EU-USA csúcs: elásták a csatabárdot az Airbus-Boeing alkuval
A kedden a déli órákban tartott EU-USA csúcstalálkozó legkézelfoghatóbb eredményeként a két fél úgy döntött, hogy végképp elássa a csatabárdot a WTO leghosszabb ideje, 17 éve tartó kereskedelmi vitájában, amely az Airbusnak és a Boeingnek kölcsönösen nyújtott, versenytorzító szubvenciók miatt alakult ki.
A megállapodás 11,5 milliárd dollárt takarít meg a következő öt évben az európai és az amerikai cégeknek: a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2019-ben és 2020-ban összesen ekkora értékben engedélyezte büntetővámok kivetését a két félnek különböző szektorokkal szemben, így az európai borok és égetett szeszek USA-ba irányuló exportjára.
A hosszú vitát lezáró megállapodás – amelyet előzőleg gondosan előkészítettek – új korszak nyitását hivatott fémjelezni a transzatlanti kapcsolatokban a Donald Trump-féle konfliktusokkal terhelt négy év után. A brüsszeli csúcson és előtte a hétvégi G7-es, majd a hétfői NATO-csúcson Joe Biden tettekkel is igyekezett bizonyítani „Amerika visszatérését” a multilateralizmus elvén alapuló világpolitikába. Az amerikai adminisztráció az év eleje óta már számos intézkedéssel és gesztussal demonstrálta a szakítást a közelmúlttal, többek között a párizsi klímaegyezménybe, vagy a WHO-ba való visszatéréssel, vagy kifejezetten a német kormánnyal szembeni békülés jeleként az Északi Áramlat 2 gázvezeték miatt elrendelt amerikai szankciók egyelőre ideiglenes felfüggesztésével.
A keddi EU-USA csúcstalálkozó, amely hét év óta az első volt, a Boeing-Airbus vita rendezése mellett előrehaladást hozott az USA-ba irányuló európai acél- és alumínium exportra még Trump idején kivetett büntetővámok eltörlésének ügyében: a felek egy munkacsoportot állítanak fel azzal a céllal, hogy legkésőbb az év végéig kiiktassák a problémát. Az év vége azért fontos határidő, mert az EU hat hónapra felfüggesztette az ellenbüntető-vámok bevezetését. „Jó volt hallani, hogy az USA nem tekinti többé az EU-t nemzetbiztonsági kockázatnak” – jegyezte meg a keddi találkozót követő sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, bizottsági elnök arra célozva, hogy az előző amerikai elnök erre hivatkozva rendelte el az uniós acél- és alumíniumexport szankcionálását, ahelyett, hogy a globális szinten jelentkező termelési többletkapacitás megoldására összpontosított volna.
A keddi csúcs más konkrét eredményeként a felek hivatalosan is bejelentették a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) létrehozását, amely a jövőbeni kereskedelmi viták megelőzése mellett Amerika és Európa globális technológiai versenyben való vezető szerepének a megőrzését szolgálhatja többek között a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a tiszta technológiák terén. Ezzel párhuzamosan a két fél létrehozza a Transzatlanti Zöld Technológiai Szövetséget is, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben eredményeket ígérő technológiai innovációk gyorsabb elérése érdekében.
A klímapolitikák nagyobb fokú összehangolásáért egy új magas szintű EU-USA akciócsoport lesz a felelős. A Covid-ellenes vakcinák minél gyorsabb globális terítésére pedig egy EU-USA munkacsoportot állítanak fel. Charls Michel, az Európai Tanács elnöke rámutatott, hogy 2022 végéig a világ lakosságának legalább a 90%-át be szeretnék oltani. Az oltóanyagok gyorsabb elterjedését az export felpörgetésével, a COVAX eszközön keresztül, adományozással és a harmadik világban a gyártási kapacitások kialakításával próbálják elérni – jegyezte meg az EiT elnöke.
A Biden-Michel-von der Leyen megbeszélésen egy globális karbonár bevezetése is szóba került, és a Bizottság elnöke szerint az Unió által tervezett új mechanizmust (egyfajta karbon importadó) a WTO keretei közé helyezhetik majd.
Ami az ugyancsak amerikai üzleti érdekeket érintő digitális adót illeti, von der Leyen arról biztosította Joe Bident, hogy az adó nem lesz diszkriminatív és nem eredményezhet kettős adóztatást.
A felek a járvány kontextusában és általában is közösen elkötelezték magukat a globális ellátási láncok fenntartása mellett, és különösen fontosnak tartották a félvezetőkhöz való hozzáférés biztosítását.
Kínával előzőleg a G7-ek és a NATO is meglehetősen sokat foglalkozott, egyértelműen jelezve a világpolitikában és a világgazdaságban végbement átrendeződést. Az EU-orosz kapcsolatok a Bizottság elnöke szerint negatív spirálba kerültek, és amit jelenleg tenni lehet az az, hogy legalább kiszámíthatóbbá váljanak. „Valamennyien elítéljük Oroszország törvénytelen cselekményeit” – szögezte le Charles Michel.
Von der Leyen egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy miközben az EU 2020 és 2022 között becslések szerint a GDP-jének a 18%-át fordította a válság negatív következményeinek az enyhítésére, addig a Biden-kormányzat által eddig bejelentett intézkedések az amerikai GDP körülbelül 20%-ra rúgnak. „Abban is teljesen egyetértünk, hogy nem szabad túl korán visszavonni a gazdaságélénkítő intézkedéseket” – tette hozzá von der Leyen.