Keresés

Az Európai Unió energiapolitikai jövője körüli viták egyre élesebbé válnak, különösen az atomenergia szerepéről. Míg Franciaország és számos kelet-európai ország az atomenergia fenntarthatóságát hangsúlyozza, Németország és több más tagállam a megújuló energiaforrásokra helyezné a hangsúlyt. Ahogy közeledik a COP29 klímacsúcs, az EU tagállamainak egyezségre kell jutniuk egy közös álláspont kialakításában, hogy hatékonyan képviselhessék érdekeiket a nemzetközi színtéren.

Franciaország vezeti az informális Európai Atomenergia Szövetséget, aminek fő célja azt elérni, hogy az Európai Unióban az atomenergia teljes mértékben megújuló energiaként legyen számontartva. Ezentúl a francia kormány az összes európai atomenergetikai beruházásból is igyekszik kivenni a részét. Ennek a folyamatnak a legújabb fejezete a Bulgáriával kötött együttműködési megállapodás.

Az Európai Bizottság elnöke Prágában kijelentette, hogy minden uniós tagállam nemzeti hatásköre volt és marad is az energiamix meghatározása. Ezzel a kijelentéssel Ursula von der Leyen elismerte az atomenergia központi szerepét a cseh energiarendszerben. A beszédében kiemelte, az energetikai beruházásokhoz nyújtott tagállami támogatásokat továbbra is jóváhagyja majd az európai szabályozó hatóság, amennyiben a tranzakciók megfelelnek a jogszabályoknak.

Az Energiaügyi Miniszterek Tanácsának Stockholmban tartott informális ülése alkalmából kedden délelőtt tizenegy tagállam - Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia - miniszterei és magas rangú képviselői találkoztak a Bizottság és a svéd elnökség képviselőivel, hogy közösen megerősítsék elkötelezettségüket az európai együttműködés mellett az atomenergia területén. "Az atomenergia egyike azon eszközöknek, amelyekkel elérhetjük éghajlati céljainkat, alapterhelésű villamos energiát termelhetünk és biztosíthatjuk az ellátás biztonságát" - olvasható a 11 ország közös nyilatkozatában.

Bár a brüsszeli zsargonban, az oroszellenes szankciók kapcsán csak „héjáknak” nevezett balti államok és Lengyelország szorgalmazta, az orosz nukleáris energiára, és nukleáris együttműködésre vonatkozó uniós tilalom nem került be az oroszellenes szankciók kilencedik körébe.