Az EP szigorítaná a légszennyezés határértékeit

Elképesztően káros és veszélyes a légszennyezés 

A légszennyezés továbbra is a korai halálozás első számú környezeti oka az EU-ban, évente mintegy háromszázezer idő előtti halálozással, a legkárosabbak a PM2,5, PM10, NO2, SO2 és O3, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint. A Bizottság 2022 októberében javaslatot tett az uniós levegőminőségi szabályok felülvizsgálatára, amely 2030-ra ambiciózusabb célokat tűzött ki, hogy a zéró szennyezéssel kapcsolatoscselekvési tervvel összhangban 2050-re elérjék a nulla szennyezés célkitűzését. 

Ez a jogszabály a polgároknak a szennyezéssel és az alacsonyabb kibocsátású "zöldebb" városokkal kapcsolatos elvárásaira, valamint a tudatosság növelésére reagál a szennyezéssel kapcsolatos rendszeresen frissített információk biztosításával, ahogy ezeket az igényeket az Európa jövőjéről szóló konferencia során a polgárok megfogalmazták - szólt a bevezetés szükségessége mellett a bizottsági érvelés. 

Az EP álláspontja 

Szerdán 363 képviselő szavazott igennel, 226 ellene, és 46 képviselő tartózkodott a Parlament álláspontját meghatározó voksoláson, amely szigorúbb határ- és célértékeket állapítana meg 2035-re több szennyező anyagra, többek között a szálló porra (PM2,5, PM10), az NO2 (nitrogén-dioxid), az SO2 (kén-dioxid) és az O3 (ózon) tekintetében. Az új szabályok biztosítanák, hogy a levegő minősége ne legyen káros az emberi egészségre, a természetes ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, illetve összehangolnák az uniós szabályokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb levegőminőségi iránymutatásaival. 

Több levegőminőségi mintavételi pont 

A szöveg hangsúlyozza, hogy növelni kell a levegőminőségi mintavételi pontok számát. A városi területeken kétmillió lakosonként legalább egy, az általános városi lakosság kitettségét mérő szuperközpontot kellene létrehozni (a Bizottság 10 millió lakosonként egyet javasolt). Azokon a helyeken, ahol magas ultrafinom részecskék (UFP), feketeszén, higany és ammónia (NH3) koncentráció fordulhat elő, egymillió lakosonként egy mintavételi pontnak kellene lennie, ami magasabb, mint a Bizottság által eredetileg javasolt ötmillió lakosonként egy (és akkor is csak az UFP esetében). 

A polgárok életminőségének javítása érdekében 

A képviselők a jelenleg széttöredezett és kevéssé érthető levegőminőségi mutatókat harmonizálni szeretnék az EU-ban. Az indexeknek összehasonlíthatónak, egyértelműnek és nyilvánosan elérhetőnek kell lenniük, óránként frissített adatokkal, hogy a polgárok a magas légszennyezettségi szintek idején (és a kötelező riasztási küszöbértékek elérése előtt) megvédhessék magukat. Az indexeket a légszennyezettségi csúcsértékekhez kapcsolódó tünetekről és az egyes szennyező anyagokhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokról szóló információkkal kell kiegészíteni, beleértve a veszélyeztetett csoportokra szabott tájékoztatást is. 

A Parlament azt is szeretné, ha az új szabályok megsértése esetén az egészségkárosodott polgároknak erősebb kártérítési joguk lenne. 

Levegőminőségi tervek és ütemtervek 

A képviselők azt javasolják, hogy a levegőminőségi tervek mellett – amelyek akkor szükségesek, ha az uniós országok túllépik a határértékeket –, minden tagállamnak olyan levegőminőségi ütemtervet is készítenie kell, amelyek rövid és hosszú távú intézkedéseket határoznak meg az új határértékek betartása érdekében. 

Következő lépések 

A Parlament álláspontja elfogadásával készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagállamokból álló Tanáccsal a jogszabály végleges formájáról.