Így állhatnak át az európai városok a fenntartható mobilitásra és közlekedésre

Nyolc évvel az első városi mobilitási csomag elfogadása után az Európai Bizottság 2021 utolsó napjaiban egy új keretrendszerrel állt elő, amelynek célja, hogy iránymutatást adjon a több mint 400 legnagyobb európai városnak az üvegházhatást okozó gázok ambiciózus uniós célokkal összhangban történő csökkentéséhez és a városi mobilitás új fenntartható alapokra helyezéséhez. 

Mint a Bizottság közleményében rámutat, az új keret abban kíván a városok segítségére lenni, hogy a jelenlegi, forgalomáramláson alapuló megközelítésről a személyek és áruk fenntarthatóbb mozgásán alapuló megközelítésre térhessenek át. Ez többek között azt jelenti, hogy a városoknak javítaniuk kell a közforgalmú és a kollektív közlekedést, jobb aktív mobilitási (gyaloglási, kerékpározási) lehetőségeket kell biztosítaniuk, valamint hatékony, kibocsátásmentes városi logisztikát és utolsó kilométeres kiszállítást kell megvalósítaniuk. 

Az uniós polgárok több mint 70%-a városokban él, de 2050-re a jelenlegi trendek mellett akár 84%-ra is nőhet az arány. A városok a közlekedésből származó teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 23%-áért felelősek.

A december közepén egy nagyobb, az európai zöld megállapodásba illeszkedő csomag részeként bemutatott javaslat a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozó, felülvizsgált iránymutatásokat egészíti ki. A javaslat előírja, hogy a hálózat valamennyi nagyvárosa (városi csomópontja) köteles egy fenntartható városi mobilitási tervet (SUMP) kidolgozni 2025-ig.

2025-re a legnagyobb 424 uniós városnak multimodális személyszállítási csomópontokkal – többek között P+R parkolókkal – is rendelkeznie kell az első és az utolsó kilométeres összeköttetések javítása, valamint a városokon belüli és azok közötti, vasúton és más közlekedési módokon keresztül megvalósuló távolsági összeköttetéshez szükséges kapacitások növelése érdekében. A fenntartható városi logisztika biztosítása érdekében multimodális teherpályaudvarokra is szükségük lesz.

A városok a jól működő TEN-T hálózat lényeges elemei, de a szűk keresztmetszetek, hiányzó és rossz minőségű összeköttetések gátolják a városi csomópontok beillesztését a transzeurópai közlekedési hálózatba – mutat rá közleményében az Európai Bizottság. 

Brüsszel szerint fontos mérföldkő, hogy 2030-ra 100 város klímasemlegessé váljon az EU-ban, és ennek a célnak az elérésében kulcsszerep jut a fenntartható városi mobilitásnak. 

A városi és helyi közlekedési szolgáltatások becslések szerint évente 130-150 milliárd euróval járulnak hozzá az EU gazdaságához. Az unió városaiban 2018-ban 50 milliárd ember közlekedett busszal, villamossal és metróval, minden egyes nap 100 millió autóutat megspórolva. Az EU-ban a halálos kimenetelű közúti balesetek 38 százaléka a városokban történik, az áldozatok 70%-a járókelő vagy kerékpáros. 

A Bizottság által javasolt keret eszköztárat kínál a városoknak a fenntartható mobilitás megvalósítására az alábbi területeken: 

-    Strapabíróbb tömegközlekedési hálózat.

-    Az aktív mobilitást szolgáló könnyebb és vonzóbb lehetőségek, mint a gyalogos közlekedés és a kerékpározás. 

-    Hatékony zérókibocsátású városi logisztikák és utolsó kilométeres összeköttetések. 

-    A mobilitás multimodális platformok és digitális megoldások révén történő színvonalasabb működtetése. 

-    A vasúti közlekedést a tömegközlekedéssel összekötő és osztott mobilitási szolgáltatásokat kínáló modern állomások létrehozása.

-    Nagyobb befogadóképességű és jobb minőségű parkolókapacitások építése, amelyek a nulla kibocsátású járművek által használatos töltőpontokkal vannak felszerelve.

-    A jelenleginél több multimodális terminál és teheráru-csoportosító központ létrehozása. 

-    Fenntarthatóbb és jól működő kereslet által vezérelt szolgáltatásokon alapuló utasszállítás, mint a taxik és PHV-k (peak height velocity). 

A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia egyik fő mérföldkövének számít az, hogy 2030-ig legalább 100 európai város klímasemlegessé váljon. A városoknak a Bizottság szerint intézkedéseket kell hozniuk a zöld átállás előmozdítása érdekében és végső soron biztosítaniuk kell azt, hogy a városi mobilitás és közlekedés minél előbb klímasemlegessé váljon. Ez magába kell, hogy foglalja a megújuló energiaforrások előállítása, tárolása és az energiaközösségek közötti szinergiákat. „A városi hatóságoknak minden rendelkezésükre álló eszközt, ideértve a közbeszerzést, a koncessziók vagy támogatások odaítélésére szolgáló eljárásokat, igénybe kell venniük a tömegközlekedés és más városi közlekedési eszközök kizöldítésének felgyorsítása érdekében” – húzza alá a Bizottság által bemutatott dokumentum. 

A 2021-2027 közötti időszakban európai és tagállami szinten is számos finanszírozási forrás áll rendelkezésre a fenntartható városi mobilitás megvalósítására, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az InvestEU, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kohéziós alap, a Horizon Europe nevű K+I keretprogram, a Digitális Európa Program és a Helyreállítási és Stressztűrő-képességi Eszköz (RRF), továbbá a Szomszédsági , Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI), valamint az Előcsatlakozási Támogatási program (IPA III) a bővítési folyamathoz tartozó térségben.