A kormány szerint az energiaválságra is a helyreállítási terv jóváhagyása a válasz
Néhány nappal az állam- és kormányfők után kedden Luxembourgban az EU27-ek energetikai tárcáinak vezetői dugták össze a fejüket, hogy megvitassák, milyen rövid- és középtávú nemzeti és uniós szintű intézkedésekkel lehetne ellensúlyozni a példátlan mértékű gáz- és villamos energia-áremelkedés nyomán kialakult helyzetet.
Akárcsak néhány napja a vezetők, a miniszterek is helyenként gyökeresen eltérő intézkedéseket javasoltak a legújabb keletű energiaválság kezelésére. A kormányok egyértelmű többsége támogatásáról biztosította az Európai Bizottság által javasolt eszköztárat, és úgy vélte, hogy az uniós zöld megállapodás és az energiapiaci szabályozás nem a probléma oka, hanem éppenséggel a kulcs a megoldáshoz.
Elsősorban Magyarország és Lengyelország ugyanakkor alapvető módosításokat szorgalmazott a 2030-as uniós kibocsátáscsökkentési csomagban, azon belül is főleg az ETS-reformban, miközben Spanyolország a gáz- és villamos energia piaci szabályozásban tart szükségesnek változtatásokat a háztartások és az üzleti vállalkozások terheit növelő kiskereskedelmi energiaárak kordában tartása érdekében.
Németország, Hollandia, Svédország, Dánia és mások ezzel szemben az Európai Bizottsággal egyetértve arra mutattak rá, hogy az egyébként ugyancsak felfelé ívelő uniós karbonpiaci árak csak marginális szerepet játszanak a földgáz árának robbanásában, és óva intettek bármilyen elhamarkodott lépéstől, amely – így a német miniszter – hosszabb távon magasabb energiaárakhoz vezethet.
A klíma- és energiaügyekért felelős magyar államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egeket súroló gáz- és villanyszámlák alááshatják az uniós zöld program társadalmi támogatottságát. Steiner Attila úgy vélte, hogy a Bizottság által júliusban bemutatott és a jogalkotók asztalára éppen most kerülő „Fit for 55” csomag egyes alapvető elemei módosításra szorulnak. Ezek közé sorolta azt a tervet, amely egy különálló kibocsátás-kereskedelmi rendszert (ETS) hozna létre a közúti közlekedés (üzemanyagok) és az épületek (fűtés) számára. Mivel a kereskedők és a szolgáltatók fizetnének a károsanyag-kibocsátásért, ennek költségeit megemelt üzemanyag- és tüzelőanyag árak formájában a háztartásokra és az üzleti vállalkozásokra terhelnék.
„Nem szabad túlzott mértékű terheket róni a lakosságra” – szögezte le az államtitkár, aki jelezte, hogy Magyarország a decemberi EU-csúcson mélyreható vitát kezdeményez az új ETS-ről.
Steiner elmondta, hogy a magyar kormány az ETS-keret sürgős módosítását szorgalmazza annak érdekében, hogy a spekulánsokat kizárják a piacról. Budapest egy olyan mechanizmust is szeretne, amely korlátokat szab az áremelkedésnek.
Egy további magyar javaslat értelmében a rendkívüli helyzetre való tekintettel az energiaellátást általános érdekű szolgáltatásként kellene elismerni, ami megkönnyítené állami szubvenciók nyújtását az energiaszolgáltatóknak. A 15 millió eurós küszöbérték felett is egyszerű bejelentéssel lehetne állami támogatást nyújtani a cégeknek. Magyarország mellett Lengyelország és Bulgária is jelzett hasonló igényt.
Végezetül a magyar államtitkár a magyar helyreállítási terv és az ehhez kötött méltányos átállási alap Bizottság által történő azonnali elfogadását is sürgette, mint választ a magas energia árakra.