Hosszú az EU kívánságlistája Erdogannak
Az EU által Törökország számára kilátásba helyezett előnyökből csak akkor lehet valami, ha Ankara haladéktalanul visszatér a 2016-ban kötött migrációs megállapodás maradéktalan végrehajtásához és felhagy az emberi jogsértésekkel, valamint a sajtó- és szólásszabadság elleni támadásokkal. Nevük mellőzését kérő EU-források szerint ezt az üzenetet tolmácsolta kedden a török fővárosban Recep Tayyip Erdogan elnöknek az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke.
Charles Michel és Ursula von der Leyen a már idézett forrás szerint világossá tették, hogy az emberi jogok és a nők jogainak terén kedvező változás hiányában nincs esély arra, hogy a tagállamok kormányai és közvéleményük elfogadjon egy határozott nyitási politikát az EU és Törökország között.
A két uniós vezető ankarai útját az a márciusi legmagasabb szinten elfogadott nyilatkozat alapozta meg, amelyben az elmúlt hónapokban a török magatartásban bekövetkezett kedvező változásra reagálva „fokozatos, arányos, de bármikor visszafordítható” nyitási politikát hirdetett meg. Az Európai Bizottság elnöke az Erdogannal tartott eszmecserét követően úgy vélte, hogy „Törökország érdeklődést mutat az EU-val való konstruktív együttműködés iránt”.
„Előre akarunk lépni, de még csak az út elején vagyunk. A következő hetek és hónapok fogják megmutatni, milyen messzire tudunk eljutni együtt ezen az úton” – figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke a találkozót követő sajtótájékoztatón, amelyen hangsúlyozta, hogy Törökországnak „tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, amelyek mellett az Európa Tanács alapító tagjaként is elkötelezte magát”.
Von der Leyen szerint kifejezetten rossz az üzenete a török kormány nemrég bejelentett döntésének, hogy visszalép a nők és a gyermekek elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezménytől. „Az emberi jogi kérdések nem lehetnek alku tárgyai, ezt nagyon világosan megmondtuk” – tette hozzá a Bizottság elnöke.
A két európai vendég ugyanakkor dicsérőn szólt arról, hogy Ankara az elmúlt hónapokban felhagyott kardcsörtető politikájával a Földközi-tenger keleti medencéjében, puhatolózó tárgyalásokat kezdett a nagy ellenlábas Görögországgal, és nem gördít többé akadályt a Ciprus újraegyesítéséről szóló tárgyalások újraindítása elé sem. Mindezt az EU kedvező jelnek tekinti, de a továbblépés előfeltételének tekinti azt, hogy a folyamat fenntartható legyen.
A tagállamok vezetői júniusban térnek vissza a kérdésre, és az akkori helyzet fényében hozhatják majd meg a döntést a Törökországnak felkínált előnyökről, amelyek többek között a vámunió modernizálását (és új elemekkel való kibővítését), a Törökországban (valamint Jordániában és Libanonban) tartózkodó körülbelül 4 millió menekült ellátására feltehetően újabb többmilliárd eurós pénzügyi támogatást, és az emberek közöti kapcsolatok és a mobilitás javítását foglalhatják magukba.
A vezetők néhány hete megbízták az Európai Bizottságot a konkrét javaslatok, így az újabb pénzügyi csomag kidolgozására.
A körvonalazódó új alkucsomag szerves része a migrációs együttműködés is. „Az EU-török nyilatkozat továbbra is érvényes. Elvárjuk a török féltől, hogy tartsa magát a kötelezettségvállalásokhoz és hajtsa végre azokat. Ez magába foglalja az illegális határátlépések megelőzését, de a görög szigeteken tartózkodó illegális migránsok haladék nélkül történő visszafogadását is” – jegyezte meg a Bizottság elnöke, aki szerint „ez a jószándék meggyőző demonstrálása lenne”.
Az Erdogan-Michel-von der Leyen találkozón külpolitikai kérdések is napirenden voltak, mindenekelőtt a líbiai békefolyamat. Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az összes külföldi harcosnak és katonai egységnek el kell hagynia Líbiát.