Újra kétpólusú lesz a világ?

A BRICS-csúcstalálkozót augusztus 22-24. között rendezik meg. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök vendégül látja Narendra Modi indiai miniszterelnököt, Hszi Csin-ping kínai és Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnököt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem lesz jelen a találkozón az ellene érvényben lévő Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs miatt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter helyettesíti az orosz elnököt, aki azonban virtuálisan csatlakozni fog a kollégáihoz. 

Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter szerint a csúcstalálkozóra meghívást kapott 67 afrikai, latin-amerikai, ázsiai és karibi ország vezetője is. Továbbá, invitálták az ENSZ főtitkárát, az Afrikai Unió Bizottságának és az Új Fejlesztési Banknak az elnökét is.  

A találkozó céljai: ellenpólus, csatlakozás, valuta 

A végső cél a Nyugat alternatívájának létrehozása, a hagyományos nyugati szövetségi rendszerrel kritikus országok összefogása. Ez azonban jelenleg a fundamentális nézetkülönbségek, a földrajzi elhelyezkedés és a gazdasági érdekek miatt elég távolinak tűnik. 

Emiatt jelenleg a legfontosabb kérdés, amelyre próbálják megkeresni a megoldást, mégis milyen kritériumokkal és mely elvek mentén lehet majd csatlakozni a szövetséghez. Azonban nem várható nagy horderejű bejelentés, mert a BRICS is konszenzusos alapon működik, így a tagoknak közös álláspontra kellen kerülniük. Kína mellett, Dél-Afrika és Oroszország szorgalmazzák a csoport mielőbbi bővítését, érthető geopolitikai megfontolások miatt. India bizonytalan véleményen van, mérlegeli milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat számára a bővítési folyamat. Brazília szkeptikus, mert az eddig is “laza” összekapcsolódás az országok között tovább “hígulhat” az új szereplők megjelenésével.  

A csúcstalálkozót rendező Dél-Afrika szerint több mint 40 ország, köztük Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Argentína, Indonézia, Egyiptom és Etiópia jelezte érdeklődését a BRICS-hez való csatlakozás iránt. 

Kína és Oroszország részréről felmerült, hogy az amerikai dollár alternatívájaként létrehoznák a BRICS valutáját. Ezzel ellentétben, Dél-Afrika szerint ez nem lesz napirendi pont a csúcstalálkozón. Az nem világos, hogy a kínai és az orosz elképzelés szerint a jüan vagy a rubel lenne az opció, esetleg egy teljesen új megoldás. A nyugati közgazdászok véleménye szerint teljesen abszurd még a felvetése is egy ilyen elképzelésnek, mert az integráció csekély szintjén tartanak, ráadásul az egyes tagok rendkívül különböző gazdaságokkal és érdekekkel rendelkeznek. Az sem világos miképpen hoznának létre közös jegybankot, vagy hogyan alakítanák a közös monetáris politikát. 

Hiányzik a napirendről 

A globális felmelegedés és a zöld átállás biztosan nem lesz a tárgyalandó pontok között. A nyugati világgal ellentétben, ahol minden egyes tervben szerepelnek a klímatervek, a BRICS államoknak nem prioritás. Kína a globális felmelegedésért és az ezzel együtt járó kihívásokért a nyugati államokat hibáztatja, ez megmutatkozott a legutóbbi G20-as csúcstalálkozón is.  

A tömörülés geopolitikai súlya és képességei 

A BRICS-csoport a világ népességének több mint 40%-át és a globális gazdaság mintegy 26%-át teszi ki. A tagországok önmagukban is mérhető súllyal rendelkeznek a geopolitika és a világgazdaság rendszerében. Ezzel ellentétben a különböző politikai berendezkedések, kulturális különbségek, gazdasági fejlettségi eltérések és a különböző érdekek miatt egyáltalán nem beszélhetünk szoros együttműködséről. A legtöbb nyugati elemző szerint, a BRICS nem tudott semmit érdemlegeset felmutatni az első 2009-es csúcstalálkozó óta, mert előtte is hasonló szinten működtek együtt a résztvevők. Nem voltak képesek mélyíteni az integrációt sem gazdasági, sem politikai vagy katonai szinten. 

A világ pénzügyi rendszerének megváltoztatására irányuló törekvés keretében a BRICS az Új Fejlesztési Bankot hozta létre a Világbankkal szemben. Ám az elmúlt egy évtizedben a bank mindössze 33 milliárd dollár értékben nyújtott hiteleket és támogatásokat. Ezzel szemben a Világbank csak 2022-ben a fenti összeg háromszorosát folyósította. 

Geopolitikai játszma 

Egyértelmű Kína térnyerése a geopolitikai színtéren, főleg Afrikában és Délkelet-Ázsiában. Az orosz-ukrán háború óta pedig Oroszország felett is egyre növekszik a befolyása. Ennek ellenére a BRICS-csoport nem mutat egységes képet, mert India és Brazília önálló érdekekkel és politikával rendelkezik. A csoport geopolitikai befolyását jelentősen növelné, ha tisztáznák a bővítésének lépéseit és kötelezettségeit, így többen csatlakozhatnának. Ennek ellenére a csoport tagjai, Oroszország kivételével, továbbra is szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol a nyugati államokkal. Egyelőre nem látszik, hogy rövid időn belül a nyugati szövetségi rendszereknek azonos súlyú ellenfele lehetne a BRICS.