A brit vakcinanacionalizmust célozhatja az uniós szigorítás

Az Európai Bizottság szerdán az átláthatóság növelését célzó vakcina exportengedélyezési rendszer további szigorítását, formailag egy új kritériummal aló kiegészítését javasolta úgy, hogy még a mechanizmus első, enyhébb változatát is eddig csak egyetlen alkalommal kellett alkalmazni. 

Az exportengedélyezési rendszer kiterjesztését az Európai Bizottság szerint mindenekelőtt az indokolja, hogy az uniós polgárok továbbra sem tudnak időben és kellő mértékben hozzájutni a COVID19 elleni védőoltáshoz. Éppen ezért az új kritérium, amit a tagállami hatóságoknak és az Európai Bizottságnak az exportkérelmek elbírálása során ezentúl figyelembe kell majd venniük, az ellátásbiztonság lesz. 

Az EU-ban előállított oltóanyagok kivitelét tehát meg lehet majd tiltani abban az esetben, ha az az EU biztonságos vakcinaellátását veszélyezteti. Ez egyértelműen túlmegy az eddigi kritériumon, ami a gyártókkal kötött elővásárlási szerződések (APA) tiszteletben tartására irányult. Bizottsági tisztviselők cáfolják azt a külföldön, többek között az Egyesült Királyságban megfogalmazott vádat, hogy az uniós szigorítás felér egy exporttilalommal. Ezzel összefüggésben emlékeztetnek rá, hogy a mechanizmus bevezetése óta 381 exportkérelemből mindössze egynek nem adták meg az engedélyt, az AstraZeneca 250 ezer adag oltóanyagára, amit az olasz hatóságok blokkoltak.

Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy az EU-val szemben – amely az egyetlen olyan OECD-tag, amely jelentős mennyiségű vakcinát exportál több tucat országba – az USA, Nagy-Britannia és India de facto tiltják a náluk előállított oltóanyagok kivitelét. Az Egyesült Királyságból például jelenleg nem érkezik AstraZeneca oltóanyag, holott ez is a szerződés része. 

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján nem is csinált túl nagy titkot abból, hogy a szigorítás első számú célpontja az Egyesült Királyság lehet, ahonnan egyetlen adag AstraZeneca-vakcina sem érkezett még Európába, miközben az uniós exportengedélyezési rendszer januári bevezetése óta a kontinensről (főleg az AstraZerneca hollandiai gyártó soráról) 10 millió dózist szállítottak a szigetországba. 

A Bizottság által javasolt két új szempont, amit a tagállami hatóságoknak az engedélyezés során figyelembe kell majd venniük, a kölcsönösség és az arányosság. Ami az előbbit illeti, azt is figyelembe kell majd venni, hogy korlátozza-e a rendeltetési ország jogszabály útján vagy más módon vakcináinak vagy nyersanyagainak saját kivitelét. 

Ami pedig az arányosságot illeti, a rendeltetési országban jobb vagy rosszabb körülmények állnak-e fenn, mint az EU-ban, különös tekintettel a járványügyi helyzetre, az átoltottságra és a vakcinákhoz való hozzáférésre?

Arra is felhívták a figyelmet ugyanakkor, hogy a kölcsönösség nem azt jelenti, hogy ha egy dózis egy bizonyos irányba elhagyta az EU-t, akkor egy dózisnak onnan vissza is kell érkeznie. „Minden esetet külön megvizsgálunk majd” – szögezte le egy tisztviselő. 

Az új jogszabály a korábban mentességet kapott 17 EU-val szomszédos országot – így a Nyugat-Balkán országait, Norvégiát és Svájcot - is bevonja a rendelet hatálya alá. A hivatalos magyarázat szerint a nagyobb átláthatóság érdekében és azét, hogy ne lehessen ezeken az országokon keresztül kijátszani az exportengedélyezést. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ezekbe az országokba szánt vakcinaexportot is előre le kell jelenteni és vizsgálni a kritériumokkal való összeegyeztethetőséget.