Brüsszeli helyzet: égő szalmabálák között kötött megállapodás

A megállapodás

Szerdán érkezett a 26 tagállam részéről egy utolsó javaslat érkezett a hosszúra nyúlt, intenzív párbeszéd lezárásaként, ami szerint évente tartanának az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról felülvizsgálatot, ám az erről készült jelentésről nem egyhangúsággal kellene dönteni. Ettől túlzottan nem tért el a magyar kormány álláspontja sem, kivéve azzal a különbséggel, hogy az Orbán Viktor vezette delegáció mindenképpen a tagállamok kezében hagyta volna az ügyben a vétójogot. Végül csütörtökön a megállapodás a vártnál gyorsabban megszületett.

A végleges szövegezés szerint a Tanács az Ukrajna-eszköz végrehajtásáról szóló éves bizottsági jelentés alapján minden évben vitát tart majd a végrehajtásáról azzal a céllal, hogy iránymutatást adjon. Szükség esetén az Európai Tanács két év múlva felkéri a Bizottságot, hogy az új többéves pénzügyi keret ügyében tegyen felülvizsgálati javaslatot, aminek elfogadásáról minősített többséggel döntenének az uniós állam- és kormányfők.

Mire fog menni a pénz?

Az Ukrán-eszköz, azaz a segélycsomag - amelynek mintegy kétharmada hitel 33 milliárd euró formájában, 17 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatás - nem az Oroszországgal szembeni harcot hivatott segíteni. A gazdaság támogatása és az újjáépítés költségeinek kifizetése mellett az is a célja, hogy Ukrajnát felkészítse a jövőbeli uniós tagságra. Az EU-nak külön terve van a fegyverek és lőszerek finanszírozására.

Milyen feltételekkel kapja meg Ukrajna az uniós forrást?

Az Ukrajnának az eszköz keretében nyújtott támogatás előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is fenntartja és tiszteletben tartja a hatékony demokratikus mechanizmusokat, beleértve a többpárti parlamenti rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Az eszköz végrehajtása során a Bizottság és Ukrajna minden megfelelő intézkedést megtesz az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, különösen a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kiigazítása tekintetében.

Gazdatüntetés a csúcs alatt

Az Európai Tanács rendkívüli ülésének előestéjén már körvonalazódni látszott egy - Európában mostanában cseppet sem meglepő módon - meglehetősen nagyvolumenű gazdatüntetés. A gazdák tömege a csúcs napjára szabályosan ellepte Brüsszel európai uniós negyedét, a gazdák szénabálákat égettek, tojásokat és petárdákat dobáltak a rendőrökre.

Gazdatüntetés a Luxemburg téren csütörtök délután 

Fotó: EU-Monitor​

A gazdák hetek óta azt vetik fel az európai döntéshozóknak, hogy egyre nehezebb tisztességes megélhetést biztosítani, mivel Oroszország ukrajnai háborúja miatt az energia- és műtrágyaköltségek megugrottak, emellett egyre több és olcsóbb mezőgazdasági import érkezik az Európai Unió piacára, és az éghajlatváltozás okozta aszályok, áradások vagy tüzek tönkreteszik a termést.

Amíg mindezen események a tárgyalóasztalokon kívül zajlottak az Európai Tanács rendkívüli ülésének következtetéseibe bekerült, hogy az ülésen résztvevők figyelembe veszik az agrárszektor aggodalmait és elismerik a közös agrárpolitika (KAP) alapvető fontosságú szerepét.

Váratlanul került a dokumentumba a mezőgazdasági termelők tiltakozására való utalás. Ez azután történt, hogy a legfontosabb belga mezőgazdasági termelői szervezetek, az FWA, a Boerenbond és a Copa-Cogeca találkoztak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével, Alexander de Croo belga miniszterelnökkel és Mark Rutte holland miniszterelnökkel.

A gazdaszervezetek az EU mezőgazdasági támogatási programjának, a KAP-nak a környezetvédelmi követelményeitől való eltérést, az Ukrajnából importált élelmiszer-alapanyagok túlzott beáramlásának megakadályozására szolgáló szigorúbb rendszer bevezetését, valamint olyan tisztességes kereskedelmi szabályokat sürgettek, amelyek azonos környezetvédelmi és biztonsági termelési normákat biztosítanak az uniós gazdák és a partnerországokban működő versenytársaik számára.

Az év eleje óta ez a legutóbbi a gazdák tiltakozásainak sorában: Franciaországban, Németországban, Romániában, Lengyelországban és Litvániában is utcára vonultak a traktorok. A héten Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában is fokozódtak a tüntetések, Spanyolországban pedig még ebben a hónapban regionális megmozdulásokat terveznek.