Megkapja Magyarország a felmentést az olajembargó alól, de ára lesz

Brüsszel, 2022. május 29.

Hétfő reggel újra tárgyalóasztalhoz ülnek az EU-tagállamok nagykövetei, hogy megállapodjanak az olajembargóról, amely a délután kezdődő EU-csúcson is szóba kerül majd. A tagállamok készek átmenetileg mentesíteni az embargó alól a csővezetékes orosz olajszállításokat, de cserébe biztosítékokat kérnek arra, hogy a Magyarországnak és néhány más tagállamnak továbbra is rendelkezésre álló olcsó orosz kőolaj csak minimális mértékben torzítsa a versenyt a belső piacon.

Magyarország, Szlovákia és Csehország átmenetileg mentesülni fog az orosz kőolajimportot sújtó uniós embargó alól, amely alól felmentést kap a csővezetéken át szállított kőolaj. Ez a kompromisszum körvonalazódik a tagállami nagykövetek tárgyalásain, amelyek a vasárnapi eredménytelen kísérlet után hétfő reggel folytatódnak. A megoldás jogi formába öntése elsősorban az intézkedés bonyolult belső piaci és technikai aspektusai miatt diplomaták várakozása szerint szerdára, vagy a következő napokra tolódhat.

Vasárnap este még teljesen bizonytalan volt a helyzet egy, a hétfői EU-csúcs előtti gyors alku esélyeit illetően, de a sajtónak nyilatkozó uniós források biztosra vették, hogy a téma így is, úgy is elkerülhetetlenül terítéken lesz majd az állam- és kormányfők hétfőn délután kezdődő és keddbe átnyúló rendkívüli ülésén. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor, magyar miniszterelnök levélben kérte Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy az olajembargó kérdése semmiképpen se kerüljön napirendre. EU-tisztviselők szerint ugyanakkor azóta változott a helyzet, mert a Tanácsban előrehaladtak a tárgyalások a megállapodásról, amely elhárítaná az akadályt az Oroszországot sújtó szankciók hatodik hullámának az elfogadása előtt.

Ehhez azonban még néhány kérdés tisztázásra vár, és ezek közül talán a legfontosabb, hogy milyen kiegyensúlyozó intézkedéseket léptessen életbe az EU annak érdekében, hogy a magyaroknak és másoknak teendő szolidaritási gesztus ne érintse hátrányosan más országok cégeit, amelyek az embargót követően az orosznál drágább kőolajat lesznek kénytelenek finomítani és feldolgozni.

„Kivétel nélkül mindenki lépni akar a szankciókkal. Ezért egy kismértékű és időben korlátozott versenytorzító hatást készek vagyunk elfogadni a belső piacon, ha ez az ára az embargó elfogadásának” – jelentette ki egy uniós tagállam magas beosztású diplomatája, aki megértéssel beszélt a magyar kormány által jelzett ellátásbiztonsági problémákról.

Több diplomata is megerősítette, hogy most az áll a vita középpontjában, hogy milyen intézkedésekkel biztosítsák a belső piacon a tisztességes versenyt. Ennek érdekében az érintett országok a szankciók alóli derogáció idejére megtiltanák az olcsó orosz kőolajból előállított dízel és más származtatott termékek más uniós tagállamokba történő exportját. „Nem szeretnénk azt, ha a nagyon olcsó orosz kőolajat Magyarországon kívül használnák” – jegyezte meg egy tagállami illetékes. Ezt azonban egyes források szerint a MOL érdekeit is védő magyar kormány túl nagy korlátozásnak tekintené a derogációért cserébe.

Egyesek külön adót vetnének az orosz kőolajból készült termékekre, de egy diplomata szerint ez a megoldás végül lekerült a napirendről.

A dossziéról több napja egyeztető diplomaták is meglepődésüknek adtak hangot, hogy a derogáció megadása, illetve annak kiegyensúlyozása milyen nehéz technikai és jogi feladvány elé állította az EU-t. Ugyanezek a források az Európai Bizottságra mutatva megjegyezték, hogy az olajembargóról folyó tárgyalások előtt hatástanulmányt kellett volna készíteni, hogy tisztában legyenek a kockázatokkal.

Magyarország egyelőre elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a derogációt bármilyen dátumhoz kössék. „Ha én lennék az ő helyükben és csak egy irányból kapnék kőolajat, én sem mennék bele időpontba anélkül, hogy nem látnék garanciákat alternatív útvonalakra” – szögezte le egy EU-tisztviselő, aki szerint a magyar kormány „különösen egy Ukrajnán át vezető csővezeték miatt aggódik”. Bár az aggodalom konkrét tárgyát a forrás sem ismeri, vélhetően a Barátság kőolajvezetékre és az annak esetleges leállítására vonatkozó ukrán nyilatkozatra utalt.

Diplomaták szerint a magyar kormány egyéb garanciákat is kér a szankciós csomag jóváhagyásáért cserébe, de ezekről külön egyeztet az Európai Bizottsággal.

Ha az olajembargóból végül lesz valami, akkor az átmenetileg csak a tankhajókon szállított orosz kőolajbehozatalt érinti majd, amely becslések szerint a teljes orosz kőolajimportnak nagyjából a kétharmadát teszi ki. Ettől némileg eltérő információ az, miszerint csővezetéken jelenleg naponta 720 ezer hordó, míg hajókon 1,57 millió hordó orosz kőolaj érkezik.

„A kőolajembargó kitárgyalása még a könnyebb dolog. A földgázé még ennél is nehezebb lenne. Ezért is kell most nagyon óvatosnak lennünk” – hangsúlyozta vasárnap egy magas rangú EU-diplomata, hozzátéve, hogy már csak az utolsó métereket kell teljesíteni a megállapodásig.