Kína gyorsan elégtételt vett az EU-n a szankciókért

Kína hétfőn azonnal megtorló intézkedésekkel válaszolt az EU-külügyminiszterek által négy magasrangú kínai tisztségviselő és egy jogi személy ellen a Hszincsiang tartományban történt emberi jogsértések miatt hozott szankciókra, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint is új légkört és helyzetet teremtve a kétoldalú viszonyban.

Miként Josep Borrell a külügyminiszterek találkozója után fogalmazott, az EU az USA-val, az Egyesült Királysággal és Kanadával tökéletesen összehangolt intézkedéssel sújtott négy kínai tisztségviselőt – köztük a Kínai Kommunista Párt hszincsiangi területi második titkárát – és egy intézményt az ország nyugati részén élő muzulmán vallású ujgurok ellen elkövetett emberi jogi sértések miatt.

Pekingből nem sokat késett a válasz: a kínaiak megtorlásként öt EP-képviselőnek (az EP Kínával foglalkozó delegációját vezető zöldpárti német Reinhard Bütikofernek, az ugyancsak német kereszténydemokrata Michael Gahlernek, a külföldi beavatkozást vizsgáló parlamenti különbizottság fejének, a francia Raphael Glucksmannak, a liberális Ilhan Kyuchuknak és Miriam Lexmannak) mutattak fel „piros lapot”, ami Hongkongot és Makaót is beleértve megtiltja a beutazásukat Kínába és azt, hogy bármilyen módon üzleti kapcsolatot ápolhassanak a távol-keleti országgal.

Peking nem kis meglepetésre a tagállamok nagyköveteiből álló és a külpolitikai döntéseket előkészítő nagyköveti testületet (PSC) is feketelistára tette (egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent) a Hszincsiang-tartományban felállított munkatáborokat leleplező német (Adrian Zenz) és egy svéd egyetemi tanárral (Björn Jerdén), továbbá két demokráciára szakosodott európai intézettel (az egyik a berlini központú Kínai Tanulmányok Mercator Intézete, a másik pedig a korábbi NATO-főtitkár, Anders Fogh-Rasmussen által elnökölt Demokráciák Alapítványának Szövetsége) együtt. Az EP emberi jogi albizottsága is felkerült a szankciós listára. 

„Ez sajnálatos és elfogadhatatlan, de nem változtat az Európai Unió hozzáállásán” – szögezte le sajtótájékoztatóján Josep Borrell főképviselő, aki szerint az EU párbeszédet szeretne folytatni Kínával emberi jogi kérdésekről. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő Ursula von der Leyen, bizottsági elnökkel közösen az Európai Tanács csütörtökön kezdődő másfélnapos telekonferenciáján áttekintést ad majd az EU Kína-stratégiájának végrehajtásáról, amelynek egyik sarokpontja, hogy az Unió nem csak gazdasági partnert, de rendszerszintű riválist is lát Kínában. Borrell elismerte, hogy ha a legújabb fejlemények nem is teszik okafogyottá a már elkészült beszámolót, de időszerűnek sem tekinthető. „Kína visszavágása új légkört és új helyzetet teremtett” – húzta alá az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Bár a magyar diplomácia sem emelt vétót a külön vita nélkül, „A” pontként elfogadott szankciók ellen, a külügyminiszter az ülést követően a kormánypárti sajtónak nyilatkozva látványosan elhatárolódott a döntéstől. „Magyarország értelmetlennek, magamutogatónak és károsnak tartja, hogy az Európai Unió szankciókat hozott kínai személyek ellen – idézte az MTI Szijjártó Pétert. 

Az uniós globális emberjogi szankciós rezsimet másodszor bevetve (először négy orosz főtisztviselő ellen március elején a Navalnij-ügyben) az EU hétfőn hat országból (Kína, Oroszország, Észak-Korea, Eritrea, Dél-Szudán és Líbia) 11 magánszemélyt és 4 jogi személyt tett fel a szankciós listára, ami beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelent. 

Ezentúl egy másik, már meglévő büntetőintézkedést reaktiválva a mianmari katonai junta 11 tagja ellen is szankciókat rendeltek el a külügyminiszterek.