Akár 20 EU-tagállam is használhatja a Pegasust
A Pegazus lehallgatási botrányt kirobbantó nemzetközi sajtókonzorcium munkáját irányító Laurent Richard azt mondta egy hétfői európai parlamenti meghallgatáson, hogy akár 20 uniós tagállam is használhatja az elhíresült izraeli kémszoftvert. A Forbidden Stories (Elfelejtett történetek) ügyvezető igazgatója emlékeztetett rá, hogy a 15 szerkesztőségből álló oknyomozó csapat tudomása szerint 50 ezer telefonszámot hallgattak le a Pegazus program segítségével a világ 11 országában, köztök Magyarországon is.
Az újságíró szerint ugyanakkor azóta kiderült, hogy számos uniós tagállam is az NSO nevű izraeli magáncég ügyfele lett (a német rendőrség és a titkosszolgálat is vásárolt a rendkívül szofisztikált programból és a francia titkosszolgálat is előrehaladott tárgyalásokat folytatott a megvételéről). Richard szerint ugyanakkor gondot okoz, hogy a kormányok mély hallgatásba burkolóznak és csak egy-két parlament vizsgálja jelenleg az ügyet. Emlékezetes, hogy a megfigyeltek között újságírók, aktivisták, másként gondolkodók, ügyvédek és politikusok voltak Mexikótól Szaúd-Arábiáig és Azerbajdzsánig.
Étienne Maynier, az Amnesty International biztonsági laboratóriumának szakértője emlékeztetett rá, hogy az általuk megvizsgált 67 okostelefonból 37 fertőzött volt, vagyis a kémprogram segítségével feltörték ezeket a készülékeket, hozzáférve személyes adatokhoz és információkhoz. Az AI munkatársa szerint 2018-ig egy sms-en keresztül küldött linkre való rákattintás révén férkőztek be a behatolók a mobiltelefonokba, 2019-től azonban úgynevezett zéró klikkes támadások segítségével, ami úgy működik, hogy a telefont egy fertőzött weboldalra terelik.
Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma nemrég feketelistára helyezte az izraeli céget, miután az Apple és a What’s up is beperelte az NSO-t egy azóta bezárt biztonsági rés kihasználása miatt. Maynier külön is kitért Magyarországra, ahol szerinte a megfigyelések tovább súlyosbítják a már meglévő demokratikus problémákat. A szakértő úgy vélte, hogy ezeket a bizonyítékokat is fel kellene venni a Magyarországgal szemben folyó 7-ik cikk szerinti eljárásba.
Az EU adatvédelmi biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pegasus csak egyike a piacon elérhető kémprogramoknak. „A tagállamokban valószínűleg százával vannak ilyen szoftverfejlesztések a kíberháború megvívására” – mondta Wojciech Wiewiórowski, aki szerint nem világosak a határvonalak az ilyen kémeszközök nemzetbiztonsági és más célú használata között. Pozitív példaként említette Németországot, ahol elkülönül a titkosszolgálat és a rendőrség tevékenysége.
Az Amnesty International biztonsági szakértője úgy vélte, hogy az uniós tagállamoknak moratóriumot kellene hirdetniük a kémszoftverek vásárlására, az EU-nak pedig új jogi kereteket kellene rögzítenie.
Az EU adatvédelmi biztosa is azon a véleményen van, hogy az EU-nak minél előbb szabályoznia kellene a területet, mert enélkül a személyes adatok és a szabadságjogok rendkívüli veszélynek vannak kitéve. Wiewiórowski nem tartja reálisnak a kémszoftverek betiltását, de felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeliek nemrég két országot, Magyarországot és Lengyelországot törölték a listáról, arra hivatkozva, hogy ott fennáll a demokratikus jogok csorbítása.