Charles Michel-interjú: én nem keresem a konfliktusokat

Charles Michel elmondása szerint a „sajnálatos eset” óta legalább százötvenszer visszapörgette már gondolatban azokat a képsorokat, amelyeket nemes egyszerűséggel csak „kanapé-gate”-ként emlegetnek Európa-szerte, arra utalva, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek nem jutott szék a két európai vezető és Recep Tayyip Erdogan április 6-i ankarai tárgyalásain. 

„Mélységesen sajnálom a történteket. Megalázó helyzet volt. Le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket, hogy ne fordulhasson elő még egyszer ilyen” – közölte az Európai Tanács elnöke, aki az általa sokkolónak nevezett incidens óta először nyilatkozott a sajtónak, többek között az EU-Monitornak. 

Michel, akinek kolléganőjével ellentétben jutott karosszék a török elnök mellett, hangsúlyozta, hogy nem voltak felkészülve az ültetési rendre, mivel az EU protokollosait előzőleg nem engedték be sem a tárgyalások, sem pedig az ebéd helyszínére. Az Európai Bizottság elnökének, aki a felvételek tanúsága szerint előbb zavarodottan álldogált, végül távolabb, a kanapén jutott csak hely. Sokan élnek a gyanúperrel, hogy Erdogan a furcsa székdiplomácia révén üzent az EU-nak és az őt a nők jogait védő Isztambuli Egyezményből való közelmúltbeli kilépés miatt számonkérő bizottsági elnökasszonynak. 

Az Európai Tanács elnökére az incidens óta bírálatok özöne zúdult azért, mert nem állt ki kolléganője mellett. Michel újságíróknak nyilatkozva felidézte, hogy a másodperc töredéke alatt történt minden és teljesen felkészületlenül érte a helyzet. „Talán hiba volt, de az volt a benyomásom akkor, hogy ha jelenetet rendezünk, akkor több hónapos kemény munka gyümölcsét kockáztattuk volna. Ez a megfontolás nyilvánvalóan befolyásolt” – fejtette ki. 

Michel külön is sajnálja, hogy az incidens rövid távon teljesen háttérbe szorította a tartalmi kérdéseket. „Pedig a 3 órás megbeszélésen tabuk nélkül, minden lényeges kérdést asztalra tettünk” – vélekedett. 

Az állam- és kormányfők üléseit előkészítő és azokon elnöklő politikus nem tart attól, hogy a történtek megrontják a személyes és munkakapcsolatát az Európai Bizottság elnökével. Azt mondja, hogy ő a tényekből indul ki, márpedig azok azt mutatják, hogy tavaly számos eredményt elértek ketten a szoros együttműködésnek köszönhetően, és minden lényeges kérdésben egyetértenek. 

„Én nem konfliktuskereső, hanem hidakat építő ember vagyok” – jelentette ki. Ez nem jelenti azt, hogy amikor a helyzet úgy kívánja, akkor nem tudok a sarkamra állni – válaszolja arra az újságírói közbevetésre, hogy a tárgyalópartnerei – mint az orosz vagy a török elnök – gyakran keresik a konfliktusokat, ezért nem gondolkozott-e el azon, hogy nem a megfelelő helyen van? 

Egyes megfigyelők szerint az ankarai affér is rámutatott az EU intézményi struktúrájában meglévő gyengeségekre, amelyek miatt a manapság gyakran hangoztatott uniós stratégiai autonómia céljának elérése is illúziónak tűnhet. Arra a kérdésre, hogy emiatt nem jött-e el az idő az EU-szerződések módosítására, Michel korainak nevezte az állásfoglalást, mert előbb látni szeretné, mit hoz az EU jövőjéről szóló konferencia. 

Egyébiránt nem látja annyira pesszimistán a helyzetet és emlékeztetett rá, hogy több, eredetileg az EU által tett kezdeményezés is követőkre talált. Külön is kiemelte azt, hogy a Biden-kormányzat immár kész adót kivetni a nagy tech cégekre, amit az EU átütő sikereként, nagy győzelmeként jellemzett. 

Az interjú során több ízben is szóba került az EU-n belül a jogállamiság kérdése és az, hogy nem érzi-e úgy az Európai Tanács elnöke, hogy az állam- és kormányfőknek is meg kellene vitatniuk a magyar, a lengyel és a szlovén helyzetet. Charles Michel konkrét válasz helyett arra emlékeztetett, hogy a vezetők számos alkalommal érintettek találkozóikon jogállami kérdéseket, például akkor, amikor tavaly júliusban a többéves keretköltségvetés részeként megállapodtak a jogállami feltételrendszerről, amelynek most a végrehajtása lesz a napirenden. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés vitte el az elmúlt egy évben az EU-csúcsok idejének 80%-át. 

„Elképzelhető, hogy újra meg fogjuk vitatni a jogállami dossziét általánosságban, de akár konkrét esetek kapcsán is” – tette hozzá. 

A korábbi belga miniszterelnök arra számít, hogy a következő hetekben látványosan felgyorsul majd Európában az oltási folyamat. Arra a kérdésre, nem nyugtalanítja-e, hogy több uniós tagállam is úgy engedélyezte a Szputnyik V. orosz vakcinát, vagy erre készül, hogy az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte, Michel mindenekelőtt megértéséről biztosította a tagállamok vezetőinek a türelmetlenségét, mert tisztában van azzal, hogy óriási nyomás alatt vannak. Hozzátette ugyanakkor az orosz vakcina alkalmazását illetően eltérő a nyitottság az EU-n belül. Végül rámutatott, hogy az engedély megadása egyesegyedül az EMA-ra tartozik, amely egy ideje már végzi a Szputnyik vizsgálatát. 

Az Európai Tanács elnöke nagyra tartja a 16 év kancellárság után a politikai színpadról nemsokára távozó Angela Merkelt, akinek rendkívül gazdag tapasztalatai vannak európai ügyekben. Ezzel együtt a német alkotmányos és politikai folyamatokban bízva nem lát okot a félelemre, hogy Merkel után esetleg veszélyes politikai és vezetői vákuum alakulhat ki az EU-ban. 

Charles Michel nem ért egyet azzal, hogy az amerikai gazdasági helyreállítási csomag többet nyomna az Unióénál. A Biden-csomag láttán egyesek Európában már egy második helyreállítási tervet sürgetnek, pedig még az első végrehajtása sem kezdődött el. 

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy sántít az összehasonlítás, mert az EU 1800 milliárd euró összegű újjáépítési programja mellett az Unió tagállamai is mélyen a zsebükbe nyúltak. Arról már nem is szólva, hogy Európában gazdasági lejtmenet idején életbe lépnek az automatikus stabilizátorok (jórészt szociális természetű kiadások), amelyek nem létezők az USA-ban. „Ezért úgy vélem, hogy az EU helyreállítási terve a robusztusabb” – mondta.