Search
Close

Olaf Scholz: „Ukrajna az európai családhoz tartozik”

Brüsszel, 2022. június 17.
Történelmi látogatásra csütörtökön Kijevbe utazott Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román államfő. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való kijevi találkozóval még az Európai Bizottság pénteki bejelentés előtt jelezték: támogatják és elfogadják Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát. Nemcsak a látogatás tényével, hanem a közös sajtótájékoztatójuk pozitív üzeneteivel is eloszlatták a korábbi kételyeket Ukrajna uniós jövőjének támogatásával kapcsolatban. A német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Németország a pozitív döntés mellett áll, és Ukrajna az „európai családhoz tartozik”.

Olaf Sholz, aki május elején kínos diplomáciai botrányba keveredett a német elnök, Frank-Walter Steinmeier ukrajnai látogatásának kijevi megtagadása miatt, és akit Ukrajna németországi nagykövete „sértett májas hurkának” nevezett, korábban még vonakodó álláspontot fogalmazott meg: május közepén a német parlamentben azt mondta, hogy Ukrajna nem válhat gyorsított eljárásban az Európai Unió tagjává. 

A német kancellár tegnapi kijevi sajtótájékoztatóján a Ukrajna tagjelölti státuszának támogatása mellett ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU-bővítés „egyértelmű kritériumok függvénye”, amelyeknek „minden jelöltnek meg kell felelnie”, és külön felhívta a figyelmet a demokrácia és a jogállamiság érvényesülésére. Hozzátette azt is, hogy maga az Európai Unió is reformra szorul, például az egyhangú külpolitikai döntések terén, amelynek hiánya hátráltatja a blokk gyors cselekvését és döntését.  

Az Európai Bizottság pénteki ajánlása minden bizonnyal szigorú feltételeket fog támasztani Ukrajnával, Moldovával és Grúziával szemben a tagjelölti státusz fejében. Kiszivárgott hírek szerint főleg a demokratikus és intézményi reformok terén, illetve a korrupció elleni küzdelem ügyében fog ragaszkodni reformokhoz. Brüsszeli források szerint elképzelhető az is, hogy Ukrajnának békemegállapodást kell kötne Oroszországgal, mielőtt bármilyen tárgyalást kezdhetne az EU-val. 

A nagy kérdés az, hogy az Európai Bizottság javaslata előbb megadja a tagjelölti státuszt, majd ezután követel meg kritériumokat Ukrajnától, Moldovától és Grúziától, vagy a tagjelölti státusz megadását köti feltételekhez. Úgy tudjuk, hogy a sorrendiségről a Bizottságon belül is nagy a megosztottság. 

Az Európai Bizottság pénteken nyilvánosságra kerülő javaslata a jövő héten az uniós csúcs egyik legfontosabb témája lesz. Az előterjesztésről a végső döntést az állam-és kormányfők hozzák meg, akik a jövő héten csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben. 

Információink szerint Magyarország az egység érdekében felsorakozik majd a közös uniós döntéshez a kérdésben. A magyar álláspont korábban is az volt, hogy Ukrajnának európai perspektívát kell adni, de eközben a nyugat-balkáni bővítés hitelességének nem szabad sérülnie.  

Ezt hangsúlyozta a héten Várhelyi Olivér szomszédság is bővítéspolitikai biztos is a héten a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub rendezvényén. A magyar biztos szerint Ukrajna, Moldova és Grúzia jelentkezése akár még lökést is adhat a nyugat-balkáni bővítésnek és elmozdíthatja azt az évek óta húzódó holtpontról.  

„Ez a három ország egyből arra gondolt, hogy az EU-hoz való csatlakozás a hosszú távú záloga a biztonságnak, a békének és a prosperitásnak. Most Európának meg kell mutatnia, hogy ez így van."- fogalmazott Várhelyi Olivér az EU-Monitornak.

Magyarország Moldova uniós tagjelöltségét is támogatja. Erről Orbán Viktor biztosította  Natalia Gavrilita moldáv miniszterelnököt, akivel tegnap telefonon egyeztetett az ukrajnai háborúról és Moldova európai integrációjáról.