Az EU-ban 15,5 százalékkal csökkent az erőművek és ipari létesítmények szén-dioxid-kibocsátása

Meglepő eredmény

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az energiaigényes iparágak és erőművek tavaly 15,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, ami kiemelkedő eredményt jelent az EU éghajlatvédelmi törekvései szempontjából. A villamosenergia-termelésből származó kibocsátás 2022-hez képest 24%-kal csökkent, ami elsősorban a megújuló energiák, például a szél- és napenergia jelentős növekedésének köszönhető. Ez az áttérés a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkenésével járt, amelynek eredményeként az energiaszektorból származó szennyezés 2023-ban 24 százalékkal csökkent.

A Bizottság értékelés szerint az ETS által elért eredmények jelentősége felülmúlja az önmagukban lévő statisztikai adatokat. Ezek az eredmények megerősítik az EU ETS hatékonyságát és azt a tendenciát, hogy az európai gazdaság egyre inkább szén-dioxid-mentessé válik. A testületnek továbbra is célja, hogy az EU vezető szerepet játsszon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az Európai Bizottság a közleményében kiemelte, hogy amennyiben a tendencia folytatódik az előző években tapasztalt csökkenési ütem után, amikor a koronavírusjárvány hatására 2020-ban 13,3 százalékkal, majd 2021-ben 7,3 százalékkal csökkent a kibocsátás, akkor elérheti az EU a kijelölt távlati célokat. A 2023-as előzetes adatok azt mutatják, hogy az ETS-kibocsátás jelenleg mintegy 47%-kal alacsonyabb, mint 2005-ben, és a cél az, hogy 2030-ra elérjék a -62%-os csökkentést.

Kiterjesztik az ETS-t

Az ETS további kiterjesztése is fontos lépést jelent az éghajlatvédelem terén. A rendszer már most is mintegy 45 százalékát szabályozza az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, és 2024-től a hajózási kibocsátásokat is magában foglalja.

Az ipari ágazatokban is észrevehető volt a kibocsátáscsökkenés, ahol mintegy 7%-kal csökkent a kibocsátás. A cement-, vas- és acéliparban tapasztalható csökkenés a hatékonyságnövelés és a csökkentett kibocsátás kombinációjának következménye.

Ugyanakkor a légi közlekedés kibocsátása tovább nőtt, körülbelül 10%-kal, ami az ágazat COVID-19 világjárvány utáni helyreállásának tudható be.

Szakértői figyelmeztetés

Több európai ágazati szakértő is figyelemreméltónak nevezte a bemutatott eredményeket. Azonban egyhangúlag arra hívták fel a figyelmet, hogy a kibocsátáscsökkenésben valószínűleg erős szerepe volt az európai gazdaságok gyengébb teljesítményének. Tehát ennek következtében, ha az európai gazdaságok teljesítménye újra a várakozások szerinti növekedési pályára áll, akkor az erősen befolyásolhatja a jelenlegi tendenciát.