A választás lehet a magyar hiányzás egyik oka Biden demokrácia csúcsáról

„(A demokrácia általános helyzete mellett) a magyar választás is szerepet játszhatott ebben” – jegyezte meg Andrea Kendall-Taylor, aki a German Marshall Fund (GMF) felkérésére elemezte a több mint 100 ország részvétele mellett tartandó kétnapos online rendezvényt és annak várható eredményeit. 

Washington NATO szövetségesei közül Magyarország és Törökország sem kapott meghívót Joe Biden amerikai elnök egyik legfontosabbnak mondott külpolitikai kezdeményezésére, miközben Lengyelország, Brazília, a Fülöp-szigetek, Irak, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola például igen. 

Bár a szakértő számára sem teljesen világos, milyen szempontok alapján történt a résztvevők kiválasztása, úgy véli, hogy a demokrácia mellett más kritériumok, így az amerikai stratégiai érdekek (India meghívása például főleg ennek tudható be) is közrejátszottak. Miként az is, hogy hol lesznek a közeljövőben választások, érdekes módon ez egyes országok, így Kenya esetében a meghívás mellett, Magyarország esetében pedig ellene szólhatott.

A Demokrácia Csúcs Kendall-Taylor szerint három nagy, és több kisebb altéma körül bonyolódik majd. A fő témák: a korrupció elleni küzdelem, az emberi jogok és a média függetlensége és a médiapluralizmus. 

A CNAS vezetője rámutatott, hogy az amerikai elnök nagyon komolyan veszi a korrupció problémáját, de nem csak a jó kormányzás miatt, hanem azért is, mert nemzetbiztonsági kérdésként tekint rá. Kendall-Taylor megjegyezte, hogy a korrupció kérdésében sok minden történik mostanában Washingtonban, a Kongresszus például határozottan fel kíván lépni a kleptokratikus rendszerekkel szemben. 

A vezető amerikai szakértő szerint nem érdemes túlzottan nagy várakozásokat támasztani a két, egyenként félnapos üléssel szemben, amely „egy galvanizáló momentum”, egy folyamat nyitánya lehet. A vendéglátók azt szeretnék elérni, hogy a már említett területeken a résztvevők nemzeti kötelezettségvállalásokat tegyenek, amit 2022-ben követhetnének a tettek, hogy aztán egy év múlva egy második csúcson kiértékeljék az eredményeket. 

A CNAS igazgatója úgy tudja, hogy Washington alapvetően pozitív üzenetek küldését várja az eseménytől, és nem azt, hogy rámutassanak és megszégyenítsenek egyes országokat. Amerikai részről azt is cáfolják, hogy a Demokrácia Csúcsnak Oroszország és Kína ellenes éle lenne. A két ország washingtoni nagykövetei néhány napja egy közös véleménycikkben hidegháborús mentalitással vádolták meg az USA-t az esemény megrendezése miatt.

Kendall-Taylor szerint egyelőre nyitott kérdés, hogy a csúcs képes lesz-e elérni az egyik fő célját, azt, hogy érdemben alakítsa a polgárok demokráciáról alkotott felfogását.