Search
Close

Uniós pénzek a Nyugat-Balkánon, magyar vállalatok sem maradnak ki

Brüsszel, 2023. augusztus 10.
Az Európai Unió évtizedek óta számottevő forrást biztosít a balkáni államok számára a felzárkózásra. A támogatások széles skálán mozognak, az infratruktúrális fejlesztésektől egészen a társadalmi kohézió erősítésén át az energiaágazat modernizálásáig. Szerbia és Bosznia-Hercegovina kiemelt jelentőséggel bír mind földrajzi, mind politikai szempontból, így ezen beruházások kerülnek előbb reflektorfénybe. Magyarország számára feladat, hogy ne maradjon ki a beruházásokból.

Szerbiai zöld projekt

Az Európai Bizottság 8,44 millió euró vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá a Nyugat-Balkán beruházási keretén keresztül nyújtott energiával kapcsolatos támogatásra Szerbia számára. Ezt a támogatást a Bistrica vízerőmű rekonstrukciójának finanszírozására, valamint a Közép-Balkán folyosó környezeti hatásvizsgálattal ellátott megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozására fordítják - közölte a szerbiai bányászati és energetikai minisztérium.

Ezek a projektek összekötik Szerbiát keleti és nyugati szomszédaival, és az országot az európai energiarendszer jelentős energetikai csomópontjává teszik - áll a minisztérium sajtóközleményében.

"A több mint 60 évvel ezelőtt épült Bistrica vízerőmű berendezéseinek cseréjével meghosszabbodik az erőmű élettartama, ami hozzájárul az ellátás biztonságához, növeli a megújuló energiatermelés arányát és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A projekttervezés és a műszaki dokumentáció elkészült, az építési engedélyek beszerzése megtörtént, az építkezés a tervek szerint a jövő év második felében kezdődik" - mondta Dubrava Đedović, Szerbia bányászati és energetikai minisztere.

Az EU beruházási keretén belül az állami tulajdonú Elektroprivreda Srbije (EPS) villamosenergia-ipari vállalat több mint 7 millió eurót kapott a Bistricai Vízerőmű rekonstrukciós projektjére, amely a 36,1 millió euróra becsült beruházási érték mintegy ötödét fedezi.

Míg a Közép-Balkán folyosó megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozására az Európai Bizottság több mint 700 000 eurót különített el az Elektromreža Srbije (EMS) állami tulajdonú villamosenergia-rendszerüzemeltető számára a projekt megvalósítására.

A közép-balkáni folyosó egy új távvezeték építését foglalja magában, amely összeköti Közép-Szerbiát a Kostolac régióval, a második szakaszban pedig egy új 400 kilowattos távvezetékkel köti össze Szerbiát és Bulgáriát, valamint új távvezetékeket épít Kelet- és Nyugat-Szerbiát.

Infrastrukturális támogatások: Bosznia

Az Európai Unió július hónap elején 303 millió euró értékű támogatást hagyott jóvá boszniai infrastrukturális projektekre, mely támogatásokat alapvetően az ország autonóm bosnyák-horvát köztársaságra összpontosít. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Európai Unió 2,1 milliárd eurós nyugat-balkáni beruházási csomagjához tartozik az elfogadott bosnyák csomag. A bosnyák csomag részét képező támogatások olyan projekteket támogatnak, mint például a Budapestet a horvátországi Ploce kikötővel összekötő észak-déli páneurópai autópálya két szakaszának megépítése. További támogatandó projektek a főváros, Szarajevó vízellátásának javítása és egy déli vízerőmű szivattyútárolójának helyreállítása.

Ami a csomag geopolitikai megközelítését illeti, az Unió többször figyelmeztette a boszniai Szerb Köztársaság oroszbarát nacionalista elnökét, Milorad Dodikot, hogy hagyjon fel az elszakadási retorikával és a boszniai államot aláásó lépésekkel, de eddig elállt attól, hogy szankciókat vezessen be ellene. Ezt azért fontos kiemelni, mert az elfogadott bosnyák támogatási csomag nem érint szerbek által lakott területek, nagy valószínűséggel Milorad Dodik oroszbarát politikája okán, ugyanakkor erre hivatalos uniós indoklás nem érkezett.

A bejelentett pénzeszközök több mint a felét teszik ki annak az összesen 528 millió eurónak, amelyet az EU előcsatlakozási támogatási eszközéből az uniós tagállamok és Norvégia további hozzájárulásai, valamint a nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönök formájában hagytak jóvá a régió számára.

A magyar érintettség

Az MVM magyar energiavállalat, illetve a szerb Srbijagas vállalat június végén megállapodást írt alá egy közös cég (Serbhungas) létrehozásáról, amely gázzal fog kereskedni a balkáni régióban, elsősorban Szerbiában. Az MVM 51%-os részesedéssel rendelkezik a vállalatban, amely Novi Sadban kerül felállításra. Mindemellett június végén a két ország az Algyő-Újvidék olajvezeték építéséről (amit a MOL group és a Transnaȅa végez) is megállapodást írt alá, amely a következő négy évben készülhet el, mintegy 157 millió euró volumenben. A megállapodás az energiaellátás diverzifikálása végett mindkét félnek kulcsfontosságú.