Search
Close

Az orosz szént „megedzik”, de az olajembargó egyelőre nincs napirenden

Brüsszel, 2022. április 8.
Az EU pénteken elfogadta a sorrendben ötödik szankciós csomagot, megtiltva az orosz szén behozatalát, ami éves szinten 8 milliárd euró orosz exportot érint. Lapunknak Brüsszelben cáfolták azokat a sajtójelentéseket, melyek szerint egyedül Magyarország feküdne keresztbe az Oroszország elleni olajembargónak. A Bizottság egy ilyen forgatókönyvön is dolgozik, de diplomaták szerint nincs ilyen javaslat az asztalon, ezért döntési helyzet sincs.

Az EU-Monitornak nyilatkozó brüsszeli források cáfolták az európai sajtóban megjelent információkat, melyek szerint az EU-tagállamok közül egyedül Magyarország áll a Putyin-rezsimmel szembeni olajembargó útjában. „Nem volt ilyen javaslat, ez (az opció) nincs előkészítve még, fel sem merült ilyen döntési helyzet” – közölte lapunkkal egy nevének mellőzését kérő diplomata, aki arra is utalt, hogy nem az Orbán-kormány az egyetlen az EU-ban, amelynek egy ilyen szankció problémás lehet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány napja az EP-ben nyilvánosan is bejelentette, hogy a testület egy olajembargós javaslat előkészítésén is dolgozik. Josep Borrell pedig azt nyilatkozta a NATO-külügyminiszteri ülést követően, hogy az uniós külügyminiszterek, akik hétfőn találkoznak, az olajembargó kérdését is megvitatják majd.

Pénteken ugyanakkor uniós források visszakozva már azt mondták, hogy nem lesz ilyen vita a külügyminiszteri tanács napirendjén és annak margóján sem, mivel „nincs egységes álláspont” a tagállamok között a kérdésben. Nyilvánvalóan a Bizottság akkor hozza csak be a javaslatot a Tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy nagy eséllyel mag van mögötte az egyhangúság. Ez jelenleg egyértelműen nincs meg, és nem is csupán a magyar kormány miatt. Tudvalevő, hogy többek között a német, az osztrák és néhány más kormány sem támogat jelenleg egy ilyen irányú döntést, jóllehet a harci cselekmények ezeket a fenntartásokat gyorsan felülírhatják.

Az olajembargó egyébként nem jelentene azonnali intézkedést, egy ilyen döntés hatályba léptetése feltehetően több hónap után következne csak be. Ahogy a szénembargó esetén is, amelynek érvényesítésére négy hónapos átmeneti időt szabtak meg a tagállamok, hogy fel lehessen készülni egy ilyen lépés következményeire. Ebből az is következhet, hogy egy esetleges olajembargó tényleges alkalmazása is hónapokat behet igénybe, ami magyarázatot szolgálhat arra, hogy néhány ország, élükön a lengyelekkel miért szeretnének mielőbbi döntést róla. 

A pénteken elfogadott szankciós csomag az alábbi hat pilléren nyugszik:

1.    Orosz szénimport tilalma

•    Az EU teljes embargó alá helyezi a szén minden formájának behozatalát Oroszországból. A tilalom az orosz szénexport negyedét érinti és éves szinten körülbelül 8 milliárd euró bevételtől fosztja meg Oroszországot. A szénembargót négy hónap

2.    Pénzügyi korlátozások

•    Teljes tranzakciós tilalom és vagyonbefagyasztás négy orosz bank esetében, aminek eredményeként teljesen el lesznek vágva a piacoktól. A négy pénzintézet részesedése az orosz bankszektorból 23%.
•    Tilos lesz magas értékű kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtása Oroszországnak. Az intézkedés célja a kiskapuk bezárása. 
•    Tilalom alá esik mostantól a gazdag oroszoknak nyújtott vagyonkezelői tanácsadás is. 

3.    Közlekedés

•    Az EU területén tevékenykedő orosz és belarusz teheráru-fuvarozók is tilalom alá esnek majd. Kivételt képeznek a tiltás alól a mezőgazdasági áruk és az élelmiszerek, a humanitárius segély és az energia. 
•    Orosz zászló alatt hajózó hajók nem köthetnek ki az EU kikötőiben. Kivételt képeznek a gyógyszereket és orvosi eszközöket, élelmiszert, energiát és humanitárius célú segélyeket szállító hajók. 

4.    Célzott exporttilalmak

•    10 milliárd euró értékben exporttilalom olyan területeken, ahol Oroszország rá van szorulva az európai szállításokra. Ezek közé tartoznak a kvantum számítógépek, a fejlettfélvezetők, gépészeti berendezések, a szállítás és a vegyi anyagok. Továbbá a kőolajfinomításnál használt speciális technológiák. Az intézkedés célja, hogy kiszárítsa az orosz technológiai képeségeket és az ipar kapacitásait. 
•    Az exporttilalommal sújtott termékek listáját kiegészítik a repülőgép-üzemanyagokkal és adalékanyagokkal, amelyeket az orosz fegyveres erők használhatnak.

5.    Importtilalmak kiterjesztése

  • Az EU újabb termékek Unióba való behozatalát helyezi tiltólistára 5,5 milliárd euró értékben. Ezek közé tartozik a teljesség igénye nélkül a cement, a gumiáruk, fa-és faáruk, vodka és más égetett szeszek, likőr, kaviár és más tengeri herkentyűk. A timsó-importra elrendelt tilalmat is megerősítik, hogy megakadályozzák a korlátozások kijátszását. 

6.    Oroszország kizárása a közbeszerzési eljárásokból és uniós pénzekből és jogi kérdések

•    Orosz állampolgárok és cégek nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásokon az EU-ban. Korlátozott számú esetben a hatóságok kivételt tehetnek ez alól, ha nincs reális alternatíva. 
•    Pénzügyi és nem pénzügyi jellegű támogatás korlátozása orosz állami tulajdonú, vagy állam által ellenőrzött cégeknek az Euratom és tagállami programok keretében. A Bizottság a kutatási és oktatási területen felbont minden vissza nem térítendő támogatási szerződést, a Horizon 2020, a Horizon Europe, az Euratom és az Erasmus+-t illetően pedig felfüggesztenek minden kifizetést és nem lehet új szerződéseket kötni majd.
•    Kiterjesztik valamennyi hivatalos EU-n belüli valutára a bankjegyek exportjára és az átruházható értékpapírok eladására vonatkozó tilalmakat. 
•    Az intézkedések új köre az ún. kettős felhasználású eszközök és a fejlett technológiák exportkorlátozásai közötti átfedéseket is kezeli. 

A szankciók ötödik körében az EU további 217 magánszemélyt és 18 céget is feketelistára tett. A 217-es keretből 179-en az úgynevezett donyecki és luhanszki szakadár kormány és törvényhozás tagjai. Az EU 2014 óta így már 1091 magánszemély és 80 orosz cég, intézmény és szervezet ellen rendelt el szankciókat. 

A Bizottság április 5-én iránymutatásokat tett közzé arról, hogy a tagállamok milyen szempontok alapján mérjék fel és előzzék meg az EU biztonságára és a közrendre az orosz és belarusz befektetések által jelentett kockázatokat és fenyegetéseket. Brüsszel felszólítja a tagállamokat, hogy ha ezt nem tették volna még meg, sürgősen hozzanak létre a beruházások átvilágításáért és a szankciók érvényesítéséért felelős struktúrákat.