Mindenki ellenzi az európai politikai pártok külső finanszírozását

A Demokrácia csomagról tartott első tagállami vitán léket kapott az a bizottsági javaslat, amely az Európa Tanács tagjai esetében lehetővé tenné az európai politikai pártok finanszírozását. Az Általános Ügyek Tanácsának keddi nyilvános vitáján a választások tisztaságát és a politikai pártok és alapítványok működésének átláthatóságát javítani hivatott bizottsági javaslatcsomagnak a pártok külső finanszírozására vonatkozó eleme váltotta ki a legnagyobb ellenállást a kormányok részéről. Annyira, hogy úgyszólván mindegyik felszólaló szóvá tette és megkérdőjelezte a javasolt rendelkezés értelmét, miszerint a jelenlegi szabályokkal ellentétben a jövőben lehetne az EU-n kívülről is pénzügyi hozzájárulással támogatni európai pártokat, az egyedüli megkötés, hogy az Európa Tanács tagja legyen egy ország.

Elsőként a görög Európa-ügyi miniszter kontrázta meg a miniszteri vitán az Európai Bizottság által 2021 november végén javasolt rendelettervezetnek ezt az elemét, de gyorsan felzárkóztak hozzá a balti országok és más tagállamok a keleti régióból. A tagállamok többsége azon az alapon utasítja el a javaslatot, hogy ez lényegében megnyitná az utat az európai politikába történő orosz, török és egyéb beavatkozás előtt, holott az egész javaslatcsomag egyik meghirdetett célja, hogy nagyobb átláthatóságot teremtsen az európai politikai pártok finanszírozásában még a 2024-ben esedékes EP-választások előtt. 

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke azzal indokolta az első hallásra furcsa javaslatot, hogy a legtöbb európai politikai pártnak EU-n kívüli tagpátjai is vannak, és számukra jelentene egy átlátható megoldást a külső finanszírozás. Miközben egyes országok kategorikusan ellenzik a külső pártfinanszírozást, mások számára az EU-n kívüli európai országok esetében ez még elfogadható lenne.

A Bizottság által tavaly novemberben előterjesztett Demokrácia csomag két rendelettervezetből áll. Az egyik az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozását kívánja átláthatóvá tenni, illetve ezen keresztül javítani pénzügyi életképességüket. A másik rendelet pedig a politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról és azok célzásáról szól. A javasolt szabályok értelmében minden politikai hirdetés esetében világossá kell tenni, hogy politikai reklámról van szó, továbbá azt, hogy ki, mennyit fizetett érte. Ezenfelül tájékoztatni kellene a közvéleményt a célzott reklámtevékenységhez kapcsolódó technikákról és a különleges adatok felhasználását meg lehetne tiltani abban az esetben, ha ehhez az érintettek kifejezetten nem járultak hozzá. 

A javaslatcsomag harmadik eleme az európai választásokon való nagyobb részvétel ösztönzésére az 13,5 millió főre becsült mobil szavazók jogainak kiszélesítése, akik nem abban a tagállamban élnek és adják le a szavazatukat, amelynek az állampolgárai. 

A keddi tanácsi vitán a tagállami miniszterek a csomagnak mind a három aspektusáról kifejtették a véleményüket. A hozzáállás általában véve támogató volt, miközben több tagállam is jelezte a javaslat egyik vagy másik elemével összefüggésben a fenntartásait és az esetleges korlátokat. 

Többen – köztük a magyarok, az osztrákok, az észtek és mások – jelezték, hogy meg kell vizsgálni a rendeletek jogi alapját és a szöveget jogilag pontostani kell. Volt, aki a Tanács jogi szolgálatának jogi szakvéleményét kérte. Egy másik észrevétel arra vonatkozott, hogy jóllehet a 2024-es EP-választásoknak már célszerű lenne az új csomaggal nekifutni, a sebesség oltárán nem lehet feláldozni a minőséget (Varga Judit igazságügyminiszter) és időt kell hagyni a jogalkotásra. 

Többen, közülük is elsősorban a lengyelek és a dánok elutasították azt, hogy az európai politikai pártok EU-vonatkozású nemzeti politikai kampányokat (például referendumok előtt) finanszírozhassanak, illetve azokba bekapcsolódhassanak. Mások aggodalmat fogalmaztak meg, hogy a Bizottság által javasolt változtatások érintik, esetleg aláássák a tagállami választási szabályokat, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak. Litvánia pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos nyelven túl más nyelv használata a kampányban ellentétes lehet a litván alkotmány rendelkezéseivel. 

Varga Judit igazságügyminiszter üdvözölte az európai pártok finanszírozásának átláthatóságára vonatkozó javaslatokat, hozzátéve, hogy a kormány az európai alapítványok esetében jogilag kötelezőbb szabályokat is el tudna képzelni. Varga szerint az eltérő és változatos tagállami szabályozásokat inkább értéknek, mint hiányosságnak kellene tekinteni. „A választási szabályok szükségtelen harmonizálását el kellene kerülni” – csatlakozott hozzá az észt Európa-ügyi miniszter.

Maros Sefcovic viszont azzal érvelt, hogy a javaslatok arra akarnak fényt deríteni, hogy mi van az algoritmusok mögött, és nem a nemzeti választási szabályok módosítását célozzák. Ugyanez érvényes arra is, hogy nem kívánja a javaslat a politikai üzenetek tartalmát szabályozni – tette hozzá.