Brüsszel válasza a gázár-robbanásra: tovább a tiszta úton

Valószínűleg csalódniuk kell azoknak, akik azt remélték, hogy Brüsszel a csillagászati energiaáraktól megrettenve akárcsak részleges visszavonulót is fúj a júliusban 17 jogalkotási javaslat előterjesztésével turbó fokozatra kapcsolt uniós klímapolitikában. „A tiszta energia átmenet a legjobb biztosítás a hirtelen áringadozásokkal szemben” – olvasható annak a közleménynek az EU-Monitor birtokába jutott tervezetében, amelyet szerdán mutat be a Bizottság, tippeket adva a tagállamoknak ahhoz, hogyan fékezzék meg a vágtázó árak átmeneti negatív gazdasági és szociális következményeit. 

Az üzenet világos: a júliusban szintet ugrott uniós klímapolitika (angolul Fit for 55), nem a probléma, hanem a megoldás része az Európai Bizottság szerint, és nem annak céljairól való lemondás, hanem a terv gyorsított ütemű végrehajtása fogja megóvni Európát attól, hogy a várhatóan a jövőben is előforduló energiaár-ingadozásokkal szemben védve legyen. 

Brüsszel megítélése szerint ugyanis jórészt nem az EU többek között a magyar miniszterelnök által is bírált karbonpiaci rezsimje, illetve annak továbbfejlesztési tervei a felelősek a globális gázárrobbanásért (és mivel az EU-ban a villamos energia közel 40%-át még földgázból állítják elő a lakossági és ipari fogyasztók dráguló rezsiköltségeiért), hanem a világpiacon a Covid-járvány csillapodása után előálló keresleti és kínálati viszonyok, amelyek időjárási tényezőkkel ötvöződve példátlan mértékű áremelkedéshez vezettek az EU-ban és a világpiacon egyaránt. A dokumentum szerint a Gazprom eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, bár azt szokatlannak nevezi, hogy a kínálati oldal akkor szűkül, amikor az árak az égbe szöknek. 

Mint a Bizottság a közlemény tervezetében rámutat, „a gázárak növekedése felülmúlta a szén – és a CO2 kibocsátási egységek árának emelkedését, jelezve azt, hogy az ETS (az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere) az áremelkedéseknek nem a fő katalizátora”. 

Az Európai Bizottság úgy látja, hogy közép- és hosszú távon csakis a zömében importált fosszilis energiaimporttól való függőség csökkentése előzheti meg a mostanihoz hasonló ársokkokat, ezért tovább kell növelni a megújuló energiák részarányát, előre kell vinni a dekarbonizációt és látványos javulást kell elérni az energiahatékonyságban, amely a kevesebb energiafelhasználás miatt olcsóbbá teszi az energiát.

Ennek tükrében nem meglepetés, hogy a rövid távú intézkedéseket illetően a Bizottság szerint a tagállamok kezében van zömében a megoldás kulcsa, és jórészt élniük kell a már meglévő lehetőségekkel, amelyek elviselhetőbbé teszik az energiaárakat különösen az energiaszegénységben élő és a kiszolgáltatott háztartások számára. 

A Bizottság egyébként piaci előrejelzések alapján arra számít, hogy jövő év áprilisa előtt nem normalizálódik a helyzet és addig maradnak a rekordokat döntögető gáz- és villamos energia árak. 

Brüsszel arra bátorítja a kormányokat, hogy a karbonárakból és az energiaforrásokat terhelő adókból, továbbá a környezetvédelmi adókból származó bevételeik szokásosnál nagyobb részét forgassák vissza célzott támogatások formájában azoknak a háztartűsoknak, amelyeknek a jelenlegi helyzetben gondot okozhat a villany- és a gázszámla kifizetése. A Bizottság nem mulasztja el megjegyezni, hogy uniós átlagban a villamos energia fogyasztói árának 41, a földgáznak pedig 32%-át teszik ki a lakossági szegmensben a különböző adók, ideértve az áfa-t is. Ugyanez az arány a ipar számára kiszámlázott fogyasztás esetében 30-34, illetve 13-16%. 

A dokumentum csak 2021-ben 30 milliárd euróra becsüli azoknak a bevételeknek a nagyságát, amelyeket a tagállamok az árverésre bocsátott kibocsátási egységek eladásából (580 millió) realizálnak. 

Ugyancsak a tagállamok védzáradékok révén gondoskodhatnak arról, hogy a nem fizető ügyfeleket ne kapcsolják le a hálózatról, és a villanyszámlák halasztott kifizetésre is van lehetőség – mutat rá közleményében a testület. 

Az ipari szereplők helyzetén könnyíthet az energiaszektorra vonatkozó állami támogatási szabályok rugalmas alkalmazása is. 

Előzőleg több tagállam is olyan javaslatokkal állt elő, amelyek lehetővé tennék a földgáz uniós szinten közös beszerzését, vagy uniós stratégiai gázkészletek felhalmozását írnák elő.

Brüsszel ugyan nem kötelezi el magát egyik verzió mellett sem, de kilátásba helyezi a földgáz-tartalékok önkéntes közös beszerzésének a lehetőségét a versenyjogi szabályokkal összhangban és a belső energiapiac működésébe való beavatkozás nélkül. 

Ami a gáztárolást illeti, a közlemény hangsúlyozza, hogy a tározókapacitások kihasználtságának szintje (uniós átlagban jelenleg 71%-os a normálisan 90%-os szinthez képest) nem csak szerepet játszik az ellátásbiztonsági megfontolásokban, de az árakra is hatással lehet (utalás az esetleges piaci spekulációkra). De, a Bizottság uniós szintű stratégiai gázkészletek helyett kevésbé ambiciózus javaslatokkal kíván előállni. Ezek egyike a határokon átnyúló regionális földgáz kockázati csoportok létrehozása, amelyek öt évre előre vizsgálnák a lehetséges kockázatokat és javaslatokat tennének a szükséges intézkedésekre. 

A Bizottság idén decemberben a gázellátás-biztonsági rendelet módosítását is kezdeményezni fogja, ami azt a kérdést is körbejárja majd, hogy miként lehetne a gáztárolást az ellátásbiztonság javítására használni. 

Jövő év végéig a villamos energia-ellátást és szolgáltatást veszélyeztető kiberfenyegetésekkel kapcsolatos stratégiát is elő kíván terjeszteni az Európai Bizottság.