -, Németország ki fog használni minden rugalmasságot a rendszerben, majd teljes súlyával oda fog hatni a következő időszak előtt, hogy egy, a jelenleginél kedvezőbb és fenntarthatóbb szabályozói keret jöjjön létre.