Search
Close

Katonai milícia borítaná fel a globális kereskedelmet

Brüsszel, 2023. december 21.
Újabb tényező jelent meg, amely felhajtó hatással bírhat az európai árak növekedésére, ugyanis a jemeni húti milícia tevékenységéből kifolyólag számottevő biztonsági kockázattal jár a teherhajózás számára a Vörös-tenger déli részén, valamint az Ádeni-öböl mentén történő közlekedés. Ezen az egész kialakult helyzeten bonyolít, hogy a jemeni húti mozgalom a térségben működő egyik iráni proxy. Irán hathatós segítségével tesz szert jelentős képességekre a katonai milícia. A nyugati államok egy része amerikai vezetéssel már kifejezte aggodalmát és több ország bevonásával egy katonai művelet keretében kész visszaállítani az említett tengeri térség biztonságát.

Közelmúltbeli események

A hútik egy Iránnal szövetséges katonai milícia, és szintén szövetségesei a Hamásznak és a libanoni Hezbollahnak is. Ők irányítják Jemen nagy részét, köztük a fővárost, Szanaát. A jemeni húszi lázadók még idén október végén adták hírül azt, hogy "hadat üzentek" Izraelnek és drónokat fognak indítani az ország felé.

Az első jelentős akció szabályszerűen megdöbentette a világ közvéleményét. Húti lázadók november 19-én elfoglalták a Galaxy Leader izraelinek hitt teherhajót, és jelenleg is fogva tartják a 25 fős nemzetközi legénységet.

A Jemenből kiinduló húti támadások közelmúltbeli eszkalálódása veszélyezteti a kereskedelem szabad áramlását, ártatlan tengerészeket sodor veszélybe, és sérti a nemzetközi jogot. A Vörös-tenger kritikus fontosságú vízi útvonal, amely alapvető fontosságú a hajózás szabadsága szempontjából, és a nemzetközi kereskedelmet elősegítő fő kereskedelmi folyosó. A húti milícia, ez a nem állami szereplő, ballisztikus rakétákat és pilóta nélküli légi járműveket (UAV) lőtt ki számos nemzet kereskedelmi hajóira, amelyek jogszerűen közlekedtek a nemzetközi vizeken.

Azonnal érezhető probléma

A Flexport által - amely egy San Francisco székhelyű digitális árufuvarozási platform - közölt adatok szerint mintegy 180 konténerszállító hajó kerülte el Afrikát, vagy állt meg és várt utasításokra, hogy elkerülje a Vörös-tengert.

A csatornák nagymértékű átterelése a játékoktól és autóalkatrészektől kezdve a gázon és üzemanyagon át a nyersolajat szállító hajókat is behálózza. Rövid távon ez megnöveli a költségeket, hetekig tartó késéseket okoz, és egyes áruk árának emelkedéséhez vezethet. A kiszámítható tengeri menetrendekre támaszkodó szárazföldi cégek logisztikáját is megnehezíti.

A napokban közzétett Drewry World Container Index szerint egy 40 lábas (szabvány) konténerben Ázsiából Észak-Európába szállított áru szállítási költsége 16%-kal ugrott meg az elmúlt héten, és 41%-kal emelkedett ebben a hónapban. Hasonlóképpen megugrottak az üzemanyag fuvardíjai is, mivel egyes olajipari nagyvállalatok és tankerhajó-társaságok azt mondták, hogy elkerülik a Vörös-tenger déli részét.

A British Petrol mellett, a Maersk hajózási óriáscég, a német Hapag-Lloyd és a CMA CGM is megerősítették, hogy a héten megkezdik a már forgalomban lévő hajók átirányítását a Jóreménység-fok melletti hosszabb útvonalra Afrika déli részén, mivel a támadások folyamatosak. Ez nyilvánvalóan meghosszabbítja az ellátási láncok hosszát, ami a termelési és az értékesítési folyamatokban okoz azonnali zavarokat.

Ennek bizonyítékaként a svéd bútorgyártó, az IKEA már jelezte, hogy rövid időn belül készlethiány lesz egyes termékeikből, ha a kerülőutat kell választaniuk szállítmányozási partnereiknek.

Válaszlépés

Az Egyesült Államok bejelentette a Prosperity Guardian művelet létrehozását, amely egy fontos új multinacionális biztonsági kezdeményezés az Egyesített Tengeri Erők égisze alatt és a 153-as műveleti egység vezetésével, amely a Vörös-tenger biztonságára összpontosít.

A Prosperity Guardian művelet több ország, köztük az Egyesült Királyság, Bahrein, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, a Seychelle-szigetek és Spanyolország részvételével közösen kezeli a Vörös-tenger déli részén és az Ádeni-öbölben jelentkező biztonsági kihívásokat, azzal a céllal, hogy valamennyi ország számára biztosítsa a hajózás szabadságát, és erősítse a regionális biztonságot és jólétet.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya, Josep Borrell főképviselő az Európai Unió nevében, Jens Stoltenberg főtitkár a NATO nevében, valamint egy 44 szövetséges és partnerországot képviselő csoport nyilatkozatot adott ki a helyzetről. A nyilatkozatot aláíró országok kijelentették, arra ösztönzik az összes államot, hogy tartózkodjanak a hútik támogatásától vagy ösztönzésétől. A támadásokat számos országot érintenek azon országokon túl, amelyek zászlói alatt a megtámadott hajók teljesítik útjukat. Ismételten felszólították a hútikat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a Galaxy Leader legénységét és hajóját, és hagyjanak fel a régió létfontosságú vízi útvonalain közlekedő kereskedelmi hajók elleni további támadásokkal.

EU is beszáll, egyes tagállamok vonakodnak 

Az Európai Unió közölte, hogy a tagországok hozzájárulnak az Egyesült Államok által vezetett Prosperity Guardian hadművelethez, amelynek célja a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók védelme az Irán által támogatott jemeni húti lázadók támadásaitól.

Az biztosan kijelenthető, hogy az EU támogatása megkönnyíti az országok számára, hogy csatlakozzanak az amerikai erőfeszítésekhez, hiszen azt láthatják, hogy valamiféle kollektív fellépés körvonalazódik, amely nem érdemes kimaradni.

Az Egyesült Királyság már csatlakozott, Olaszország pedig egy hadihajót küld. Franciaország, amelynek egy rombolója tartózkodik a térségben, közölte, hogy érdeklődik, de még nem kötelezte el magát a művelethez való csatlakozásra.

Más országok az EU lépésére várnak. Szomália partjainál már működik a Spanyolország által vezetett Atalanta kalózellenes misszió, amelybe olyan országok hajói is bekapcsolódtak, mint Németország, Hollandia, Svédország és Olaszország.

Spanyolországot az Egyesült Államok a vörös-tengeri koalíció tagjaként említette, de Madrid később tisztázta, hogy nem vesz részt egy olyan misszióban, amely mögött sem a NATO, sem az EU nem áll.

Németországnak hasonló aggályai vannak. Az ország hadseregének a parlament felhatalmazására van szüksége a részvételhez, mivel a koalíció magában foglalja az esetleges erő alkalmazását, de nem tartozik az EU, a NATO vagy az ENSZ égisze alá - jelentette ki újságíróknak Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.