A magyar nemzeti terv júliusban kaphatja meg Brüsszeltől a zöld utat

A határidőket tartva az Európai Bizottság a héten jóváhagyásra előterjesztette az első nemzeti helyreállítási terveket a Tanácsnak, amelynek egy hónapja van a döntés meghozatalára, megnyitva az utat a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközből (RRF) a kifizetések megkezdésére július folyamán. 

Brüsszel elsőként a legkorábban benyújtott portugál nemzeti tervnek adott szabad utat, majd gyors egymásutánban a spanyol, a görög, a dán és a luxemburgi RRF-programnak. Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos egy újságírókkal folytatott beszélgetésen azt mondta, hogy június végéig „több mint 10 ország terveit” hagyhatja jóvá a testület.

A benyújtási sorrendre és a dosszié készenléti állapotára való tekintettel a magyar nemzeti terv valószínűleg nem lesz benne az első tízben, ugyanakkor az EU-Monitornak nyilatkozó EU-források a júliusi bizottsági jóváhagyásra reális esélyt látnak. Mint ismert, a Tanácsnak ezt követően négy héten belül kell minősített többséggel állást foglalnia a Bizottság javaslatáról, és amennyiben ez pozitív eredménnyel zárul, rövid időn belül megtörténhet a teljes keret 13%-ra rúgó előleg kifizetése. 

Júliusi bizottsági javaslattal számolva erre elvileg legkorábban szeptemberben kerülhet majd sor, bár uniós illetékesek nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a pénzügyminiszteri tanácsot ad hoc módon akár műsoron kívül is összehívják, ha a technikai szintű munka lezárult. 

Az EU-Monitor nevük mellőzését kérő forrásoktól úgy értesült, hogy az előttünk álló hét magyar szempontból fontos momentum lehet a jóváhagyási folyamatban. Ha a Brüsszel által a legutóbbi levélváltásban elővezetett, alapvetően a tervben foglalt mérföldkövekre és célokra vonatkozó javaslatokra Budapestről megfelelő válasz érkezik, akkor munkacsoport szintjén akár még júniusban véglegesíthetik a magyar nemzeti tervet. „Ebben az esetben nem kizárt, hogy a belső egyeztetési folyamatot követően, még júliusban ki fog jönni a bizottsági javaslat” – jegyezte meg egy uniós illetékes. 

Úgy tudjuk, hogy a május 11-én benyújtott magyar terven mind tartalmi, mind pedig formai szempontból meglehetősen sokat kellett csiszolni a többkörös egyeztetési fordulók során. Ami a tartalmi részeket illeti, a Bizottság értesülésünk szerint az alábbi kérdésekben tartotta szükségesnek a terv módosítását és kiegészítését:

-    annak biztosítása, hogy az európai szemeszterben tett országspecifikus ajánlások nagy részének teljesüléséhez hozzájáruljon a terv (a korrupció ellenes intézkedéseket például túl általánosnak tartották Brüsszelben, így ezek a végső verzióban konkrétabbá válhatnak). 

-    a kellő alátámasztása a tervben annak, hogy valóban eléri-e a legalább 37%-os klímaköltési arányt,

-    a jelentős környezeti károkozás tilalmának érvényesítése a beruházásoknál,

-    a beruházásokat megalapozó költségvetési számítások,

-    a tervben megjelölt mérföldkövek és célok konkrétabb megfogalmazása,

-    a terv végrehajtása és az ellenőrzés.

Diplomaták egyelőre két lehetséges forgatókönyvet említenek a tanácsi jóváhagyással összefüggésben. Az első és talán valószínűbb az, hogy a Bizottság és a tagállamok által elvégzett alapos munkába nem kötnek majd bele és nem szedik majd azt ízekre a nettó befizető országok, ehelyett a helyzet sürgősségét érzékelve érdemi változtatások nélkül jóváhagyják azt.

A második ennek az ellenkezője lenne, ha a hollandok, a svédek és még néhány más ország képviselői szőrszálhasogató módon viszonyulnának a tervek jóváhagyásához. Még a tanácsi döntést megelőzően, a pénzügyminiszteri tanács munkáját előkészítő Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) veszi majd górcső alá a terveket.