Az Európai Bizottságot támadta az EP baloldala az újabb magyar vitán
Már hétfő este az Európai Parlament költségvetési bizottságának strasbourgi ülésén baloldali képviselők azt a feltételezést fogalmazták meg, hogy a magyar vállalások papíron maradnak. Egyben azzal támadták a Bizottságot, hogy meg kellett volna várnia a magyar vállalások eredményeit, és csak azután dönthetett volna a befagyasztott pénzek feloldásáról.
A Fidesz képviselői ugyanakkor megkérdőjelezték, hogy miért rendez az Európai Parlament vitát a jogállamisági feltételesség ügyében, miközben az eljárás folyamatban van. Mint fogalmaztak: az újabb Magyarországról szóló plenáris vita nyomásgyakorlás az Európai Bizottságra, és a pénzügyminiszterek tanácsára is, hiszen ez utóbbi fogja ugyanis értékelni a magyar vállalások teljesültét november végén.
Míg három hete, a francia zöldpárti képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield által készített jelentés vitáján körülbelül 60-70 képviselő volt jelen az ülésteremben, az EU Monitor által megszámoltak szerint kedden a 705-ből 30 képviselőt érdekelt a magyar jogállamiság kapcsán rendezett újabb csörte. Úgy tudjuk, hogy az újabb vitát a zöldek kérésére vették napirendre. Mint hozzászólalásaikban utaltak rá, azt vélelmezik, hogy az Európai Bizottság nyitott a magyar vállalások elfogadására, ami egyben a Magyarország ellen folyó jogállamisági kondicionalitási eljárás lezárását is jelentheti.
Az Európai Bizottság képviseletében a vitán Johannes Hahn költségvetési biztos sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány 17 korrupcióellenes vállalása az utolsó pillanatban született meg. Ugyanakkor, mint fogalmazott: az intézkedéscsomag - például a közbeszerzési törvény módosítása vagy a független korrupcióellenes hatóság felállítása- „konstruktív párbeszéd” során születetett. A költségvetési biztos egyben előremutató, fontos „korrekciós” intézkedéseknek nevezte a magyar vállalásokat.
A baloldali felszólalók: szocialista, liberális és zöld képviselők többége viszont kétségét fejezte ki a tervezett és eljárásban alatt lévő intézkedésekkel kapcsoltban. Voltak, akik szerint azok csak „papíron leírt”, üres ígéretek az uniós pénzelvonás elkerülésére: Mások kevesellték a Bizottság által befagyasztott források mértékét, és a 15%-os forrásmegvonás lényeges növelését követelték. Egyes képviselők pedig azért támadták az Európai Bizottságot, mert az 2 hónap haladékot adott az Orbán-kormánynak a vállalások teljesítésére, emiatt azzal vádolták a testületet, hogy „alkudozik” a jogállamiságról.
Az Európai Konzervatívok és az Identitás és Demokrácia frakció képviselői pedig az Európai Bizottságot és baloldali képviselőket vádolták meg azzal, hogy csak a konzervatív vezetésű uniós tagállamokban látnak jogállamisági hiányosságokat. Baloldali vezetésű uniós országokban - hasonló igazságszolgáltatási vagy korrupciós ügyek kapcsán- nem követelnek vizsgálatot. Magyarország esetében arra is felhívták a figyelmet, hogy az Orbán-kormányt demokratikus úton választották meg, amit az Európai Parlament balliberális többsége nem fogad el, az Orbán-kormány ezért áll a támadások célkeresztjében-fogalmaztak a konzervatív EP képviselők.