Elutasította Orbán kérését az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság lényegében elutasította a magyar miniszterelnök kérését, hogy állítsa le vagy függessze fel azokat a kötelezettségszegési eljárásokat a tagállamokkal szemben, amelyek gyengítik az uniós külső határok védelmét és az EU és tagországainak biztonságát. Margaritisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök azonban kedden újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a kötelezettségszegési eljárások mindig konkrét jogi problémák megoldására irányulnak, és ezek megoldása után érnek véget, de sohasem politikai döntések vagy levelek hatására. 

Szhinász bejelentette, hogy az Európai Bizottság további 200 millió eurót bocsát a Belaruszból hibrid támadás célpontjává vált három tagállam, Lengyelország, Lettország és Litvánia rendelkezésére „robusztus határigazgatási rendszer céljára”, de ez nem foglalja magába betonfalak és szögesdróttal körülvett kerítések uniós finanszírozását. 

Brüsszel szerint az elmúlt hetek és napok diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően lényegében leállt a Közel-Keletről Belaruszba tartó embercsempészet utánpótlása, és mostantól az erőfeszítések a határövezetben tartózkodó emberek humanitárius helyzetének javítására, továbbá a belarusz és az iraki hatóságokkal együttműködésben elsősorban Bagdadba és Erbilbe való visszaküldésére irányulnak. Az EU kész 3,5 millió eurót fordítani az irakiak önkéntes hazautaztatására és a társadalomba való visszailleszkedésük támogatására, de a korábbi minszki állításokkal ellentétben senkit nem fogad be. Szhinász alelnök világossá tette, hogy a lengyel és a litván határ mellett feltorlódott, Belaruszba érvényes vízummal beutazó személyek két lehetőség közül választhatnak: önként hazatérnek, vagy Belaruszban, ahol jelenleg tartózkodnak menedékjogi kérelmet nyújtanak be. 

Josep Borrel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy semmilyen megállapodást nem kötött az EU a minszki rezsimmel és nem is folynak tárgyalások, az elismerésről nem is szólva. Egy néhány fős szakértői gárda ugyanakkor Belaruszba utazott Borrell szerint kifejezetten a visszaküldésekkel és a humanitárius kérdésekkel kapcsolatos szükségletek felmérésére. 

„Ha Alekszandr Lukasenko nyomást akart gyakorolni ránk a szankciók eltörlése érdekében, akkor nagyon mellényúlt, mert helyette újabb büntetőintézkedések várnak rá és neki kell gondoskodnia a Belaruszba csábított személyekről” – mutatott rá a főképviselő. 

A Bizottság kedden egy új jogszabályra tett javaslatot, amely a jövőben lehetővé tenné azoknak a légitársaságoknak és közúti, vízi fuvarozóknak a feketelistára helyezését, amelyek az EU-ba irányuló emberkereskedelemben vagy embercsempészetben vesznek részt.

A büntetőintézkedések arányosak lennének, és eseti alapon kerülnének meghatározásra úgy, hogy a szankciós döntés előtt – amelyet végrehajtási aktus formájában fogadnának el – meghallgatnák az érintett fuvarozókat is. A szankció egy évre szól majd és meghosszabbítható. 

A szankciós intézkedések közé tartozhat az uniós piacon történő működés korlátozása, az engedélyek felfüggesztése, az EU-n belüli üzemanyag-feltöltéshez vagy karbantartáshoz való jog felfüggesztése, valamint az EU-n való áthaladás vagy az EU területe feletti átrepülés, a műszaki okokból történő leszállás, vagy az uniós kikötőkben való megállás tilalma.

„Remélem, hogy nem lesz szükség a jogszabály alkalmazására” – jelentette ki Adina Valean közlekedési biztos.

Margaritisz Szhinasz megemlítette, hogy a Bizottság az EU működéséről szóló szerződés 78/3-as cikke alapján egy olyan mechanizmusra mutat be hamarosan javaslatot, amely ad hoc eljárásként lehetőséget ad jelen esetben a három keleti tagállamnak ideiglenes kivételes intézkedések meghozatalára. A bizottsági alelnök jelezte, hogy a Schengen-kódex közeljövőben sorra kerülő reformja első ízben jogilag fogja definiálni a migráció eszközként történő használatát (instrumentalizálását), és a tagállamok ez alapján is ideiglenesen eltérhetnek majd a főszabályoktól.