Keresés

Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében nemrég jelentette be a szubvencióellenes vizsgálatot a kínai elektromos autóipar ellen. A támogatók és a tervet ellenzők is egyetértenek abban, hogy politikai és gazdasági szempontból is nagyon kockázatos lépésre szánja el magát a Bizottság. A kérdésben, mint mindig, ott van a német-francia érdekellentét, ami nehézkessé teszi a közös uniós fellépést.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 18-án kedden, egy héttel azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök heves vitát váltott ki a Pekinggel fenntartott uniós kapcsolatokról, arra sürgette az EU vezetőit, hogy egységes álláspontot képviseljenek Kínával kapcsolatban.

Kínában december elején, a szigorú járványügyi szabályok elleni tüntetések hatására feloldották az addigi korlátozásokat: kinyitottak az iskolák, az éttermek, a bevásárlóközpontok, és megszüntették az addigi kötelező tömeges tesztelést is. A kínai hatóságok szerint december első három hetében 63 ezer koronavírus fertőzöttet regisztráltak az országban, ám becslések szerint valójában 250 millióan, a teljes lakosság 18 százaléka kaphatta el a vírust ezen időszakban. Brit egészségügyi szakértők pedig úgy vélik, hogy naponta egy millió új fertőzött lehet Kínában.

Az uniós intézmények vezetői a kínai elnökkel és kormányfővel pénteken tartott virtuális csúcstalálkozón minimális elvárásként fogalmazták meg azt, hogy ha Peking nem is támogatja az Oroszország elleni szankciókat, semmilyen módon ne avatkozzon bele Moszkva oldalán a háborúba. Michel és von der Leyen többszöri rákérdezésre sem árulták el, mi volt erre a kínai reakció, de szavaikból ki lehetett érezni, hogy Hszi Csin-pingtől nem kaptak erre semmilyen ígéretet és garanciát.

Az ujgur kisebbség elleni emberi jogsértések miatt az EU, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada által négy kínai magán- és egy jogi személy ellen hozott összehangolt szankciókra válaszul Peking hétfőn többek között öt EP-képviselőt, két egyetemi tanárt, egy parlamenti albizottságot és a külügyekkel foglalkozó uniós nagyköveti testületet feketelistázta, amit Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezett.