Keresés

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 18-án kedden, egy héttel azt követően, hogy Emmanuel Macron francia elnök heves vitát váltott ki a Pekinggel fenntartott uniós kapcsolatokról, arra sürgette az EU vezetőit, hogy egységes álláspontot képviseljenek Kínával kapcsolatban.

Kínában december elején, a szigorú járványügyi szabályok elleni tüntetések hatására feloldották az addigi korlátozásokat: kinyitottak az iskolák, az éttermek, a bevásárlóközpontok, és megszüntették az addigi kötelező tömeges tesztelést is. A kínai hatóságok szerint december első három hetében 63 ezer koronavírus fertőzöttet regisztráltak az országban, ám becslések szerint valójában 250 millióan, a teljes lakosság 18 százaléka kaphatta el a vírust ezen időszakban. Brit egészségügyi szakértők pedig úgy vélik, hogy naponta egy millió új fertőzött lehet Kínában.

Az uniós intézmények vezetői a kínai elnökkel és kormányfővel pénteken tartott virtuális csúcstalálkozón minimális elvárásként fogalmazták meg azt, hogy ha Peking nem is támogatja az Oroszország elleni szankciókat, semmilyen módon ne avatkozzon bele Moszkva oldalán a háborúba. Michel és von der Leyen többszöri rákérdezésre sem árulták el, mi volt erre a kínai reakció, de szavaikból ki lehetett érezni, hogy Hszi Csin-pingtől nem kaptak erre semmilyen ígéretet és garanciát.

Az ujgur kisebbség elleni emberi jogsértések miatt az EU, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada által négy kínai magán- és egy jogi személy ellen hozott összehangolt szankciókra válaszul Peking hétfőn többek között öt EP-képviselőt, két egyetemi tanárt, egy parlamenti albizottságot és a külügyekkel foglalkozó uniós nagyköveti testületet feketelistázta, amit Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezett.