Search
Close

Szélenergia, mint az energiaátmenet egyik motorja

Brüsszel, 2023. április 25.
Április 24-én, hétfőn kilenc európai ország aláírta az ostendei nyilatkozatot, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 120 gigawatt, 2050-ig pedig legalább 300 gigawatt tengeri szélenergiát termeljenek közösen az Északi-tengeren. A célkitűzések kimondottan ambiciózusok, figyelembe véve, hogy az EU jelenleg 200 GW beépített szélerőművi kapacitással rendelkezik, amelyből csak 15 GW tengeri.

A nyilatkozat, amely a Belgium, Dánia, Németország és Hollandia által tavaly kitűzött célt követi, miszerint 2050-ig 150 gigawatt (GW) energiát kell termelni az Északi-tengeren, megduplázza a korábbi célt, és további öt országot von be annak végrehajtásába. Az aláírást megelőző sajtótájékoztatón Alexander De Croo belga miniszterelnök mérföldkőnek nevezte a csúcstalálkozót, és üdvözölte az új aláírókat - Írországot, Franciaországot, Luxemburgot, Hollandiát, Norvégiát és az Egyesült Királyságot -, amelyek csatlakoztak a megállapodáshoz. Az éghajlatváltozással szemben „célunk egy zöldebb Európa, egy energiafüggetlen Európa megteremtése" - mondta De Croo újságíróknak.

A nyilatkozat szerint a kilenc ország Oroszország "energetikai zsarolására" válaszul fogja csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok használatát és az importtól való függőségét. „Biztosítanunk kell, hogy Putyinnak többé ne legyenek eszközei arra, hogy a gázcsap elzárásával nyomást gyakoroljon ránk, ennek pedig a tiszta energia előállítása a legjobb módja" - mondta Mark Rutte holland miniszterelnök, aki hozzátette, hogy „az Északi-tenger térségében rejlő hatalmas potenciál itt nélkülözhetetlen". „A zöld energia növelése megerősíti európai energiabiztonságunkat, és természetesen megbízható energiaárakat is biztosít a háztartásaink és vállalkozásaink számára" - mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Leo Varadkar ír kormányfő kiemelte, hogy az éghajlatváltozásra válaszul szükség van a szélenergia fejlesztésére. „Nincs vesztegetni való időnk, mi kell legyünk az a generáció, amelyik visszafordítja az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség [csökkenését]" - tette hozzá.

A nyilatkozat az Északi-tengeren túl az Atlanti-óceánra, a Kelta-tengerre és az Ír-tengerre is kitekint, és kimondja, hogy az országok további erőfeszítéseket tesznek a tengeri megújuló energiaforrások és az összekapcsolhatóság kiépítésének felgyorsítására ezeken a területeken. Varadkar szerint Írország jelentős potenciállal rendelkezik a tengeri szélerőművek tekintetében, mivel a tengeri területe hétszer nagyobb, mint a szárazföldje. A regionális partnerekkel együttműködve a tengeri hálózatok és energiahálózatok fejlesztése mindegyikük számára előnyös lesz.

Mindeközben Emmanuel Macron francia elnök Franciaország 40 milliárd eurós tervét emelte ki, amely szerint 2050-ig 40 GW szélenergia fejlesztését irányozza elő, 20 000 munkahelyet teremtésével. Macron ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az európai szélenergia-ipar jelenleg is nehézségekkel küzd, mind az öt európai szélturbina-gyártó 2022-ben veszteséges volt. Szakértők szerint ennek a lassú engedélyezési folyamatok, az ellátási lánc problémái, a nemzetközi verseny és a rosszul megtervezett árverések az okai. Rutte holland miniszterelnök és Scholz német kancellár kifejezték azon igényüket, hogy a szélenergia-ágazat engedélyezési problémáit fel kell oldani, Rutte újságíróknak továbbá azt is elmondta, hogy Európának „kevésbé kell függenie egyetlen beszállítótól a kritikus nyersanyagok tekintetében", utalva ezzel Kínára. Európa nagymértékben függ Pekingtől a szélturbinákba szerelt nagy teljesítményű mágnesek gyártásához szükséges ritkaföldfémek tekintetében, ami előrevetítheti, hogy az EU az Oroszországtól való függőségét Kínától való függőséggel válthatja fel.

Népszerű cikkeink