Search
Close

Borrell az oroszokat vádolja a küszöbön álló éhínségért

Brüsszel/Luxembourg, 2022. április 11.
A Donyeck-medencében küszöbön álló orosz offenzívára válaszul az EU pénzzel és fegyverrel fokozni kívánja Ukrajna támogatását – jelentette ki a külügyminiszteri tanács hétfői ülését követően Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki szerint most ugyan nem volt téma, de az orosz kőolaj- és a földgázszállítások elleni szankciók „továbbra is az asztalon vannak”.

Az EU27-ek külügyminiszterei hétfői tanácsülésükön hitet tettek Ukrajna további támogatása mellett, amikor a honvédő háborút folytató ország a közeljövőben „masszív orosz támadásra” készül. „A háború új szakaszáról beszélünk. Masszív támadás lesz az oroszoktól megszokott módon” – szögezte le a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell szerint ezúttal nem voltak napirenden újabb szankciók, de – mint mondta – „semmi sincs kizárva, ideértve a kőolaj és a földgázt érintő szankciókat”. Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter a tanácskozás után kitartott amellett, hogy Magyarország ellenezni fog mindenféle szankciót az orosz kőolaj- és földgázszállítások ellen, mert nem akarja, hogy a háború árát a magyar fogyasztók fizessék meg. 

Ehhez képest az uniós főképviselő a sajtó előtt latolgatásba fogott arról, hogy miért lenne több értelme előbb az olajimportot célba venni, mint az orosz gázbehozatalt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy 2021-ben az EU által Oroszországnak az olajszállításért fizetett összeg a 4-szerese volt a gázénak, 80 milliárd euró 20 milliárd euróval szemben. „Nagyon fontos az olajjal kezdeni, mert jóval nagyobb a számla és könnyebben is helyettesíthető” – jelentette ki Josep Borrell. 

A főképviselő hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború aszimmetrikus sokkhatást gyakorol az uniós országokra, és a menekültáradat, valamint az orosz energiafüggőség miatt „bizonyosan a közösség keleti tagjai kerülnek a legerősebb nyomás alá”. Úgy vélte, hogy mindenki tisztában van a függőségi kockázatokkal, de a legjobb válasz szerinte erre a megújulók és a hidrogén felé való elmozdulás a földgázról és általában a fosszilis üzemanyagokról. 

Borrell visszautasította azt az orosz propagandát, amely a nyugati szankciókat teszi felelőssé a világszerte kibontakozó élelmiszerhiányért. Emlékeztetett rá, hogy az oroszok tartják blokád alatt azokat az ukrán kikötőket, ahol több millió tonna gabona vár elszállításra, és az oroszok szándékosan bombázzák az élelmiszer-raktárakat is. „Az oroszok okoznak élelmiszerhiányt. Miattuk van éhínség a világban” – mutatott rá Josep Borrell.

A főképviselő szerint az eddigi orosz katonai agressziót két jelzővel lehet ihletni. Az egyik, hogy az orosz hadsereg, amely eltakarodott Kijev alól, szerinte kudarcot vallott. A másik az általa horrorisztikusnak nevezett orosz hadviselés. Josep Borrell Mariupolt mártírvárosnak nevezte. 

Borrell egy kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy még egy azonnali gázembargó sem állítaná le néhány hétig biztosan az orosz hadigépezetet, amely éppen a Donyeck-medence elfoglalására készül. 

Annalena Baerbock, német külügyminiszter a luxembourgi tanácsülésen arra sürgette a nyugati országokat, hogy nehézfegyvereket szállítsanak Ukrajnának. A zöldpárti Baerbock szavait sajtójelentések azonnal a szociáldemokrata német kancellár, Olaf Scholz-cal szembeni közvetett kritikaként értelmezték. Scholz ugyanis eddig halogatta a döntést tankok és harckocsik Ukrajnába küldéséről, arra hivatkozva, hogy előbb a partnerekkel kíván erről megállapodni. „Ez most nem a megfelelő idő a kifogásokra. Legfőbb ideje a kreativitásnak és a pragmatizmusnak” – fogalmazott a német külügyminiszter.