Search
Close

Így készül az EU az orosz gázcsap elzárására

Brüsszel, 2022. január 28.
Az Európai Bizottság lázas tempóban dolgozik a színfalak mögött azon, hogy akár az orosz földgázszállítások teljes leállítása esetén se legyenek földgáz- és villamos energia ellátási gondok az EU-ban. Miközben a legrosszabb forgatókönyv esetén a keresleti oldalon is intézkedésekre lesz szükség, rövid távon a norvég földgázszállítás felfuttatása és az ugrásszerűen növekvő LNG-import jelenthetik a megoldást. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke pénteken közös nyilatkozatban vállalt kötelezettséget az Európába irányuló amerikai LNG-export növelésére.

Az Európai Unió egy orosz-ukrán háború esetére és az orosz földgázszállítások részleges vagy teljes leállításának eshetőségére felkészülve intenzív tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és más külföldi partnerekkel az EU-ba irányuló cseppfolyósított földgázszállítások növelésére – közölték pénteken nevük mellőzését kérő magas rangú bizottsági források. 

Az előkészületek abból a hipotézisből indulnak ki, hogy egy Ukrajna elleni orosz támadás esetén a nyugati világ által elrendelt újabb szankciókra válaszul Moszkva részlegesen vagy akár teljesen megszakíthatja az Európába irányuló földgázszállítást. Ezzel egy csapásra kiesne az uniós földgázimport 40%-a, ami a fűtési szezon kellős közepén erős megrázkódtatást okozna az európai gazdaságnak és a lakosságnak. Az Európai Bizottság ennek elkerülésére vagy legalábbis a sokkhatás enyhítése érdekében egy ideje kiterjedt tárgyalásokat folytat nemzetközi partnerekkel az esetlegesen kieső orosz földgáz helyettesítéséről. 

Az első védelmi vonalat az EU számára a földgáztárolók jelentik, amelyek feltöltöttségi szintje jelenleg 40% körül van, 10 százalékkal elmaradva az előző évek átlagos szintjétől. Magas rangú bizottsági források szerint az orosz gázcsapok elzárása esetén a gazdasági szereplőket és a lakosságot is érintő keresleti oldalon is óhatatlanul intézkedéseket kellene hozni, de az energiaellátás biztonságának megőrzésében a fókusz mégis a norvég gázszállításokon és az LNG-exporton van. A norvég gázszállítások jelenleg már a teljes európai import 38-39%-át fedezik, azaz az északi állam lényegében utolérte Oroszországot az EU-ba irányuló gázexportban. A fennmaradó körülbelül 20-22%-ot a teherhajókon cseppfolyósított halmazállapotban szállított gáz kell, hogy kitegye.

Az Európai Bizottság jelenleg intenzív tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok mellett Katarral, Egyiptommal, Algériával és más potenciális szállítókkal az Európába irányuló LNG-export növelése érdekében. Brüsszel ázsiai partnerekkel is egyeztet ún. swap-ügyletek lehetőségéről, amelynek keretében Dél-Korea például jó pénzért lemond az EU javára az eredetileg általa megrendelt cseppfolyósított gáz egy részéről. „A munka kellős közepén vagyunk” – ütötte el egy magas rangú bizottsági tisztviselő az arra vonatkozó kérdést, hogy mikorra lesz képes az EU különböző megoldásokkal pótolni az esetleges orosz kimaradást. 

Az Európai Unió teljes LNG kapacitása az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően jelenleg évi 157 milliárd tonna cseppfolyósított gáz befogadására alkalmas. Bizottsági források szerint a kapacitáskihasználás jelenleg a felfutó, elsősorban amerikai szállításoknak köszönhetően 66%, de rövidesen, februárra elérheti akár a 75-80%-os szintet is. Az elmúlt három hétben csak az Egyesült Államok 70-80, cseppfolyósított gázt szállító teherhajót irányított át más célpontokról Európába. 2021-ben 80 milliárd köbméter LNG-gáz érkezett az EU-ba, ez a teljes kapacitás nagyjából fele. A 80%-os szint eléréséhez nagyjából +50 milliárd köbméterre lenne szükség, aminek a beszerzésén tehát az európai „fürkészek” jelenleg dolgoznak. 

A tavalyi LNG-exportból az USA 20%-kal, Oroszország pedig 18%-kal vette ki a részét, rajtuk kívül Katar, Algéria és Nigéria szállított még nagyobb mennyiségben LNG-t. Az LNG-import bizottsági források szerint idén januárban történelmi rekordot döntött, és ez főleg az amerikai szállítások ugrásszerű növekedésének volt betudható.  

Joe Biden, amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig pénteken közös nyilatkozatot fogadtak el, amely körmönfont megfogalmazása ellenére az uniós térfél szerint egyet jelent azzal, hogy az USA elkötelezi magát Európa gázellátásának növelése mellett. A részletek kidolgozása többek között az EU-USA energia tanács február 7-i washingtoni találkozójára vár. 

Az európai LNG-kapacitás túlnyomó része az ibériai félszigeten, Olaszországban és Lengyelországban található, és a bizottsági és a tagállami „tűzoltók” egyik fő feladata jelenleg az, hogy biztosítsák a folyamatosan a kikötőkbe érkező LNG-gáz Európa más pontjaira való eljuttatását. „Az elmúlt évek beruházásainak hála olyan hálózattal rendelkezünk, amely képes elnyelni a pótlólagos mennyiséget” – szögezte le egy bizottsági illetékes, aki hozzátette, hogy krízis esetén meg fog változni a gáz áramlásának iránya Európában, több gáz fog áramlani Nyugatról Keletre és nem fordítva. 

Hírek szerint az uniós válságstáb több forgatókönyvvel is számol háború esetén, a gázszállítás részleges, jelentősebb mértékű és teljes leállásával számolva. De, sok múlik például azon is, hogy mennyi ideig tart egy esetleges krízis. Az orosz földgázszállításoktól leginkább az EU délkelet-európai tagjai függenek, Bulgária például majdnem 100%-ban, de kisebb-nagyobb mértékben 20 uniós ország importál orosz földgázt.