Az Európai Bizottság az európai védelem fellendítésére irányuló tervvel állt elő
A kezdeményezés részét képezi az EU közelmúltbeli, lőszerek közös beszerzésére és a helyi termelés fokozására irányuló törekvéseinek. Oroszország ukrajnai háborújának köszönhetően a téma az EU napirendjének élére került, Brüsszelt nagyobb együttműködés kidolgozására sarkallva katonai kérdésekben - ami hagyományosan inkább a NATO feladatai közé tartozik.
"Úgy vélem, itt az ideje, hogy az európai védelmi ipar áttérjen egy háborús gazdasági modellre, hogy kielégítse védelmi termelési igényeinket" – nyilatkozta hétfőn Breton. "Teljesen eltökélt vagyok, hogy támogassam az európai védelmi ipar termelésének felfuttatását, hogy az helyt tudjon állni a nagy intenzitású konfliktusok közepette - kezdve a lőszerek kérdésével."
Stockholmi találkozójukon kedden és szerdán Breton és az uniós védelmi miniszterek első alkalommal vitatják meg közös lőszerbeszerzési céljaikat. A cél, hogy olyan uniós megoldásokat azonosítsanak be, amelyek hosszú távon töltik fel Európa fogyatkozó katonai készleteit - ugyanakkor biztosítják, hogy rövid távon el tudják látni Ukrajnát lőszerrel.
Breton számára a kezdeményezés lehetőséget nyújt arra, hogy Európa katonai és gazdasági önállóságának növelésére, stratégiai autonómiára vonatkozó elképzeléseit tovább vihesse. A francia biztos már Oroszország ukrajnai háborúja előtt is hirdette, hogy egy közös uniós védelmi termelési stratégiára van szükség. A mostani miniszteri ülésen azt fogja bemutatni, hogy hogyan lehetne az EDIRPA-t megerősíteni.
A Bizottság törekvései közé tartozik, hogy az Európai Beruházási Banktól is támogatást szerezzen. A luxembourgi intézmény évente több tízmilliárd eurónyi finanszírozást nyújt, azonban politikailag érzékeny kérdés lehet, hogy vállalják-e ilyen új jellegű hitelek kihelyezését. Bár az EIB tavaly, az ukrajnai orosz inváziót követően új stratégiát fogadott el a kettős felhasználású biztonsági és védelmi technológiák támogatására, a lőszerek és fegyverek finanszírozása jelenleg nem megengedett a részükről.
Számos tagország már jelezte, hogy nem vesz részt lőszerek és fegyverek közös beszerzésére irányuló uniós törekvésekben, köztük olyan nem NATO-tagállamok is, mint Írország és Ausztria. Magyarország szintén elzárkózott, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának uniós alapon keresztül.
Az EU már most is segíti a tagállamokat abban, hogy Ukrajnát fegyverekkel lássák el az Európai Békefenntartási Eszköz nevű külön alapon keresztül. Ebből azokat az országokat kompenzálják, amelyek fegyvereket adományoznak Ukrajnának. Eddig 3,6 milliárd euró visszatérítést folyósítottak az eszközből, és az uniós országok megállapodtak abban, hogy idén további 2 milliárd eurót áldoznak erre. A Bizottságon belül és egyes tagállamok körében azonban megerősödtek a kritikai hangok az alapot illetően: úgy gondolják, hogy az alap kezdi meghaladni a célját, különösen mivel eredetileg arra tervezték, hogy az EU valamennyi partnerét és nem kizárólag Ukrajnát támogassa.