Macron alkut kötne Moszkvával az európai biztonságról

A francia köztársasági elnök szerdán Strasbourgban képviselők előtt hangsúlyozta, hogy az EU három nagy ígérete – a demokrácia, a haladás és a béke – az elmúlt években megingott, és „nemzedékünk feladata, hogy ezt visszaállítsa”. 

Emmanuel Macron a francia soros EU-elnökség alkalmából 30 percen át vázolta fel a képviselőknek a féléves programot, majd két alkalommal, több mint egy órán keresztül válaszolt az EP tagjainak kérdéseire és megjegyzéseire. 

A francia államfő megismételte tárgyalási ajánlatát Moszkvának az európai biztonságpolitikai architektúráról, miközben azt a benyomást keltette, hogy az ajánlat nem lehet más, mint visszatérni a 30 évvel ezelőtti kiindulóponthoz, amikor Oroszország is magára nézve kötelezőnek fogadott el olyan elveket, mint az országok választási szabadsága, területi épségének és a határok sértetlenségének tiszteletben tartása.

„A következő néhány hétben el kellene jutnunk egy európai javaslat véglegesítéséhez egy új biztonsági és stabilitási rendről. Ezt az európaiak között kell kialakítanunk, aztán megvitatni NATO-szövetségeseinkkel, majd tárgyalások céljából átnyújtani Oroszországnak” – jelentette ki a francia elnök, aki szerint az EU-nak a párbeszédet arra kell felhasználnia, hogy egyértelművé tegye az elveit és az elvárásait az új biztonsági rendszerről. 

Macron leszögezte, hogy Németországgal folytatják az együttműködést annak érdekében, hogy az úgynevezett Normandia-formátumban (Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország) hárítsák el az ukrán határon kialakult veszélyhelyzetet. „Biztosítani fogjuk, hogy Európa egységes hangja hallható legyen” – tette hozzá Emmanuel Macron.

A francia államfő Afrika mellett hosszasan szólt a Nyugat-Balkánról is, amelynek szerinte világos perspektívát kell adni egy „pozitív csatlakozásról”, amelynek ésszerű határidőn belül be kellene következnie. Ugyanakkor egyértelművé tette azt is, hogy – szerinte – az EU a jelenlegi szabályok mellett nem lenne képes 31-32 taggal működni. Úgy vélte, hogy az EU jövőjéről szóló, jelenleg is zajló konferencia lehetőséget teremt a szabályok újragondolására, arra, hogyan lehetne felgyorsítani és olajozottabbá tenni a döntéshozatalt (a nemzeti vétó eltörlését konkrétan nem említette). 

Macron szerint ahhoz, hogy az EU és Nagy-Britannia kapcsolataiban helyreálljon a bizalom a brit félnek mindenekelőtt tartania kell magát a saját maga által vállalt kötelezettségekhez, legyen az az északír jegyzőkönyv, vagy a halászati politika. 

Az elnök a jogállamiság kérdéséről is részletesebben szólt, azt ígérve, hogy Párizs féléves elnöksége alatt az európai értékek előmozdítója lesz. Megjegyezte, hogy a liberális demokrácia az utóbbi évtizedekben kifáradt és jelenlegi formájában nem tud megfelelni az évszázad kihívásainak. 

A francia vezető szerint a jogállamiság vége az önkény lenne. „Van egy ideológiai küzdelem, amit a határaink mentés egyes autoriter hatalmak folytatnak” – jegyezte meg. „A jogállamiságot nem Brüsszel találta ki, hanem ez a mi közös kincsünk” – szögezte le. 

Emmanuel Macron arra is kitért, hogy az EU-nak egy jövőbe mutató modellt kell követnie, ami a környezeti fenntarthatóságon és egy európai digitális modell létrehozásán kell többek között, hogy alapuljon. Utóbbi három pillérre kell, hogy épüljön. Ezek: a tisztességes piaci verseny, a fogyasztók védelme és az innováció.