EU bővítéspolitika: több kérdés, mint válasz

Charles Michel a szlovéniai Bledben, a tóparti üdülőhelyen tartott nemzetközi stratégiai fórumon a nyugat-balkáni országok vezetőinek részvételével elmondta, hogy itt az ideje, hogy azok az államok, amelyek több mint 20 éve várakoznak az uniós tagságra, világos célt kapjanak.

2030 - feltételes céldátum

"Beszélnünk kell az időzítésről, beszélnünk kell a házi feladatunkról, és van egy javaslatom a következő uniós stratégiai menetrend előkészítése során...Világos célt kell kitűznünk magunk elé. Úgy vélem, 2030-ra mindkét oldalon készen kell állnunk a bővítésre" - jelentette ki Charles Michel nagy tapsvihar közepette. Véleménye szerint az ukrajnai háború megmutatta, hogy a békét és a demokráciát nem lehet magától értetődőnek tekinteni.

"Ez a háború nem csak Ukrajnát sújtja: ez a háború mélyreható hatással van kontinensünk jövőjére. Mélyreható hatással van a globális biztonságra" - tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Az EU tisztviselői attól tartanak, hogy Oroszország megpróbálhatja destabilizálni a Balkánt, így ezzel elterelheti a világ figyelmét az ukrajnai agressziójáról. Szerbia régóta Oroszország szövetségese, így kérdéses az EU iránti elköteleződése. Belgrád nem csatlakozott a Moszkva elleni uniós szankciókhoz, ezzel együtt tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, és bizonyítékok is vannak arra, hogy katonai eszközökkel támogatja Kijevet, tehát egy meglehetősen kettős politikát folytat.

A balkáni államok az uniós csatlakozási tárgyalások különböző szakaszaiban járnak. Sokan elakadtak a tagsághoz szükséges legfontosabb uniós előfeltételek - mint például a jogállamiság, a szabad választások és a média - teljesítésében. Az EU rendszeres bővítési jelentésében októberben lesz esedékes az EU tisztviselőinek beszámolója a több mint két évtizede sorban álló hat nyugat-balkáni állammal - Szerbiával, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Albániával, Boszniával és Koszovóval - folytatott tárgyalások előrehaladásáról.

A házigazda, Robert Golob szlovén miniszterelnök a bledi fórum hétfői megnyitóján mondott beszédében az uniós bővítést sürgető kérdésnek nevezte. A fórumon részt vevő további balkáni vezetők közül néhányan csalódottságuknak adtak hangot a felajánlott csatlakozási időpont miatt, Montenegró ügyvezető miniszterelnöke túlzottan távolinak ítélte a 2030-as időpontot.

Bizottsági reakció

Az Európai Bizottság kedden visszautasította Charles Michel 2030-ig szóló uniós bővítési célját, ezzel a két vezető brüsszeli intézmény ismét összecsapott. "Nem egy időpontra összpontosítunk, hanem arra, hogy nagyon szorosan együttműködjünk a tagjelölt országokkal, hogy felkészüljünk az Európai Unióhoz való csatlakozásra" - nyilatkozta Dana Spinant, a Bizottság helyettes szóvivője kedden a napi sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy Michel nem konzultált Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel a szlovéniai Bledben tartott konferencián hétfőn elmondott bővítési beszédének tartalmáról.

A történtekkel párhuzamosan, közben Emmanuel Macron francia elnök hétfőn kijelentette, hogy az EU-nak talán egy többsebességes unió irányába kellene fejlődnie, mivel Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok integrációját fontolgatja. Macron elnök szerint az EU-nak reformokra van szüksége, ha új nemzeteket akar integrálni, és konszenzust kell kialakítania az adott esetben több mint 30 tagországgal.

A Bizottság álláspontja a következőként értelmezhető. A bővítés érdemeken alapuló folyamat, és a tagjelölt országok csak akkor csatlakozhatnak, ha teljesítik az EU belépési kritériumait.

Következő lépések

A soron következő uniós csúcsra októberben kerül sor. Nem szerencsés jóslatokba bocsátkozni, ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy a bővítéspolitika komoly hangsúlyt fog kapni. Jelenleg az látszik, hogy ez lesz a következő platform, ahol az európai uniós intézmények, illetve az EU-s tagállamok a legmagasabb szinten ütköztethetik érveiket a bővítéspolitika terén.