Search
Close

Magyarország mentességet kapott, az Európai Bizottság arcvesztést került el

Brüsszel, 2022. június 1.
Csaknem egy hónapos kemény politikai harc, nyilatkozatháború, és médianyomás után mind Brüsszel, mind Budapest örömmel és megkönnyebbüléssel fogadta a kedd hajnalban megszületett elvi egyetértést és politikai nyilatkozatot az Oroszország elleni 6. szankciós csomag, és benne a kőolajembargó elfogadásáról.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a tárgyalások végig feszült hangulatúak voltak. Orbán Balázs úgy fogalmazott magyar sajtóorgánumoknak, hogy a magyar kormányfő nem hagyott kétséget afelől, hogy csak a garanciák szavatolása esetén járul hozzá az uniós kőolajembargóhoz. 

„Akkor volt a fordulópont, amikor a brüsszeli vezetés és az egyes szankciós csomagokat erőltető országok számára nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország az utolsó pillanatig ki fog tartani az álláspontja mellett, és végül megkaptuk sorba azokat a garanciákat, ott vannak a tanácsi következtetésekben, amelyek nekünk fontosak. Így a magyar célok teljesültek. „-adott betekintést a zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokba Orbán Balázs. 

Az uniós egység felmutatása az európai intézmények számára hitelességi kérdéssé vált, azután, hogy május elején Ursula von der Leyen előkészítés és előzetes politikai egyeztetés nélkül jelentette be az orosz kőolaj elleni uniós büntetőintézkedést is magában foglaló javaslatcsomagot. Magyarország nyilvánosan tiltakozott, jelezve, hogy az orosz energiaforrásnak nagy mértékben kitett ország gazdasága az orosz kőolaj nélkül megbénul. Míg a magyar kormány nyíltan blokkolta a szankciós csomag elfogadását, egyes nyilatkozatok, sőt uniós források is utaltak arra, hogy a háttérben 6-8 tagállam is drukkol Magyarországnak, hogy sikerrel járjon a mentesség kiharcolásáért folyó tárgyalásokon. Orbán Balázs keddi nyilatkozata először nevesített ebből három országot: Ausztriát, Csehországot és Szlovákiát, amelyek- mint monda- az egy hónapos tárgyalássorozat alatt végig Magyarország mellett álltak. Valószínűsíthető, hogy a mentesség lehetősége mellett kardoskodhatott Málta, Ciprus és Görögország is. Ez a három, nagy tengeri kikötőkkel rendelkező tagállam gazdasága nagy mértékben függ az orosz kőolajszállítástól. Szinte most is elbújnak a hírekben, de ők is mentességet kaptak, igaz másfajtát: ők tankerhajóikkal továbbra is szállíthatnak orosz kőolajat. Bulgária 2024- végéig kapott haladékot az orosz kőolaj tengeri szállítására, Horvátország pedig mentességet kaphat a vákuumgázolaj behozatalára, amelyet többek között a benzin és a bután előállítására használnak. 

Az orosz kőolaj behozatali tilalma az Európába érkező mennyiség 90%-át érinti, miután Lengyelország és Németország önként vállalta, hogy 2022 végén önként leválik a Barátság kőolajvezeték északi ágáról. 

Magyarország a tárgyalásokon elérte, hogy átmenetileg meghatározatlan időre mentesüljön a csővezetéken érkezőorosz kőolaj tilalma alól. Ezenkívül ígéretet kapott arról- és ez a következtetésekbe is bekerült- hogy vészhelyzetben, vagy ahogy a szöveg fogalmaz „hirtelen ellátási zavarok esetén” az Európai Unió megfelelő intézkedésekkel biztosítja Magyarország számára a gazdaság folyamatos működéséhez szükséges kőolaj-ellátást. 

Az, hogy milyen időtartamra szól Magyarország számára a mentesség, és hogyan kell az orosz kőolajról más típusú nyersanyag behozatalára és finomítására átállni, újabb politikai kérdéseket vet fel. Ezeket egy következő uniós csúcson vitathatják meg az állam-és kormányfők. Mark Rutte holland miniszterelnök azt javasolta, hogy a téma már a június végi csúcstalálkozón napirenden legyen. A magyar kormány szerint ez a vita a finanszírozás kérdését is megnyitja. Álláspontja szerint ugyanis az orosz kőolajról való átálláshoz kb.700 millió dolláros beruházás szükséges, amely után a benzin minden bizonnyal drágább lesz a mostaninál. Ezért, ha Brüsszel geopolitikai átállást szorgalmaz az energiahordozók terén, támogatást kell nyújtania a tagállamoknak. Magyarország a mentesség felülvizsgálatáról szóló újabb uniós csúcson várhatóan felhozza azt is, hogy a koronavírus utáni, a gazdaság talpra állását szolgáló helyreállítási tervét még el sem fogadta az Európai Bizottság, miközben számos tagállamnak már ki is utaltak uniós forrásokat a Helyreállítási Alapból. Emiatt Magyarország versenyhátrányba került. A finanszírozás ügyében azonban már nem a brüsszeli intézményekkel, hanem az állam-és kormányfők tanácsában kell megharcolni az álláspontját a magyar kormánynak.