Csúszhat a magyar helyreállítási terv jóváhagyása

Brüsszel, 2021. július 6.

Továbbra sem zárult le az egyeztetés a magyar helyreállítási tervről és valószínűleg a következő másfél hétben nem is fog – tájékoztatták jól értesült források az EU-Monitort. A két hónapos „határidőből” való kicsúszás elsődleges, noha nem kizárólagos oka a pénzek rendeltetésszerű felhasználására és ennek ellenőrzésére vonatkozó garanciák mibenléte, amelyek a jogállamisági szempontok előtérbe kerülésével tovább szigorodhatnak.

A DPA német hírügynökség keddi, nagy figyelmet keltő híre szerint az Európai Bizottság „vonakodik szabad utat adni a milliárdokat érő magyar koronapénzeknek”, mert nem lát kielégítő garanciákat és óvintézkedéseket a pénzek visszaélésszerű felhasználásával szemben”.

Varga Judit igazságügyi miniszter twitter üzenetében álhír-terjesztéssel vádolta meg a német hírügynökséget, mondván, a cikk tévesen azt állítja, hogy a Bizottság visszadobta a tervet. A cikkben szereplő német igének (weigert sich) azonban legalább két olyan magyar fordítása van, amelyek nem feltétlenül esnek egybe. Az egyik – amire az igazságügyi miniszter gondolhatott – megtagadást jelent, a másik – amiről a cikk látszik szólni – viszont azt, hogy a Bizottság „vonakodik” pozitív értékelést kiállítani a tervről.

Az első értelmezés valóban téves lenne, hiszen a Bizottság „nem dobta vissza” a tervet, hanem az EU-Monitor jól értesült forrásoktól származó információi szerint az egyeztetések jelenleg is zajlanak és a cél továbbra is az, hogy Brüsszel olyan tartalommal és formával hagyja jóvá a tervet, hogy az később ne akadjon fenn a tanácsi szűrőn.

Július 12-én jár le az a két hónapos határidő, amely elvileg a Bizottság rendelkezésére áll a nemzeti tervek véleményezésére és a jóváhagyást kérő javaslat előterjesztésére a Tanácsnak. Ez azonban nem egy kőbe vésett határidő, és forrásaink már a magyar terv május 11-i benyújtása után sem zárták ki kategorikusan, hogy hosszabb időre lesz szükség a terv véglegesítésére. Miközben a felek között számos nézeteltérés merülhet fel, abban közösek a Bizottság és a magyar kormány érdekei, hogy olyan anyag kerüljön ki a kezük alól, amely később a Tanácsban megkapja a minősített többséget.

Úgy tudjuk, hogy az egyeztetések még javában zajlanak a brüsszeli munkacsoport és a magyar kormány között, és Brüsszelben jelenleg éppen Budapest válaszára várnak. Az aktuális várakozások szerint nem valószínű, hogy a magyar helyreállítási tervet ezen vagy akár a jövő héten véglegesíteni tudja majd a Bizottság. A pillanatnyi helyzetből kiindulva így kicsi a valószínűsége (bár nem teljesen kizárható) annak, hogy a magyar dosszié odaérhet jóváhagyásra a július 26-i pénzügyminiszteri tanács elé. Ursula von der Leyen, bizottsági elnök kedden egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy amennyi tervet tudnak még megpróbálnak júliusban átnyomni, de lesznek olyanok is, amelyek esetében erre szeptemberre kell majd várni.

Úgy tudjuk, hogy az értékelési folyamatot elsősorban – de nem kizárólag – a helyreállítási források visszaélésektől mentes felhasználásával és ellenőrzésével összefüggő garanciák lassítják. A korrupció elleni küzdelem fokozását a korábbi magyar országspecifikus ajánlások is szorgalmazták, és a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközről (RRF) szóló rendelet a terv jóváhagyásának egyik feltételéül szabja az országspecifikus ajánlások „megfelelő figyelembevételét”. Mivel hazánk nem csatlakozott az európai ügyészséghez (EPPO), ezt Brüsszelben eleve indokoltnak tartják.

Brüsszel tehát pótlólagos garanciákat kérhet most a magyar kormánytól a terv jóváhagyásáért cserébe, és úgy tűnik, hogy ezek meglététől függ a továbblépés a folyamatban.

Varga Judit twitter bejegyzésében is írt róla, hogy amiket ő „új igényeknek” nevezett, egyenes összefüggésben állnak az EU többsége által bírált „gyermekvédelmi törvénnyel” (eredeti nevén pedofiltörvénnyel). Értesüléseink szerint valóban az utóbbi napok eseményeinek hatására a nemzeti tervről folyó egyeztetéseken „markánsabban megjelentek a jogállami szempontok”, ami nagyrészt magyarázatot adhat a Bizottság „vonakodására”, és arra, hogy plusz garanciákat kérjen a pénzek visszaélésmentes elköltésére.

Egyébként nem a magyar nemzeti terv az egyetlen, amelynél csúszás lehet. Brüsszelben emlékeztetnek arra, hogy a különböző okok miatt ugyancsak „rázósnak” számító cseh- és lengyel terv sem kapta még meg a zöld jelzést a Bizottságtól, ami annak jele lehet, hogy a testület elsősorban az úgynevezett „fukar” tagállamok (Hollandia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország) szőrszálhasogatásától tartva, vagy azt ürügyként használva, próbálja csökkenteni a támadási felületet.

A tartalmi és technikai kérdések tisztázása után a dossziénak még meg kell járnia a különböző bizottsági főigazgatóságok részvételével zajló egyeztetést és csak ezt követően kerülhet rá a Bizottság pecsétje a tervre. Ezt követően az anyag a tagállamok szakértőiből álló Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC), elé kerül, ahol megszületik majd az ajánlás az elfogadásra vagy éppen elutasításra.

Mint elemzők rámutatnak, a csúszásnak az lehet magyar szempontból a kedvezőtlen következménye, hogy így összeérhet a helyreállítási terv elfogadása és tárgyalása az éves jogállami országjelentésével, amelyet július 20-án készül bemutatni az Európai Bizottság. És ha az, mint arra sokan számítanak, felettébb kritikus lesz, akkor nehéz lesz különválasztani a két dossziét egymástól.