Megfelezheti a magyar növekedést a szomszédban zajló háború

Az ukrajnai háború – ahogy arra számítani lehetett – az idei és a jövő évi magyarországi növekedési kilátásokra is árnyékot vet, az Európai Bizottság hétfőn bemutatott tavaszi előrejelzése szerint 2021-hez képest a felére eshet vissza a reál GDP növekedésének üteme. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tavalyi 7,1% után a magyar gazdaság növekedése a legfrissebb prognózis szerint 2022-ben a GDP 3,6%-ra, 2023-ban pedig 2,6%-ra lassulhat le. 

Brüsszel most a magánfogyasztás lendületvesztésével számol, miután az év eleji keresletélénkítő intézkedések (20%-os minimálbér emelkedés, 13-ik havi nyugdíj és családi adóvisszatérítés) hatásai kifutnak és a magas infláció erodálni fogja a háztartások vásárló erejét. 

A beruházásokat előreláthatóan visszafogja a gyengülő belső kereslet, a geopolitikai helyzet bizonytalanságai, a magasabb finanszírozási költségek és a költségvetés konszolidálására irányuló erőfeszítések is – mutatnak rá Brüsszelben. 

A magyar exportot kedvezőtlenül befolyásolja majd a gyengébb külső kereslet, az Oroszország elleni szankciók és az inputok terén jelentkező hiányok. A magasabb nyersanyagárak rontani fogják a külső egyensúlyt, aminek eredményeként a Bizottságnál 2022-ben a GDP 5,5%-ra tippelik a folyó fizetési mérleg hiányát. 

Ráadásul a nettó energia import költségei idén akár a GDP 3 százalékponttal is nőhetnek. Jövőre a folyó fizetési mérleg hiányát alacsonyabb szintre, 3,5%-ra jósolja a prognózis. 

Az Európai Bizottság Magyarországon is az infláció megugrására számít 2022-ben az előző évi 5,2%-ról 9%-ra (Litvániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban és Észtországban ennél is magasabb, kétszámjegyű lehet a pénzromlás). Ennek közvetlen okaként a cégköltségek jelentős mértékű növekedését, a kereslet felőli nyomást és a forintárfolyam romlását jelöli meg gazdasági előrejelzésében a Bizottság. 

2023-ra ugyanakkor 4,1%-ra csökkenhet az infláció, ahogy a fogyasztói árak hozzáigazodnak a magasabb termelési költségekhez, és a csökkenő kereslet mérsékelni fogja az áremelkedést. 

Az Európai Bizottság a hatósági árakat, amelyek fennmaradásával számol a prognózis 2022-ben és 2023-ban egyaránt, az inflációt potenciálisan növelő, a GDP-t pedig csökkentő kockázati faktornak tekinti, bár azt nem fejti ki, hogy miért. A GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzés számára további negatív kockázatot jelent Magyarország közelsége a háborús övezethez és az uniós átlagnál szorosabb kereskedelmi kapcsolatai Oroszországgal és Ukrajnával, de ugyanilyen tényezőnek számít az energiaimporttól való függőség. 

Mint a prognózis aláhúzza, a 2021-es dinamikus gazdasági növekedés miatt a magyar közpénzügyek a vártnál jobban alakultak, az államadósság szintjének GDP-arányosan 76,8%-ra való mérséklődésével, és a 6,8%-ot elérő államháztartási hiánnyal. 

Brüsszel 2022-ben is magas, a GDP 6%-a körüli államháztartási hiányt jósol, ami a fent említett számos expanziós intézkedést és a magas energiaárakkal összefüggő pótlólagos kiadásokat tükrözi. 

A nominális GDP folytatólagosan dinamikus növekedésének és a „diszkrecionális” költségvetési kiadások részleges visszafogásának betudhatóan a deficit 2023-ban a GDP 4,9%-ra csökkenhet az Európai Bizottság várakozásai szerint. 
A testület megjegyzi, hogy bizonyos közpénzből finanszírozott beruházások elhalasztásáról szóló döntés és az uniós alapok lassuló abszorpciója kevésbé dinamikus tőkekibocsátás-növekedést eredményez majd 2022-ben és 2023-ban.  

A rövid jelentés azt is megemlíti, hogy az energia kiskereskedelmi árak (rezsicsökkentés) a bekerülési költség alatt vannak, ami várakozások szerint számottevő veszteségekhez vezet majd a túlnyomórészt állami kézben lévő közmű-szektorban. 

Az előrejelzés azzal számol, hogy 2022-ben a GDP 1,1%-át, 2023-ban pedig további 0,7%-át fordítják majd tőkeinjekció formájában az említett cégek veszteségeinek pótlására. A szárnyaló energiaárak kompenzálására irányuló intézkedések összegét pedig 2022-ben a GDP 0,1%-ra becsülik a Bizottságnál. 

Az államadósság szintje a 2021-es GDP-arányosan 76,8%-ról a mostani előrejelzés szerint 2022-ben előbb 76,4%-ra, majd a következő évben 76,1%-ra csökkenhet. Mint a Bizottság megjegyzi, a nominális GDP-növekedési magas szintje támogatja az adósság lebontását és jelentős részt közömbösíteni fogja a magas államháztartási hiányt. Az adósságszolgálat költségei ugyanakkor elsősorban a romló finanszírozási feltételek miatt 2023-ra akár a GDP 3%-át is felemészthetik (2020-ban még csak a GDP 2,3%-át). 

Az anyagból az is kiderül, hogy a Bizottság előrejelzésénél figyelembe vette az RRF vissza nem térítendő támogatásaiból finanszírozandó kiadásokat, jóllehet a magyar helyreállítási terv elfogadása tovább késik. A kiadások mértékét 2022-ben a GDP 0,6%-ra, jövőre pedig 0,8%-ra becsüli az Európai Bizottság.