Szijjártó nem hiszi, hogy a Bizottság elfogadható ajánlatot tesz

Brüsszel, 2022. május 16.

A magyar külügyminiszter sem igazán bízik abban, hogy az Európai Bizottság a magyar igényeknek megfelelő pénzügyi javaslattal rukkol elő az olajembargó elfogadása érdekében, ezért a legegyszerűbb megoldásnak azt tartaná, ha az EU mentességet adna a kőolaj csővezetékes szállítására. A külügyi tanács üléséről távozva az ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy biztos az olajembargóban, a kérdés csak annak időzítése, valamint az, hogy az EU milyen árat fog fizetni érte.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn közölte, hogy a kormány továbbra is várja az Európai Bizottság javaslatát az olajembargós akadályelhárítás ügyében, de maga sem tartja valószínűnek, hogy lesz egyáltalán a magyar igényeket kielégítő javaslat. „Ezért, ha az EU olajembargót akar, adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez lenne a legegyszerűbb megoldás” – jelentette ki Szijjártó Péter, aki szokásához híven ezúttal is csak a kormánypárti sajtónak nyilatkozott a külügyi tanács hétfői ülése közben.

Mint Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az olajembargóról a megállapodás eleve nem volt tervbe véve, arra viszont jó alkalmat kínált a tanácskozás, hogy a külügyminiszterek megismerkedjenek azokkal a körülményekkel, amelyek megnehezítik Budapest számára az orosz kőolajexport teljes leállításába való beleegyezést. Borrell szerint a magyar külügyminiszter „gazdasági és technikai”, és nem politikai természetű érvekkel támasztotta alá a magyar álláspontot.

Szijjártó napközben tartott sajtótájékoztatóján megismételte, hogy a szászhalombattai olajfinomító átállításának 500-550 millió euró lenne a költsége, míg a Magyarországot a horvát tengerparttal összekötő Adria-kőolajvezeték kapacitásbővítése további 200 millió euró összegű beruházást igényelne. És – a külügyminiszter szavaival – „mindezek után jönne” a magyarországi üzemanyagokra gyakorolt hatás, a szerinte 55-60%-os üzemanyagdrágulás, és minden kőolajból származtatott termék árának emelkedése. „Komolyan gondolja-e bárki, hogy egy körülbelül 280 milliárd forintos beruházást kellene eszközölni csak azért, hogy 55-60%-kal megnöveljük az üzemanyagok árát?” – tette fel a kérdést, értetlenségének adva hangot afölött, hogy „miért a magyar emberekkel kell megfizettetni egy olyan háborút, amiért nem ők a felelősek”.

Szijjártó ezt követően egy olyan összeget említett, amelyről korábban nem lehetett hallani és amit a nemzetközi sajtó egy része – megítélésünk szerint tévesen – úgy értelmezett, hogy a magyar pénzügyi igény bejelentéséről van szó. A külügyminiszter konkrétan azt mondta, hogy a kormány javaslatot vár a Bizottságtól a beruházások finanszírozására és az áremelkedések kompenzálására vagy megelőzésére. Majd hozzátette, hogy „ehhez nem másra lenne szükség, mint a teljes magyar energiaszerkezet modernizálására, 15-18 milliárd eurós nagyságrendben”. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy a magyar kormány ezt az összeget kéri Brüsszeltől cserébe azért, hogy hozzá tudjon járulni az olajembargóhoz.

Az EU-Monitor úgy tudja, hogy a kormány valóban merész anyagi igényekkel lépett fel, de a Szijjártó által fent említett összeg túlzó. Egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva Josep Borrell is azt mondta, hogy „más számokat hallott, de azok elég nagyok”.

A főképviselő úgy vélte, hogy a magyarok által felhozott problémák túl technikai jellegűek voltak ahhoz, hogy azokat a külügyminiszterek tisztázhatták volna, ezért a dossziét visszautalták a nagykövetek elé. Amikor a Politico arról kérdezte, hogy heteket, vagy napokat vehet igénybe az orosz olaj szankcionálásáról a megállapodás, Borrel azt mondta, hogy „remélem nem tat tovább, de azt nem tudom megmondani, hogy egy, vagy két hétig tart majd”.

Dmitro Kuleba, ukrán külügyminiszter – aki eszmecserét folytatott az EU27-kel – újságíróknak nyilatkozva kétségbe vonta azt, hogy a hatodik szankciós csomagot az olajembargó nélkül fogadná el az EU. „Ukrajna ellenezne egy ilyen csomagot. Meggyőződésem, hogy az olajembargó átmegy, csupán az a kérdés, hogy mikor és milyen árat kell majd fizetnie az EU-nak érte” – közölte.

Az ukrán külügyminiszter úgy vélte, hogy nem Kijev, hanem az EU dolga, hogy dűlőre jusson Orbán Viktorral. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem örül a döntés elhúzódásának, és félő, hogy az EU kifut az időből.

Magyar kollégája viszont éppen az olajembargó értelmét vonta kétségbe úgy, hogy a Bizottság javaslata szerint legkorábban csak egy fél év múlva lépne hatályba, és ezért – szerinte – rövid távon semmilyen hatása nem lenne a háborúra.