Search
Close

Magyarország és Szlovákia 2023 végéig még vásárolhatna orosz kőolajat

Brüsszel/Strasbourg, 2022. május 4.
Az orosz kőolajimport 6 hónap alatt, a finomított termékek év végéig történő kivezetésére tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság, amely ugyanakkor bizonyos feltételek mellett Magyarországot és Szlovákiát 2023. végéig mentesítené az embargós intézkedés végrehajtása alól. A 6-ik szankciós csomag további három kulcsfontosságú orosz pénzintézetet is „lekapcsol” a SWIFT-rendszerről, betiltja három állami propaganda adó sugárzását és korlátozó intézkedéseket vezet be a bucsai vérengzésért felelős magas rangú katonatisztek ellen.

Teljes körű olajimport-embargót javasol az Európai Bizottság Oroszország ellen – jelentette be szerdán az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, a testület elnöke. Mint közölte, a tilalom az orosz kőolaj minden formáját érinteni fogja: a vezetékes és a tankhajón szállított kőolajat, a nyers és a finomított olajat egyaránt.

Brüsszel javaslata alapján az EU hat hónap alatt fokozatosan vezetné ki az orosz kőolajat és legkésőbb az év végéig a finomított termékeket, hogy időt hagyjon a tagállamoknak és a nemzetközi partnereknek alternatív beszerzési útvonalak beazonosítására és mérsékelje ezáltal a világpiacokra gyakorolt hatást. „Azaz maximalizáljuk a nyomást Oroszországra, miközben minimalizáljuk a járulékos károkat a magunk és nemzetközi partnereink számára” – hangsúlyozta a Bizottság elnöke, aki szerdán az EP plenáris ülésén ismertette a hatodik szankciós csomag fő elemeit. 

A Politico által megszerzett bizottsági javaslat – amelyet szerda délután már megvitatnak a tagállamok nagykövetei – Magyarország és Szlovákia esetében 2023 végéig lehetőséget adna az orosz kőolaj-import leállítására. A szankciós javaslat vonatkozó része szerint „az illetékes hatóságok Magyarországon és Szlovákiában engedélyezhetik azoknak a szerződéseknek 2023. december 31-ig történő végrehajtását, amelyeket az új szankciós csomag hatályba lépése előtt kötöttek, vagy az ilyen szerződések végrehajtásához szükséges kiegészítő megállapodásokat”. A két országnak értesítenie kell majd a Bizottságot a mentesség alkalmazására vonatkozó terveiről, és ismertetnie kell minden érvényben lévő olajszállítási szerződés fő paramétereit. 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyanakkor szerdán FB-üzenetében azt mondta, hogy a szankciós javaslat a magyar kormány számára ebben a formában elfogadhatatlan. Budapest csak azzal a feltétellel járul hozzá az olajembargóhoz, ha az olajvezetékekre nem terjesztik ki azt - hangsúlyozta. 

Magyarország a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján 46,3%-ban, Szlovákia pedig 77,5%-ban függ az orosz kőolajimporttól (nyersolaj és finomított olaj egyaránt). Litvánia, Finnország és Lengyelország magyarországnál is nagyobb mértékben, de ezek a tagállamok vagy eleve le kívánnak válni év végéig az orosz fosszilis energiaimportról, vagy máshonnan tudják pótolni a kieső orosz kőolajszállítást. 

„Ezúttal az orosz olajtól való függőségünk kérdését tűzzük napirendre. A félreértés elkerülése végett, ez nem lesz könnyű. Egyes tagállamok végletesen függenek az orosz kőolajtól” – szögezte le von der Leyen a képviselők előtt. 
Az ukrajnai háború február 24-i kirobbantása óta sorrendben hatodik uniós szankciós csomag további három, az orosz bankrendszer működése szempontjából lényeges pénzintézetet leválaszt a Belgiumban működő SWIFT nemzetközi bankközi átutalási rendszerről. Közöttük van a legnagyobb orosz pénzintézet, az orosz piac harmadát lefedő a Sberbank, valamint a Moszkvai Hitelbank és az Orosz Agrárbank. „Olyan bankokat veszünk célba, amelyek rendszerszinten létfontosságúak az orosz pénzügyi rendszer és Putyin rombolásra való képességében. Ez az intézkedés meg fogja szilárdítani az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszertől” – jegyezte meg a Bizottság elnöke. 

Az EU Brüsszel javaslatára magas rangú orosz tiszteket és más személyeket is feketelistázhat, akiknek közük volt a bucsai vérengzéshez, illetve felelősek Mariupol várásának „embertelen ostromáért”. „Ez fontos üzenetet küld a Kreml háborújában résztvevő valamennyi elkövetőnek: tudjuk, kik vagytok és el fogunk számoltatni titeket” – hangsúlyozta von der Leyen. A Politico úgy tudja, hogy Kirill patriarcha, az orosz pravoszláv egyház feje is szerepel a listán. 

Végezetül a Bizottság három nagy orosz állami TV- csatorna sugárzásának EU-szerte történő betiltását is kezdeményezi, amelyek mostantól semmilyen formában nem tudnak majd hazugságpropagandát terjeszteni Európában. Ezek: Rosszija/RTR, Russia24 és TV Centre International) Az EU ezentúl az orosz vállalatoknak Európából nyújtott könyvelési és tanácsadási szolgáltatásokat is tilalom alá helyezi majd.  
„Ezekkel az intézkedésekkel megfosztjuk az orosz gazdaságot a diverzifikálás és a modernizáció lehetőségétől. Putyin el akarta törölni Ukrajnát a térképről. Egyértelmű, hogy ez nem fog sikerülni. Ellenkezőleg: Ukrajna még jobban egységbe forrt. És saját országa, Oroszország hanyatlóban van” – vélekedett az Európai Bizottság elnöke.