Search
Close

Az EU új "demokratikus lélegzetvétele" a jövőkonferencia

Strasbourg/Brüsszel, 2021. május 10.
Az EU jövőjéről szóló konferenciával mindenekelőtt a fiatalok felé fennálló adósságot kell törlesztenie Európának – hangsúlyozta több felszólaló is a várhatóan egy évig tartó esemény strasbourgi nyitóünnepségén, amit az Európa-napon rendeztek.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia hivatalosan is elstartolt május 9-én vasárnap a Strasbourgban tartott nyitóünnepséggel, amelyen többek között a francia köztársasági elnök, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökei is felszólaltak.

Előzőleg a konferencia végrehajtó testülete jóváhagyta a konferencia plenáris ülésének összetételét és munkamódszerét. 

Emmanuel Macron, úgyis, mint a strasbourgi nyitóünnepség vendéglátója és a konferencia egy év múlva esedékes lezárása idején a soros EU-elnökséget adó ország vezetője beszédében úgy vélte, hogy Európának új demokratikus lélegzetvételre van szüksége. 

A köztársasági elnök méltatta az EU koronaválságra adott válaszát és eredményeit, egyúttal rámutatva arra is, hogy a krízis Európa gyenge pontjaira is rávilágított. Szerinte a most kezdődő konferenciának nagyrészt ezekre a hiányosságokra kellene keresnie a válaszokat. 

Macron szerint a válság szerinte megmutatta, mennyire fontos, hogy a szolidaritás a térségünk szuverenitásával együtt érvényesüljön, ellenkező esetben – ahogy ezt a koronaválság is illusztrálta – az EU-n belül megosztottság alakul ki. A francia államfő szerint ezért is Európának vissza kell építenie néhány elhagyott képességét. „Meg kell tanulnunk újra nagy gyártókká, nagy kutatókká és nagy ipari bázissá válni, mert csak ez szavatolja az önállóságunkat” – fogalmazott. 

„Újra rá kell találnunk a hatékonyságra, és gyorsabb, ambiciózusabb és hathatósabb döntéseket hozni” – közölte. A francia elnök ebből a szempontból az Egyesült Államokat nevezte a követendő példának, ahol tudják azt, hogy válsághelyzetekben „nagy elánnal és gyors tempóban kell befektetni”. 

Emmanuel Macron és hozzá hasonlóan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is úgy vélte, hogy az EU ezzel a konferenciával mindenekelőtt a fiataloknak tartozik. 

Von der Leyen szükségesnek nevezte annak szavatolását, hogy a konferencia ne egy intellektuális politikai gyakorlat vag egy zárt politikai kompromisszum legyen. „Őszintén meg kell mondanunk, hogy a konferencia nem gyógyír vagy megoldás minden problémára” – mondta, hozzátéve, hogy az esemény egy reális lehetőség az európaiak egy közös ambíció mögé történő felsorakoztatására a jövőre vonatkozóan, ahogy azt az előző generációk is tették. 

Az Európai Bizottság elnöke szerint van néhány ellentmondás, amelynek a feloldására kísérletet kellene tenni a konferencián. Az egyik az az érzés, hogy Európa túl közel van és túlságosan beleszól az emberek életébe. Mások számára viszont túl távoli és absztrakt. Von der Leyen szerint a konferencia egy lehetőség a helyes egyensúly megtalálására. „Meggyőződésem, hogy a konferenciának beszélnie kell arról is, hogy mi teszi az EU-t azzá, ami” – közölte. 

Macronhoz hasonlóan ő is különösen fontosnak tartja a fiatalok véleményének a megismerését, ugyanis a járvány nem csupán egy évet vett el az életükből, hanem annál jóval többet. „Nem adhatjuk vissza az ifjúságnak az elveszett időt, de egy igazságosabbat és jobbat tudunk nekik és velük újjáépíteni” – mondta.  

Az Európa jövőjéről szóló konferencia végrehajtó testülete vasárnap jóváhagyta a konferencia plenáris ülésének összetételét és munkamódszerét.

A dokumentum meghatározza, hogy a konferencia digitális platformján, paneljeiben és plenárisán a polgárok által legfontosabbnak tartott ügyek hogyan válhatnak uniós intézkedések alapjául szolgáló ajánlásokká.

A plenáris ülés az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek 108-108 képviselőjéből, 54 (azaz tagállamonként két) kormánytagból, három uniós biztosból és uniós polgárokból áll. 

A vitákat a polgári panelek ajánlásai és a többnyelvű digitális platformra beérkezett ötletek alapján témák szerint szervezik majd. A platform az a csomópont, ahol a konferencia különböző fórumain felmerült ötleteket összegyűjtik, elemzik és nyilvánosságra hozzák. 

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek képviselői által a plenárison elfogadott konszenzusos javaslatokat a végrehajtó testülethez terjesztik be, amely a plenárissal teljes körűen együttműködve és átlátható módon jelentést fogalmaz meg. A jelentést a többnyelvű digitális platformon hozzák majd nyilvánosságra.

A konferencia végeredményéről a közös elnökség számára jelentést nyújtanak majd be. Ezután a Parlament, a Tanács és a Bizottság megvizsgálja, hogy saját hatáskörében és az uniós szerződésekkel összhangban ki-ki milyen lépéseket tehet a jelentésben foglaltak hatékony megvalósításáért.