Search
Close

Az orosz iparra mérne megrendítő csapást a második szankciós csomag

Brüsszel, 2022. február 24.
Alig 48 órával az első után, az Európai Unió csütörtök este már a második szankciós intézkedéscsomag elfogadására készült, amely illetékesek szerint „súlyos csapást mér majd az orosz gazdaság egészére és jelentős mértékben korlátozni fogja az orosz ipar teljesítőképességét”. Belgium kormánya a háború elől menekülő ukránok tagállamok közötti elosztására tett javaslatot.

Az EU27-ek vezetői a csütörtök esti válságtanácskozáson néhány napon belül már a második szankciós csomagról készülnek döntést hozni, az orosz gazdaságot sújtó intézkedéseken keresztül nyomást gyakorolva Vlagyimir Putyin orosz elnökre az Ukrajna elleni katonai agresszió megállítása érdekében. 

„Oroszországot el fogjuk számoltatni Ukrajna szuverenitásának és területi egységének felháborító megsértése miatt. Nem csupán a Donbass és nem csak Ukrajna forog kockán, hanem Európa stabilitása és az egész nemzetközi rend, a mi békerendünk” – fogalmazott a NATO főtitkárával és az Európai Tanács elnökével csütörtökön közösen tartott sajtótájékoztatün Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az állam- és kormányfők Charles Michel meghívására csütörtök este azért gyűlnek össze Brüsszelben, hogy hozzájárulásukat adják a sorrendben második szankciós csomagnak, amely uniós és tagállami illetékesek szerint az elsőnél sokkal komolyabb árat fizettet majd gazdaságilag Moszkvával szomszédjának lerohanásáért. „Ez egy olyan csomag, amely nagyon komoly következményei lesznek” – közölte a csúcsot megelőzően egy tagállam magas rangú diplomatája, aki részt vett az előkészítésben.

Von der Leyen szerint az általa előterjesztendő intézkedéscsomag két pilléren nyugszik. A csomag először is olyan pénzügyi szankciókkal sújtaná Oroszországot, amely „nagyon lekorlátozná Oroszországnak a tőkepiacokhoz való hozzáférését. „Az orosz gazdaság az elmúlt hetekben már erőteljes nyomás alá került. Ez most fokozódni fog. A szankciók le fogják fojtani Oroszország gazdasági növekedését: megdrágítják a hitelfelvételt, megnövelik az inflációt, intenzívvé teszik a tőke kiáramlását és fokozatosan erodálni fogják az ország ipari bázisát” – hangsúlyozta a Bizottság elnöke. 

Az intézkedések másik fő eleme korlátozni fogja Oroszország hozzáférését az ipara számára kulcsfontosságú technológiákhoz. „El akarjuk vágni az orosz ipart azoktól a technológiáktól, amelyek nélkülözhetetlenek a jövő építéséhez. Intézkedéseink kulcsterületeken fogják meggyengíteni Oroszország technológiai helyzetét, amiből az orosz elitnek a legtöbb pénze származik” – jelentette ki von der Leyen, aki szerint ezek az intézkedések is komolyan visszavetik majd az egész orosz gazdaságot a jövőben. 

Bár Oroszországnak a SWIFT nemzetközi pénzügyi átutalási rendszerről való lekapcsolása úgy tűnik nem képezi részét a jelenlegi csomagnak, nem titok, hogy egy esetleges későbbi körben erre is sor kerülhet. Egy uniós diplomata szerint a tervezettszankciók egy része rövid időn belül, míg mások közép- és hosszú távon fejtik majd ki romboló hatásukat. 

Az EU állítólag az oligarchák elleni fellépés jogi alapját is szélesebb alapokra kívánja helyezni, még több Putyin közeli oligarchát szankcionálva közvetlenül. 

Brüsszelben úgy tudni, hogy az uniós szankciók miatt Németország és Hollandia könyvelheti majd el a legnagyobb veszteséget, mégsem ez a két tagállam nyújtaná be a számlát és tartana igényt kompenzációra, hanem például Olaszország, amelynek ugyancsak van veszítenivalója. 

Belgium a csúcs előtt azt javasolta, hogy az ukrajnai menekülteket osszák szét a tagállamok között. A csúcson ez a javaslat is az asztalon lesz. Úgy tudni, hogy az orosz invázió első napján már 1 millió ukrán kényszerült elhagyni az otthonát, és közülük sokan Nyugatra tartanak. 

Uniós diplomaták szavaiból kiderül, hogy még ennél is súlyosabb következményekkel járó döntések várnak bevetésre szükség esetén az EU részéről, de az Unió nyitva kíván hagyni egy kiskaput az esetleges tárgyalásos megoldás érdekében. Igaz, ez a Putyinnal több mintegy évtizede tartó konfliktusban eddig soha nem vezetett eredményre. Moszkva, ahogy eddig is, vélhetően most is ellenszankciókat lép majd életbe az EU-val szemben. Az egyik nagy kérdőjel, hogy az orosz elnök vajon kész-e az Európába irányuló gázszállítások részleges vagy teljes leállítására. Az EU gázimportja jelenleg 40%-ban támaszkodik az orosz szállításokra, de vannak országok, amelyek a földgáz 100%-át az oroszoktól kapják.