Októberben indul az uniós zöldkötvény-kibocsátás

Elfogadta kedden az Európai Bizottság az a keretet, amely alapján 2026-ig összesen 250 milliárd euró értékben zöldkötvényeket bocsát majd ki a Next Generation EU, 800 milliárd eurós helyreállítási program részleges finanszírozására és a helyreállítási eszközön belüli 37%-os kötelező éghajlatpolitikai kiadási arány költségeinek fedezésére.

„A zöldkötvények kibocsátásával az EU globális piacvezetővé válik a fenntartható finanszírozásban és minimum megduplázza majd a zöldkötvény-piac volumenét” – mutatott rá Johannes Hahn, a döntést bemutató uniós költségvetési biztos. 

A 250 milliárd értékben tervezett zöldkötvény-kibocsátás az NGEUval összefüggő teljesértékpapír-kibocsátás 30%-át teszi ki. A Bizottság azt tervezi, hogy már októberben kibocsátja az első zödlkötvényeket – közölte az uniós biztos. Az EU ezzel felzárkózik 11 európai ország mellé, amelyek már kibocsátottak zöldkötvényeket a tőkepiacon. Négy másik tagállam is tervez ilyet a költségvetési biztos tudomása szerint.

A Bizottság szerint a zöldkötvény a lehet legnagyobb mértékben hozzá lett igazítva az uniós zöldkötvény-standardhoz, amelyre júliusban terjesztett elő javaslatot a testület, és amely az együttdöntési eljárás alá esik. Hahn ugyanakkor elismerte, hogy az ún. taxonómia rendelet 1-2 év múlva várható végleges hatályba lépése után létrejön majd egy végleges, a jelenleginél szigorúbb uniós zöldkötvény keret.

A zöldkötvényből befolyt összegeket a helyreállítási és stressztűrőképességi eszköz (RRF) éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásaira fogják fordítani, aminek biztosítására a tagállamoknak külön jelentést kell majd készíteniük, melyeket független szakértők fognak elbírálni. 

Hahn biztos emlékeztetett rá, hogy a zöldkötvények alkalmazására is vonatkozik a jelentős környezeti károkozás elvének a taxonómia rendeletben elsőként lefektetett tilalma. Ez többek között azt jelenti, hogy az RRF-ből nem finanszírozható semmilyen nukleáris területet érintő beruházás és földgáz esetében is csak olyan projektek, amelyek az új, tiszta technológiákra való átállást segítik. Ezek közé tartozik például a távfűtés, amikor a széntüzelésről kell átállni gáztüzelésre. 

A Bizottság szerint a zöldkötvényekből származó bevételeket elsősorban tiszta energiára, az energiahatékonyság javítására és a tiszta közlekedésre fogják majd felhasználni a tagállamokban.