A többség korlátaira figyelmezteti az igazságügyi biztos a magyar kormányt

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy meggyőző érveket sorakoztatott fel a jogállami feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindításához Magyarország ellen – közölte kedden az általános ügyek tanácsának luxembourgi ülését követően a testület igazságügyekért felelős tagja. 

Didier Reynders szerint a Bizottság ugyanígy meg van győződve a maga igazáról a magyar gyermekvédelmi törvényt illetően és a jelenleg a kötelezettségszegési eljárás második szakaszában lévő dossziét kész az Európai Bíróság elé vinni. „Biztosak vagyunk abban, hogy a törvény hátrányosan megkülönbözteti az LGBTIQ közösség tagjait. Ez az álláspontunk, és készek vagyunk a Bírósághoz fordulni” – szögezte le a biztos az általános ügyek tanácsának ülését követően, amelyen az úgynevezett jogállamisági párbeszéd keretében öt uniós tagállam – Ausztria, Hollandia, Luxemburg, Málta és Magyarország – került terítékre. 

Az igazságügyi biztos az április 3-i magyar választás és az ugyanaznap megrendezett népszavazás eredményére reagálva megjegyezte, hogy még egy nagy többség sem jogosíthat fel a kisebbségek diszkriminálására. „Csak azt akarjuk világossá tenni, hogy még a lakosság nagy többsége ellenében is meg kell védeni a kisebbségeket, és nem hallgathatunk akkor, ha diszkriminációt látunk. A jogállam a nagy többségnek is korlátokat szab” – fejtette ki Didier Reynders.

A biztos a magyar igazságszolgáltatás digitalizációjának méltatása mellett aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupció-ellenes keret, a médiakörnyezet és a fékek és ellensúlyok állapota miatt. Külön is kitért a médiára, rámutatva arra, hogy „a jelentős mértékű állami hirdetések továbbra is lehetővé tették a kormány számára a közvetett politikai befolyásolást. Ezenkívül a Klubrádió frekvenciájának az elvételét is megemlítette, hozzátéve, hogy az ilyesféle kihívások van szükség arra, hogy a 27-ek miniszterei őszinte és nyílt vitát folytassanak.

Reynders konstatálta, hogy a magyar választás után folytatódik a párbeszéd a felek között a 2022-es jogállami országjelentésről. 

A Népszava értesülése szerint kilenc tagállam, köztük Németország, Olaszország és Belgium szólt hozzá a magyar vitához, elsősorban arról érdeklődve a magyar miniszternél, hogy a kormány kész-e orvosolni a Bizottság által kifejtett aggodalmakat. 

Varga Judit twitteren és az FB-n azt nyilatkozta, hogy a kormány nyitott a párbeszédre, de elutasítja a kettős mércét. 

Magyarország az általános ügyek tanácsának következő, májusi ülésén is napirenden lesz, ezúttal a 7-ik cikk szerinti eljárás keretében, amikor is meghallgatást tart az EU soros francia elnöksége.