Az EU adatvédelmi biztosa betiltaná a Pegasushoz hasonló kémprogramokat

Az Európai Parlament - amely nemrég egy parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról döntött – keddi plenáris ülésén megvitatta az állampolgárok, köztük politikusok, újságírók, ügyvédek és polgári aktivisták illegális megfigyelését lehetővé tévő kémprogramok EU-n belüli alkalmazását. Az EU igazságügyi biztosa hangsúlyozta, hogy az országok nem használhatják ürügyként a nemzetbiztonságot állampolgáraik illegális megfigyelésére és az alapvető jogok megsértésére.

„A nemzetbiztonság tagállami hatáskör, de ez nem jelenti azt, hogy a kormányok mentesülnek az uniós jognak való megfelelés kötelezettsége alól szimplán azon az alapon, hogy a nemzetbiztonságuk felett őrködnek. Egy nemzetbiztonságot érintő tagállami intézkedés nem veheti elejét az uniós jog alkalmazásának. Az Európai Bíróság vonatkozó ítélete egyértelművé tette, hogy a tagállamoknak meg kell indokolniuk az ilyenfajta igényt” – fejtette ki Didier Reynders a plenáris vitán, amelyen a biztoson és a Tanácsot képviselő francia miniszteren kívül csak a pártcsoportok vezérszónokai szólaltak fel. 

„A mobiltelefonok illegális lehallgatására szolgáló szoftver használata teljesen elfogadhatatlan és a lehető leghatározottabban elítélendő. Valamennyi demokráciában szükségessé válhat a magánélet szentségének a korlátozása a közjó érdekében, de erre csak a bűnözés elleni küzdelem adhat okot” – szögezte le Clément Beaune, az EU-ügyekért felelős francia államminiszter.

Didier Reynders emlékeztetett a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a nyilatkozatára, amelyben határozottan elítélt a kommunikációs rendszerekhez való mindenfajta illegális hozzáférést, illetve kommunikációk illegális eszközökkel történő elfogását. „A tagállami titkosszolgálatok részéről bármilyen kísérlet magánszemélyek adataihoz illegális úton történő hozáférésre elfogadhatatlan” – jegyezte meg a biztos. 

Hozzátette, hogy a Bizottság elvárja, hogy a tagállami adatvédelmi hatóságok kivizsgálják a Pegasus kémprogram használatával összefüggő állításokat. Reyndersnek tudomása van arról, hogy a magyar adatvédelmi hatóság bejelentette az általa lefolytatott vizsgálat eredményeit és hogy a budapesti ügyészség még nem zárta le a nyomozást a Pegasus használatának ügyében. A testület hasonlóan tisztában van azzal, hogy Lengyelországban egy szenátusi különbizottság vizsgálja a kémprogram használatát és a kormány esetleges érintettségét. Az igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy a testület nyomon követi a fejleményeket.

Didier Reynders általánosságban, konkrét országok nevének említése nélkül megjegyezte, hogy ha egyik vagy másik nemzeti adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően kételyek merülnének fel, akkor a Bizottság azt tükröztetni fogja a következő éves jogállami jelentésében, de – ahogy arra már egy tagállam esetében példa is volt – szükség esetén kész kötelezettségszegési eljárást is indítani. 

Jeroen Lenaerts, az Európai Néppárt állampolgári jogi koordinátora szerint a Pegasus-ügy nem a nemzetbiztonságról, hanem a jogállamról szól. Úgy vélte, hogy az egész a technológiával való visszaélésről és a megfelelő fékek és ellensúlyok hiányáról szól. Hozzátette, hogy a Pegasus nem csupán magyar és lengyel, hanem európai és globális ügy. 

Sophie in’t Veld, a Renew témafelelőse az Egyesült Államokat állította példaként az EU elé, amely az ügy kipattanása után feketelistázta a kémszfortvert készítő és értékesítő izraeli céget. Ehhez képest – tette hozzá – a Tanács és az Európai Bizottság mostanáig mélyen hallgatott. „Az állampolgárok politikai célból történő megfigyelése teljesen elfogadhatatlan” – szögezte le a holland képviselőnő, aki másokhoz hasonlóan a lehallgatások dermesztő hatásaira hívta fel a figyelmet. 

Philippe Lambert, az európai zöldek társelnöke szerint a közeljövőben felálló parlamenti vizsgálóbizottságnak ki kell vizsgálnia, mely tagállamok folytattak tiltott gyakorlatot és indokolt esetben szankciókat kell javasolnia. 

A vita kapcsán Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kiemelte: minden tagállamban mardéktalanul érvényesülnie kell, hogy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szervek törvénytelen megfigyelést nem folytathatnak. “2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok törvénytelen megfigyelést nem folytattak és jelenleg sem folytatnak. Mindezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják”- mondta el a delegációvezető.

Közben az európai adatvédelmi biztos az alapvető emberi jogok védelmében a Pegasus és a hasonló kémprogramok betiltását sürgette. Az adatvédelmi biztos nagyon valószínűtlennek mondta azt, hogy a szoftver meg tudott felelni az arányosság elvének. "Az EPDS meggyőződése, hogy a Pegasus képességeivel rendelkező kémprogramok fejlesztésének és alkalmazásának az EU-ban történő betiltása lenne a leghatékonyabb módja az alapvető szabadságjogok védelmének” – szögezte le a Politico által idézett nyilatkozat.